tiszta égbolt
Pénzből kevés(ke), iratból sok(k)…
Mostanság többször is hallhattunk arról, hogy ésszerűsíteni, illetve karcsúsítani kellene az államigazgatási intézményrendszert, annak struktúráját, meg arról is, hogy szorosabbra kellene húzni a közszférában a személyzeti kiadások erszényén a hurkot. A kettő között kétségtelen, hogy van összefüggés: nagyobb állomány esetében rendszerint többet kell fordítani annak „finanszírozására”, vagy ha magasak a bérszintek, akkor annak óhatatlan velejárója a nagyobb személyzeti kiadás is. Az előbbi tekintetében például Teodorovici közpénzügyi miniszter a minap azt hangoztatta, hogy a központi közigazgatás decentralizált intézményeit egyetlen kalap alá kellene hozni, ilyenképpen pedig elkerülhetővé válna, hogy az egyik vagy a másik szaktárcának egy megyeszékhelyen akár három-négy igazgatósága vagy ügynöksége legyen. Az utóbbi tekintetében pedig azt, hogy a költségvetésben megszabott személyzeti költségkeretet semmiképp sem szabad, nem lehet túllépni. Nem véletlenül került napirendre a két szóban forgó kérdéskör, mert arról is hallani, hogy a költségvetés végrehajtása terén nem éppen olajozottan alakultak, alakulnak a dolgok, azaz a különböző bevételek és kiadások, pontosabban azok volumene. Ilyen tekintetben egy sokatmondó dokumentum került a minap a kezünkbe. Nem egy nagy nyilvánosságnak szánt dokumentumról van szó, hanem egy „belső használatú” körlevélről. A közpénzügyi miniszter április 17-én keltezett 41 701-es viszonylag terjedelmes körleveléről van szó. Abban újólag arra figyelmeztette a főhitelutalványozókat, hogy maradéktalanul eleget kell tegyenek ama kötelességüknek, hogy tiszteletben tartsák, azaz ne lépjék túl a pénzügyminisztérium által jóváhagyott, évnegyedekre lebontott költségvetési bevételi és kiadási szinteket. Továbbá utalás van arra is, hogy a személyzeti költségekre vonatkozó, évnegyedekre leosztott kiadásokat a beküldött javaslatok alapján hagyták jóvá, olyan körülmények között, hogy a negyedik évnegyedre javasolt összegek nem fedezik a bérek teljes kifizetését. (Amúgy a leosztást a 2019/462 804-es átirattal hagyta jóvá a szaktárca.) Másképpen fogalmazva: a jelenleg rendelkezésre álló pénzösszegek az államigazgatási intézményrendszer számára nem fedezik a negyedik évnegyedi bérek és bér jellegű juttatások kifizetése megkövetelte összeget. Utalás van egy másik átiratra is, nevezetesen a 2019/473 352-esre, amely révén a közpénzügyi minisztérium arra szólította fel a főhitelutalványozókat, hogy közöljék azon foganatosítandó intézkedéseiket, amelyek révén képesek lesznek beleilleszkedni a költségvetés révén jóváhagyott személyzeti kiadásokba, egyszersmind tiszteletben tartva a vonatkozó törvényes előírásokat. A körlevél révén a tárcavezető úgymond válaszol arra a felvetésre is, miszerint a költségvetés-kiigazítás során kellene megemelni a személyzeti kiadások értékszintjét: ezzel nem lehet egyetérteni, mert annak kárát látná a beruházási folyamat, azaz csökkennének a beruházási kiadások. Olvasható a körlevélben egy szemrehányás is: a főhitelutalványozóktól beküldött válaszokból az derül ki, hogy nem azonosíthatók olyan intézkedések, amelyek révén csökkenthetők lennének a személyzeti kiadások, illetve az alkalmazottak száma és/vagy egyes bér jellegű jogosultságok kvantumának csökkentése. Ez utóbbi vonatkozásában Teodorovici tárcavezető a körlevelében újólag és nyomatékosan arra figyelmeztet, hogy a közszférai egységes bérezési kerettörvény, a 2017/153-as kerettörvény, kötelezővé teszi az alapbérek és a bér jellegű különböző juttatások megállapítása, valamint a személyzet promoválása vonatkozásában az ilyen rendeltetésre a költségvetés révén jóváhagyott összegekbe való beilleszkedést. Ezzel kapcsolatosan pedig utalás van a költségvetési-fiskalitási felelősségvállalásra vonatkozó 2010/69-es törvény 18-as szakaszának ama előírására is, miszerint „a személyzeti költségek évnegyedenkénti korlátai közé való beilleszkedés végett a hitelutalványozóknak lehetőségük van azon bérjogosultságok csökkentésére, amelyeket a törvény révén változó kvantumban állapítódnak meg, valamint azokéra, amelyek nyújtása fakultatív jellegű”. Lámcsak, mit sugalmaz Teodorovici tárcavezető!... Nem feledkezett meg arról sem, hogy a figyelmeztetésen túl kilátásba helyezzen esetleg pénzbírságokat is: a főhitelutalványozók a részben már említett törvényes előírások be nem tartása okán 50 000 lejtől 100 000 lejig terjedő pénzbírsággal sújthatók. Amit tőlük ily módon elvonnának, az az állami költségvetés bevételét képezné. Azoknak a bevételeknek a fokozására pedig szükség lenne minden eszköz révén, mindenáron, akár tűzzel-vassal is. Egyébként: a jelek szerint igen gazdag levelezést folytat a pénzügyminisztérium, s mondjuk ezt annak okán, hogy április 17-én már a 41 701-es szám alatt iktattak egy körlevelet, s azt megelőzően 473 352-es szám alatt egy átiratot. Ha bevételből nem is, de van, amiből bőség van…
Hecser Zoltán
.jpg)
.jpg)
