kevés felhő
tiszta égbolt
szórványos felhőzet
Parasztok az első sorban
Fekszünk a strandon, szól a vidéki sanzon – egyik nap vezetés közben a Bagossy Brothers Company dala szólt a rádióban, és ezúttal az idézett részleten gondolkodtam el. Az októberi hűvös estén egyre inkább az motoszkált a fejemben, hogy szinte csak úgy elrepült a nyár felettünk. A melegebb évszakunk első fele olyannyira esős, hűvös, borongós volt, hogy június első napjaiban egy temetés idejére többen is elővettük a télikabátokat. A másik fele a tikkasztó kánikuláktól volt kedves számomra, ám tudom, az sem természetes, hogy hetekig nem volt frissítő, kiadós esőzés. Tehát aki szerencsésebb volt, és akinek adatott lehetősége, az nem kórházi ágyon, hanem vidéki sanzonokat hallgatva a tengerparton vagy a strandon feküdt. Hálás vagyok azért, hogy néhány alkalommal én is meg tudtam mártózni, és minden csobbanáshoz akadt egy-egy kedves társaság. Egyik alkalommal a barátaim gyermekei is velünk tartottak. Ők, amikor éppen nem a medencében voltak, akkor egy napernyő árnyékában húzódtak meg és játszottak. Egyszer csak a következő mondatra lettünk figyelmesek: „Jegyezd meg, a parasztok mindig az első sorban állnak!” Jót nevettünk eme bölcsességen, de rögtön kiderült, az egyik legényke nem bölcsködött, csupán sakkozni tanította cimboráját. Amúgy szerintem, nem árt elgondolkodni a paraszt jelenkori pejoratív értelmezésén, meg a legényke mondatán sem. Közben eltelt a nyár, jöttünk-mentünk, utaztunk, rendezvények százain ve(he)ttünk részt. Aztán azt vettük észre, hogy kopog az ősz az ablakon, és a kopogással a járvány újabb hulláma is megérkezett. Kit így, kit úgy, de valamilyen formában mindannyiunkat megcsap a szele, ha hiszünk benne, ha nem. Országos és helyi szinten is újabb szigorítások léptek érvénybe, céljuk a kór terjedésének lassítása. Bizony-bizony, mint tapasztaljuk, a védekezés kellemetlenségekkel jár, mert valóban nem ellazító érzés maszkban tölteni órákat, Hamupipőke módjára hazatérni adott esetben este nyolcra, és a sor folytatható. Oltottak és oltatlanok! Igen, sajnos így meg vagyunk osztva, figyeljünk egymásra, tartsuk be az előírt járványügyi szabályokat – ha nem is azért, mert félünk a vírustól, hanem azért, hogy például este nyolc után is meglátogathassuk rokonainkat, megihassunk egy sört a barátainkkal –, és ne legyünk parasztok az első sorban, akik a védekezés ellen uszítanak!
Biró István
