Pápalátogatás
Erdélybe is ellátogat Ferenc pápa – e sorok írásakor ez még nem hivatalos, de egybahangzó sajtóértesülésekből, illetve háttérbeszélgetésekből kiindulva ma azzá válik. Ha mégsem, az megdöbbentő lesz. De igazából bármit jelentenek vagy nem jelentenek ma be: megdöbbentő lesz. Régóta várt erdélyi, székelyföldi álom teljesülhet be, amely túlmutat a felekezeteken is: meggyőződésem, hogy a protestánsok is legalább annyira örülnének a csíksomlyói pápai látogatásnak, mint a katolikusok. Ha ez valóban megtörténik, minden szépséghibája ellenére történelmi esemény és történelmi esély lesz ez számunkra.
Tegnap a román sajtó kezdett szivárogtatni, némelyük hivatalos ténynek állítva be a nyilvánvalóan ekkor még nem hivatalos tényt. A cikkek és a hozzászólások hangvétele közömbös vagy örömteli volt, nem kis meglepetésemre több, magyarok által megosztott Facebook-bejegyzés alatt megjelenő hozzászólás viszont gyűlölködő. Néhányan attól sem „riadtak vissza”, hogy trágár jelzőkkel illessék a „migránspárti” pápát, szidták egyes véleményei miatt. Az külön téma, hogy az ilyen ocsmány megnyilvánulások a keresztényibbek vagy a migránspártiság? Mindenesetre bízom benne, hogy ezeket a hangokat elnyomja a pápát üdvözlők hangja, mert kár lenne szitkokkal mérgezni a levegőt. Természetesen mindenkinek szíve joga lenézni, gyűlölni a Szentatyát, de jó lenne tekintettel lenni arra is, hogy poros kis hazánkban túl nagy luxus egy pápai vizit ahhoz, hogy elléháskodjuk.
Elég nekünk az, hogy a magyarellenes, „magyarféltős” román machináció jól működik. Mert igenis üzenetértéke van annak, ha eljön a pápa Csíksomlyóra, de nem a búcsúra. Sőt nem is teljesen más időpontban, hanem mindössze előtte egy héttel… Ezért az üzenetért kevésbé a pápát okolnám, mintsem a román lobbit. Úgy értesültem, hogy – dacára az erdélyi katolikus elöljárók kifejezetten pünkösdi meghívásának – érdemben fel sem merülhetett a búcsús látogatás. Sőt eredetileg talán korábbra tervezték a látogatását. Bizonyára megvoltak a meccsek a Vatikában és Bukarestben azért, hogy a főváros, Jászvásár és Balázsfalva mellett a Székelyföldre is „betehesse” a lábát Ferenc pápa, és végül is örvendetes, ha valóban sikerült olyan kompromisszumra jutni, amely nem zár el bennünket a pápától.
Nekünk ugyanis a kedvező folyamatokat kell látnunk, és abból kell erőt merítenünk: húsz évvel ezelőtt még sikerült elrejteniük bennünket, az utóbbi évtized azonban egyre biztatóbb eredményeket hozott Márton Áron boldoggá avatásától kezdve a csíksomlyói búcsú UNESCO-s felterjesztésén át székelyföldi küldöttség vatikáni pápai fogadásáig. Tavaly már Miguel Maury Buendía érsek, Románia és a Moldovai Köztársaság apostoli nunciusa is látogatást tett Csíksomlyón, mi több, szerepet vállalt a búcsú alkalmával. És ha idén tényleg ide „zarándokol” Ferenc pápa is, akkor ez újabb nagy lépést jelent nemcsak egyházi, hanem például turisztikai téren is: a somlyói Szűzanyára figyel majd az egész katolikus világ, ez pedig lendíthet a kegyhely népszerűségén.
Reménykedhetünk abban, hogy idén egy hét leforgása alatt Csíksomlyón „két búcsú” lesz. Ha kellőképpen felkészülünk erre, az kedvező fejleményeket hozhat UNESCO-s világörökségi, valamint egyházi ingatlan-visszaszolgáltatási téren is. Bízom benne, hogy fel tudunk nőni a feladathoz.
Kovács Hont Imre