A község mind a hét településéről elmondható, hogy lélekszámban, anyagiakban és szellemiekben egyaránt gyarapodik. A fiatalok már rég észlelték, hogy élhető ez a hely, sokan közülük itt alapítanak családot, itt építkeznek, és az is gyakori, hogy az idősebbek nyugdíjaskorukra térnek ide vissza. Az önkormányzat, a helyi civilek és az egyházközségek is igen tevékenyek, harmonikusan kiegészítik egymás munkáját a közösség érdekében. Bálint Elemér Imre polgármester mérnöki végzettségű – rövid gyergyószentmiklósi és magyarországi intermezzo után –, pedagógusként is dolgozott, a községet 1996 óta vezeti. Ebben a negyed évszázadban számos nehézséget küzdött le az itt élőkkel együtt, de a fejlődés irányai is markánsan megmutatkoztak. Ügyesen felhasznált források, kiaknázott pályázati lehetőségek Mostani beszélgetésünk során – amikor a folyamatban levő fejlesztésekről esett szó – elmondta, hogy van egy komplex projektjük, amely kormányfinanszírozású (PNDL); ebből tavaly négyet fejeztek be, egynek pedig hamarosan a végére érnek. Tavaly készült el a 34-es út. – Ez azt jelenti, hogy új községi utat építettünk Szenttamásra, amelyet le is aszfaltoztuk, jól sikerült, nyolcmillió lej értékű, 6,5 km hosszúságú. Most zajlik közlekedésbiztonsági szempontból a felmérése, tanulmány készül arról, hogy milyen táblákat, tükröket és sebességkorlátozásokat kell alkalmazni a biztonságos használatához. Menet közben kiderült, hogy mennyire hasznos volt, hiszen most a megyei úton (134C), Tibódnál elkezdtünk dolgozni, és ez egy létező alternatíva, amelyet használhatnak a lakosok. Új közvilágítást helyeztünk üzembe, amely nem volt túl drága, mintegy 340 ezer lejbe került. Ennek keretében mind a hét faluban kicseréltük a lámpatesteket, de úgy, hogy 150-nel többet helyeztünk ki, így most 630 égő üzemel. Nemrég néztem meg a fogyasztásunk számláit, és kiderült, hogy jól becsültük meg, hasznos volt a LED-es égőkre való átállás, amelyek most több elemből állnak, mint a korábbiak, és jóval nagyobb fényerővel működnek, de a régi összeg mindössze 40 százalékát fizetjük; az éves fogyasztás ilyen téren 180 ezer lej volt, most pedig 75 ezernél kisebb a számlaösszeg. Ajánlani tudom ezt a megoldást más községeknek is, ahol még nem történt meg az átállás. Ez idő alatt mindössze két meghibásodásról tudunk, de ötéves garancia van rá, a kivitelező feladata a meghibásodások javítása. Diafalvában – ez Oroszhegy belterületén levő falurész – 1,6 km-es utat építettünk 1,8 millió lejes keretből. Ennek az az érdekessége, hogy – mivel olyan volt a kiírás – ahhoz, hogy a megyei besorolású utat fel tudjuk újítani, vissza kellett minősíteni községi úttá. Ez megtörtént. Egy idő múltán aztán „visszaadjuk” a megyének. Úgy tűnik, hogy ehhez a megyei tanácsnak is lesz hozzájárulása: elvégzik a járdaépítést. Egy éve fejeztük be a második csatornázási programunkat – Ülke, Fancsal, Székelyszenttamás falvakban – 5,1 millió lejből, folyamatban van a beüzemelése. Itt a szolgáltatást a Harvíz Rt. vette át, most csatlakoznak rá sorra a háztartások. Még nem fejeztük be ugyan Székelyszentkirályon a napközi építését, de az objektum tető alatt van, nyugodtan végezhetjük benne a villany- és a fűtésszerelési munkákat. Így reményeink szerint 2022 őszére felavathatjuk, és ismét betöltheti nagy belső terekkel kibővített szolgáltatásokkal a szerepét. Elmondhatom, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium hozzáállása nagyon jó volt, rugalmasan kezelték a tervet, és jóváírták a nem várt kiadásokat is – sorolta a polgármester. [caption id="attachment_131350" align="aligncenter" width="931"] Az új kápolna alapja. Helyi forrásokból szeretnék megvalósítani FOTÓ: BÁLINT ELEMÉR IMRE[/caption] Ugyanakkor 2500 méter járda készült 2,5 millió lejből Székely­szentkirályon és Tibód­ban, Ül­kében egy 100 ezer eurós tűzoltószékház, amely a felszerelés raktározására és a két rohamkocsi garázsaként szolgál, de a tetőterében rendelkezik egy olyan tárgyalóteremmel is, amely kisebb rendezvények megtartására alkalmas. Ugyancsak itt készülhetett el a kultúrotthon légcserélő rendszere, amely nyáron hűt, télen pedig fűt. Ülkében van egy önkormányzati tulajdonban levő, hagyományos formájú ház, orvosi rendelő és Caritas-iroda működik benne, azt hamarosan újrafödik. Fancsalban most födték a kultúrházat. – A Népi Mesterségek Háza is – a községközpont kultúrházának közvetlen szomszédságában – rendelkezik már látvány- és kivitelezési tervvel, de az építési költségeket a jelentős áremelkedések miatt újra kell számolnunk. Közben az történt, hogy a kiírónak meg kell találnia az új közbeszerzési formát, amely mentén a továbbiakban a liciteket interneten bonyolíthatjuk le – magyarázta Bálint Elemér Imre. Új kilátó és új oltár A kilátó építése teljesen helyi erőből, a közbirtokosság beruházásából és magánadományokból épült. Az egyház, a közbirtokosság és az önkormányzat közösen rendbe tette a temetőt. Ennek az eszmei értéke 350 ezer lej, amelyet a lakosság végzett közmunkában, saját eszközeit és gépeit használva, és mindezt az említett intézmények, illetve az egyháztanács tagjai koordinálták. [caption id="attachment_131351" align="aligncenter" width="526"] Az új kilátó FOTÓ: BÁLINT ELEMÉR IMRE[/caption] Két éve új oltár építését határozták el az Urusos-kút szomszédságában. Ez is egy olyan terv, amelyet helyi erőből, helyi forrásokból kívánnak megvalósítani. Egyrészt közakadozásból és a lakosság, a túlnyomórészt római katolikus hívek részvállalásával, helyi cégek, illetve innen elszármazottak és valamilyen szinten ide kötődő személyek önzetlen segítségével építenek majd fel. A 24 méter hosszú és 3 méter vastag alap elkészült. Erre kerül a kőfal, rá a faszerkezet és a cseréptető. Az idevalósi Pál Gergely fafaragó készíti el a tizennégy stációt és a középen elhelyezkedő oltárt a mennybemenetel tiszteletére. – A plébános úr augusztus 15-én – közölte Bálint Elemér Imre polgármester –, a Nagyboldogasszony-búcsú alkalmával „ár­verésre” bocsátotta a stációkat 250 eurós áron. Egy hét múlva örömmel jelenthette be, hogy „minden stáció” elfogyott. Ezt az Urusos-kút mellett elkészülő szakrális helyet évente egyszer fogják használni, Urunk Mennybemenetelének ünnepén. Kovács Gergely érsek atya már megadta a misézési engedélyt, bár még búcsúengedélye nincsen, hiszen ahhoz egy hosszabb procedúra szükséges. Egyébként komoly előtanulmányt készítettünk, amelyből kiderül, hogy 1723-ban már állt itt valamilyen kápolna, a továbbiakban pedig Szent László királyunk emlékezetére volt búcsújáró hely, amelyet botrányos események miatt 1783-ban Batthyány Ignác püspök betiltatott. Ám mind a lakosság, mind a község egyházi és polgári elöljárói azt gondolják, hogy a ma embere messzemenően érett arra, hogy kikü­szöbölje az egykori csorbát, hogy túllépjen az elődök korlátain, és más megvilágításban, új és erős hittel, lokálpatriotizmussal telített szeretettel gondolkozzék és cselekedjék a jövő érdekében – fejtette ki a községvezető. [caption id="attachment_131352" align="aligncenter" width="2560"] Felavatták a kilátót FOTÓ: SIMÓ MÁRTON[/caption] Végül megkérdeztük a polgármestert, hogy milyen titkos tervei és elképzelései vannak, esetleg folytatná-e ezt a munkát. Azt válaszolta, hogy „dolog van bőven, s ha az emberek is úgy akarják, akkor én a továbbiakban is velük együtt haladok majd, a közös érdekekért tevékenykednék, de egyszer a közelebbi, a látható terveket kell megvalósítani a mandátum hátralevő három évében; aztán majd a többi is kiderül”.

Simó Márton