A Hargita megyei állategészségügy adatai szerint a megye magángazdaságaiban körülbelül 130 ezer szárnyast tartanak, ami összesen mintegy 25 ezer gazdaságot jelent. Térségünkben utoljára 2021-ben okozott problémát a madárinfluenza – elevenítette fel Fodor Levente, a DSVSA járványtani osztályvezetője. Akkor Székelykeresztúron két gócpontot regisztráltak, és 81 szárnyast kellett elpusztítani vagy leölni a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. Megtudtuk, Maros megyéből behozott csirkék okozták akkoriban a bajt.

A madárinfluenza komoly kockázatot jelent, hiszen súlyosan veszélyezteti az embert is, ezért a gazdákat, állatorvosokat és a szárnyasfarmok tulajdonosait folyamatosan tájékoztatni kell a helyzet alakulásáról. A világban jelenleg mintegy harminc ország küzd a járvány terjedésével, és összesen 283 farmot érint a fertőzés. Az Európai Unió területén is gyors terjedést tapasztaltak. Október második felében mindössze két hét alatt hét uniós országban 25 gócpontot azonosítottak, amely körülbelül másfél millió szárnyas leöléséhez vezetett. Romániában jelenleg Tulcsa megyében van egy aktív gócpont, ahol egy magángazdaságban 20 tyúkfélét és 27 libát érintett a betegség.

A vírus terjedésének megakadályozása érdekében az állategészségügy több óvintézkedésre hívja fel a figyelmet. Fodor Levente hangsúlyozta, hogy

a madárinfluenza egyik legnagyobb terjesztői a vándormadarak, amelyek az őszi vándorlási időszak alatt különösen nagy fertőzésveszélyt jelentenek a háziszárnyasokra.

Ezért fontos, hogy a gazdák különös figyelmet fordítsanak a védekezésre, ami legfőképpen a vadmadarakkal való érintkezés megakadályozását jelenti.
A magángazdaságok számára javasolt, hogy a szárnyasfajtákat különítsék el. A szakértők azt tanácsolják, hogy például a rucákat és a libákat – amelyek különösen fogékonyak a madárinfluenzára, sőt gyakran a betegség tünetmentes hordozói lehetnek – külön tartsák a tyúkoktól. Továbbá zárt helyen helyezzék el az etető- és itatóedényeket, hogy a vadmadarak ne férhessenek hozzájuk. Ha lehetséges, kerüljék az itatást természetes vizekből, például tavakból, amelyek a vándormadarak leszállóhelyei is lehetnek. További óvintézkedésként ajánlott a gazdaságokba látogatók számának csökkentése és a vadmadarakkal való közvetlen érintkezés megelőzése.

A baromfifarmokra vonatkozóan speciális szabályokat is bevezettek. Ha egy farm új madarakat vásárol telepítés céljából külföldről, köteles értesíteni a DSVSA-t, amely ellenőrzi, hogy az állatok nem fertőzött területről származnak-e.

A bioszekuritás feltételeinek betartása szintén elengedhetetlen, hiszen ezek a szabályok biztosítják a vírus farmokra történő bejutásának megakadályozását.

A biztonsági előírások közé tartozik például a kerítések megfelelő állapota, az alkalmazottak speciális ruházata és az idegen madarakkal való kontaktus elkerülése.

Mind a magángazdaságok, mind a farmok esetében fontos, hogy ha egy elhullott madarat találnak, azonnal értesítsék az állatorvost, hogy a hatóságok minél előbb megállapíthassák az elhullás okát, és ha madárinfluenzáról van szó, megtehessék a szükséges lépéseket a járvány megfékezésére. Fodor Levente szerint a megelőzés és a tájékoztatás döntő fontosságú ahhoz, hogy Hargita megye megőrizze madárinfluenza-mentességét, illetve hogy ha mégis felütné fejét a betegség, időben megakadályozható legyen annak elterjedése.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy most zajlik a tyúkok őszi oltása a Newcastle-betegség ellen. Ez az immunizálás nagyon fontos, mert a betegség jelentős számú elhullást tud okozni a baromfiállományban.