Félhivatalos előrejelzések szerint az első évnegyed folyamán 4-4,4% körül lehetett a GDP első évnegyedi növekedése. (Az erre vonatkozó hivatalos számadatokat a mai nap folyamán közli az Országos Statisztikai Intézet.) Ez pedig azt is jelentené, hogy a megelőző évnegyedhez viszonyítva 0,2-0,7%-os növekedésre lehet számítani. A dolgok ilyenszerű alakulásának mindenképp örvendeni lehet(ne)… Viorica Dăncilă kormányfő a tegnapi kormányülést felvezető expozéjában arra is utalt, hogy Románia az iramos gazdasági növekedés időszakában leledzik, s annak biztos alapját jelenti az ipari termelés hovatovábbi gyarapodása. Nem vitatjuk ezen meglátását, mint ahogy azt sem, hogy ő elégedett a gazdasági növekedés mikéntjével, azonban halkan megjegyeznénk, hogy a túlzott örvendezésnek nem nagyon van helye. Nem, mert a gazdasági növekedésnek van egy másik pillére, talán jelentősebb, mint az ipari tevékenység, nevezetesen a fogyasztás, s azon belül a lakossági fogyasztás. Ennek esetleg társadalmi megközelítésben lehet örvendeni, de makrogazdasági szempontból nemigen. Amúgy a kiskereskedelmi forgalom az év elejétől eltelt időszakban 8%-kal növekedett, s a szakértők, a gazdasági-pénzügyi elemzők véleménye szerint ez a bérek növekedésének a javára írható. A fogyasztás ilyen arányú növekedése Románia esetében óhatatlanul gerjesztette az importot. E tekintetben is rendelkezésre állnak számadatok, azok, amelyekről ugyan nem szólt a kormányfő, de igen az INS által a minap nyilvánosságra hozott közlemény: az első évnegyed folyamán a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva a kereskedelmi mérleghiány 37%-kal növekedett, elérve a 3,6 milliárd eurót. Ez 2008-tól errefelé minden idők legnagyobb első évnegyedi kereskedelmi deficitje. Ha megvizsgáljuk a deficitet okozó import szerkezetét, szembeötlő, hogy annak vizét két bő forrás táplálta. Egyrészt a vegyipari termékek importja, másrészt pedig az élelmiszereké. Az előbbi 15,5%-kal gyarapodott, utóbbi 10%-kal. Az élelmiszerek és az élő állatok együttes importja 1,6 milliárd eurót tett ki, ugyanakkor azok exportja csak 1 milliárd eurót. Következésképpen a 3,64 milliárd eurós deficitnek több mint 16%-át az élelmiszeripari termékek tették ki. Behozatali kényszer Az élelmiszerek importja, s úgy általában az import nem öncélú tevékenység, hanem annak révén kényszerül rá egy személy, egy vállalkozás, s végső soron egy ország, hogy eleget tudjon tenni bizonyos igényeknek, illetve a keresletnek. Arról lehet beszélni, és kell is, hogy milyen potenciállal, lehetőségekkel rendelkezik a hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar, de talán fontosabb és érdemlegesebb lenne élni, illetve kiaknázni azt a potenciált vagy – még pontosabban fogalmazva – valós lehetőséget teremteni a potenciál kihasználására. Mert például a jelenlegi terméshozamok- kal (egy-két kivételtől eltekintve) nem lehet képes Románia felvenni a versenyt még a szomszédos országok szintjeivel sem. Vonatkozik ez az állattenyésztésben realizált országos viszonylatú átlaghozamokra is. No, meg számolni kell azzal is, hogy van jó néhány olyan termény és gyümölcs, amelyek számára a Romániai éghajlat, időjárás nemigen bizonyul kedvezőnek. Apropó: a tegnapi kormányülésen Viorica Dăncilă bejelentette azt is, hogy kedvezőbbé teszik a paradicsomtermesztőknek nyújtott támogatási rendszert, ilyenképpen pedig biztosítható lesz az ország lakosságának paradicsommal történő ellátása májustól el egészen decemberig. Egy kissé eldobta a sulykot, mert a hazai májusi paradicsomtermés nem képes és nem is lehet képes a teljes kereslet lefedésére, arról nem is beszélve, hogy a májusi árak eddigelé mindig is meghaladták az importparadicsom kiskereskedelmi árait. Úgyszintén novemberben sem szokott lenni az üzletek polcain és a piaci árusok standjain hazai paradicsom. Azt is bejelentette, hogy egy sürgősségi kormányrendelet révén 9%-ról 5%-ra mérsékelik a bio, valamint a hagyományos termékekre kivetett áfakulcsot. (A hagyományos termékek alatt azokat értve, amelyeket bejegyeztettek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumnál, összhangban a vonatkozó törvényes előírásokkal.) Ilyenképpen pedig azokat hozzáférhetőbbeké teszik a lakosság számára, másrészt pedig ösztönzik a szóban forgó termékek előállítóit. Az ötletgazda egyébként a pártelnök, Liviu Dragnea volt, aki nagy reményeket fűz ehhez az intézkedéshez. Halkan jegyezzük meg, hogy nincs, nem lehet szó jelentősebb árcsökkenésről. Azt se feledjük, hogy az őstermelők, az egyéni vállalkozók eddig is áfamentesek voltak… Hecser Zoltán