Hirdetés

Önerőből nem tudnak közművesíteni

HN-információ

Nehéz helyzetben vannak a gyimesi települések, mivel a közművesítés kiépítése többszörösen meghaladja a községek anyagi lehetőségeit. Többszöri sikertelen pályázat után Gyimesközéplok polgármestere a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesülethez való csatlakozásban látja a víz- és csatornahálózat megvalósításának esélyét. Vízválasztóhoz érkezett a beruházás kérdése.

Daczó Dénes daczo.denes@hargitanepe.com Többszöri sikertelen pályázat után most újabb megoldást keresnek a víz- és csatornahálózat építésére Gyimes­középlokon. A település eddig már kétszer nyújtott be projektet a 322 intézkedésre, de nem nyerte el a támogatást. – Az új pályázati kiírások megjelenése előtt kell megoldást találnunk. A község önerőből nem tudja ezt a fejlesztést megvalósítani – hangsúlyozza Mihók Péter. Gyimesközéplok polgármestere azt szeretné, hogy a település csatlakozzon a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesülethez, mivel így lát esélyt arra, hogy a település sikeresen pályázzon uniós forrásokra, a víz- és csatornahálózat kiépítésére. A csatlakozáshoz a helyi tanács kétharmados döntése kell – mondja a községvezető. A polgármester jövő hétre – immár többszöri nekifutással – újra összehívta a testületet.

Egyéni megoldások Gyimesekben a lakosság jelentős része saját forrásokból, kutakból vezette be a vizet, ezeket azonban nem használják ivóvízként. – Az emberek többsége a sötétpataki palackozott vizet issza – mondja a polgármester. A házak mellett mindenkinek saját emésztőgödre van, de a hatóságok részéről folyamatosan érkezik a felszólítás, hogy a csatornázás kérdését meg kell oldani a községben. Az ellenőrzések után határidőt szabnak a kérdés rendezésére és bírságolást is kilátásba helyeztek. – A beruházást önerőből, egyedül nem tudjuk megoldani – panaszolja a községvezető. Szerinte a megoldást Gyi­mes­középlok és Gyimes­felsőlok közösen kell megtalálja. Mindkét településen a Hargita Vízhez való csatlakozásban látják a lehetőséget. Gyimesfelsőlokon 2012-ben kor­mányprogram keretében részben ki­építették a vízhálózatot, a helyi ta­nács pedig még az elmúlt évben el­fogadott egy szándéknyilatkozatot, amelyben a Hargita Vízhez való csat­lakozás szándékát rögzítették. Csa­tornarendszere nincs a községnek. – A vízhálózatra a lakosság közel negyven százaléka csatlakozott – tudtuk meg Timár Zsombortól. Gyimesfelsőlok polgármestere is úgy látja, a szennyvízhálózat építését csak pályázat útján lehet megvalósítani.

Egyelőre nem terjeszkednek – A jelenlegi pályázatokat kell lezárnunk és a helyzetfelmérés után tudjuk megállapítani, hogy miként haladunk tovább – fogalmazott megkeresésünkre Páll Árpád, a Hargita Víz Közösségi Fejlesztési Egyesület ügyvezető igazgatója. 2015 végéig lezárjuk azokat a pályázatokat, amelyek keretében például több felcsíki település víz- és csatornahálózata, derítőállomása épül. A fejlesztési társulás vezetőtanácsa tavaly úgy döntött, hogy 2015 végéig felfüggeszti a terjeszkedést. Páll Árpád szerint a Gyime­sek­ben a két települést kiszolgáló saját derítő kiépítése jelentősen megnöveli a csatornarendszer egyéni fogyasztókra visszaosztott beruházási költségét. – Ez kizáró jellegű kritérium az uniós pályázatok esetében – pontosít az ügyvezető igazgató, hozzátéve: – A magas költségek szintén nehezítik a fejlesztési lehetőségeket. Egy, a korábbi pályázatokhoz készült előtanulmány szerint Gyi­mesközéplokon tizenkét kilométer víz- és csatornahálózat építésére lenne szükség.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!