Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 2012/1151-esszabályzata előírásokat tartalmaz az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre (D.O.P) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre (IGP) vonatkozóan, s a szóban forgó jelzéseket csak az a gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő ter­mékeket forgalmaz. Mindez vo­natkoztatható a garantált hagyományos különleges termékekre (STG) is. A szóban forgó uniós előírások már évekkel ezelőtt beépültek a hazai jogalkotásba is, de a minap megjelent egy újdonságszámba menő miniszteri rendelet. [caption id="attachment_79630" align="aligncenter" width="1000"] Szebeni szalámit csomagoló és címkéző munkások. Évente 2100 tonna kerül az oltalom alatt álló termékből a piacra Fotó: magazinulprogresiv.ro[/caption] Említettük a hazai jogszabályozást: a 2012/151-es uniós szabályzat előírásainak megfelelően az intézmény keretét a 2015/152-es kormányhatározattal állapították meg, de azt megelőzően már hatályossá vált a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ama 2013/8-as rendelete, amely révén jóváhagyták a felügyeleti és tanúsítási privát szervezetek elismerésére vonatkozó szabályzatot. Következésképpen mindmáig ennek a rendeletnek az előírásai alapján fejtették ki tevékenységüket a szóban forgó szervezetek az uniós szabályzók értelmében oltalomra jogosult termékek bejegyeztetését illetően. (Amúgy az rendeletet időközben többször is módosították.) Nos, a 2013-ban megjelent rendelet most már a múlté, ugyanis október 31-én megjelent egy hasonló jellegű miniszteri rendelet, a 2018/1412-es, s az november 2-től hatályossá is vált. Erre az új rendeletre tulajdonképpen azért volt szükség, mert az uniós szabályzók érvényre juttatása nem bizonyult eléggé eredményesnek és érdemlegesnek. (Egyébként az uniós szabályzó megjelenését követően módosultak az európai szabványok is, valamint a termékigazolási rendszerben tevékenykedő szervezetekkel szembeni követelmények. Mindezt szem előtt tartották akkor, amikor bekerült a rendeletbe az az előírás, miszerint a már említett 2015/152-es kormányhatározat, valamint az Európai Parlament és Tanács 2012/1151-es szabályzata vonatkozó előírásaival összhangban, a felügyeleti és az igazolási jogkört gyakorló szervezetek tevékenységét a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium ellenőrzi. Íme, mit ír elő az uniós jogszabály: „Az Unión belülről származó termékek jelölésére szolgáló oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek vonatkozásában a termékleírásnak megfelelő ellenőrzését a termék forgalomba hozását megelőzően egy vagy több illetékes hatóság és/vagy terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv biztosítja.” Lényegében ennek az előírásnak tett most teljes egészében eleget a minap megjelent rendeletével a szaktárca. Ugyanakkor utalás van a rendeletben arra is, hogy az eddig kibocsátott terméktanúsító bizonylatok azok érvényességi időpontjáig hatályosak maradnak. A rendelettel jóváhagyott szabályzat szövege annak mellékletét képezi, s a terméktanúsító szervként eljáró ellenőrző szerveknek annak alapján kell ezentúl kifejteniük a tevékenységüket. Idetartozik az is, hogy Romániában az országos szintű akkreditáló szerv a RENAR. (Ez egy nem kormányzati szervezet, de jogi személyiséggel rendelkezik, tevékenységét pedig a 2009/23-as kormányrendelet, valamint az Európai Parlament és Tanács ama 2008/765-ös szabályzata alapján fejti ki, amely a piac felügyeletére vonatkozik, a termékek forgalmazása tekintetében.) Beazonosítás… A minap lezajlott nemzetközi vásár, az Indagra 2018 keretében a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) bemutatott egy mobiltelefonos applikációt, amely révén bárkinek módjában állhat majd „szemrevételezni” a tanúsítvánnyal rendelkező élelmiszeripari termékek katalógusát (CPAC). Azokról a termékekről van szó, amelyek országos és európai szinten minőségi bizonylattal rendelkeznek. A szóban forgó applikáció amolyan utat jelent azon termékekhez, amelyek rendelkeznek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium atesztátjával. Mintegy 830 termékről van szó, s azok beazonosíthatók az említett applikáció révén. (Az első szakaszban a Google Play Store keretében, de a későbbiek során az applikáció elérhető lesz az AppStore-ban is.) Miről is lehet tudomást szerezni az applikáció segítségével? Meg lehet tudni, hogy a katalógusban szerepel-e az érdeklődést kiváltó termék, megtudhatjuk annak termelőjét, az atesztálási számot, a termelő címét, sőt még azt is, hogy az milyen távolságra található az érdeklődő személytől. Az AFIR vezérigazgatója, Adrian Chesnoiu az applikáció ismertetése során utalt arra is, hogy tárgyalásokat kezdeményeztek az érintett/érdekelt termelőkkel annak érdekében, hogy ingyenesen lehetővé tegyék számukra a „beiratkozást”. Exportserkentés Bizonyára nagyon sokan tudják, hogy a Szebeni Szalámit Gyártók Egyesülete (APSS) annak idején oltalom alatt álló földrajzi jelzést (IGP) szerzett a szebeni szalámira uniós szinten. Hazai viszonylatban egyébként igen kevés élelmiszeripari termék áll ilyen oltalom alatt. (Ennek az uniós szintű hivatalos rövidítése OFJ.) Az érdekesség kedvéért utalnánk arra, hogy az APSS tagjai a következő cégek: a călărași-i Aldis, a bukaresti székhelyű CrisTim, a bákói Agricola, a földvári Reinert, a bufteai Angst és a nagyszebeni Scandia. Ezek együttesen éves átlagban mintegy 2100 tonna „oltalmazott” szebeni szalámit állítanak elő. E tekintetben az idén kedvező fordulatra számítanak, becsléseik szerint a 2018-as esztendei termelési volumen eléri a 2400 tonnát, s az elkövetkező két esztendő során is fokozni szeretnék a termékmennyiséget. Ez pedig akkor válhat lehetővé, ha sikerül terebélyesíteni az exportot. Jelenleg még elenyésző mennyiséget exportálnak, a teljes termelésnek körülbelül 2%-át, s jobbára olyan európai országokba, amelyekben viszonylag jelentős számú romániai kivándorló él. A szebeni szalámi erőteljesebb promoválására sikeresen pályáztak uniós alapokra is, 1,5 millió eurós támogatást nyerve el. Ilyenképpen pedig a 2018–2020-as időszakban többek között Spanyolországban és Olaszországban kerül sor különböző „étvágycsináló” rendezvényekre, de meg szeretnék célozni a kínai és a japán piacot is. Ha sikerül a piachódítás, akkor reményeik szerint 2020-ban az éves termelés megközelítheti a 3000 tonnát… Hecser Zoltán