kevés felhő
szórványos felhőzet
Nő a drogfogyasztók száma
Egyre több fiatal fogyaszt drogokat Hargita megyében is, az Országos Drogprevenciós és Tanácsadó Központnak a világhálón elérhető legutóbbi jelentése szerint a hatóságok évről évre egyre több drogot koboznak el. A Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ munkatársainak tapasztalatai is azt támasztják alá, hogy az utóbbi években megnőtt a drogfogyasztók száma.
[caption id="attachment_72530" align="aligncenter" width="1000"]
A könnyűdrogokhoz már nálunk is egyszerűen és olcsón hozzáférhetnek. Szívásillusztráció[/caption]
Bár az Országos Drogprevenciós és Tanácsadó Központ adatai szerint az országos összesítésben Hargita megye a kevésbé veszélyeztetett megyék között található a drogfogyasztást illetően (ezt a drogfogyasztás miatt sürgősségi orvosi ellátásra szorult fiatalok számából kiindulva állapították meg), ma már annyira olcsón beszerezhetők a tudatmódosító szerek, hogy az alsó középosztály is megengedheti magának. A prefektusi hivatal alárendeltségébe tartozó Hargita megyei Drogprevenciós és Tanácsadó Központ jelentését eredetileg ezen a héten hozták volna nyilvánosságra, végül elnapolták, így szakértő segítségét kértük a kérdésben.
Egyre korábban kezdik a fiatalok
Szabó Irén Ottilia szociálpedagógus, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ (MNTEK) igazgatója lapunknak elmondta: azt tapasztalják, hogy az utóbbi években megnőtt a drogfogyasztók száma. Hozzáfűzte: ami igazán szomorú, hogy a kiskorú fiatalok egyre zsengébb életkorban nyúlnak különböző drogokhoz, már az 5–8. osztályos diákok is találkoznak a tudatmódosító szerekkel, ugyanakkor komolyabb gondot elsősorban a középiskolás kamaszok esetében okoz a drog.
Ma már az illegális drogokhoz viszonylag könnyű hozzáférni, egyre égetőbb problémáról van szó. Nem véletlen, hogy egyre több kérés érkezik az iskolai tanácsadókhoz, pszichológusokhoz, hogy drogprevenciós foglalkozásokat tartsanak akár osztályfőnöki órákon vagy a hivatalos iskolai program keretein kívül.
– Azt tapasztaltuk, hogy az úgynevezett etnobotanikus szerek még veszélyesebbek és ellenőrizhetetlenebbek, mint az ismert drogok: egyrészt olcsón beszerezhetők, másrészt a hatásuk, kémiai összetételük ismeretlen vagy kétes – közölte Szabó Irén Ottilia.
Prevencióban vannak tapasztalatok, de hiányosságok is
Egyébként a könnyű drogok közül a marihuánás cigaretta és az ecstasy a legelterjedtebbek, a kemény drogokat szerencsére egyelőre még nem használják elterjedten. A pszichológus kérdésünkre elmondta: bár a könnyű drogok elterjedése összefüggésbe hozható az elmúlt húsz év gazdasági fejlődésével – azaz, hogy több a gyerekek zsebpénze –, azonban az új drogok annyira olcsók, hogy már az alsó középosztály számára is könnyen elérhetők. Így ma már nem az anyagi jólléttől függ, hogy a fiatalok hozzá tudnak-e férni vagy sem ezekhez a szerekhez.
Szabó Irén Ottilia elmondta: a nyugat-európai viselkedésminták közül a rosszakat is átvettük, és a drogfogyasztás is ezek közé tartozik. Ami a megoldásokat illeti, jelenleg a prevenciónak van intézményes háttere, azonban hiába van Hargita megyében állami drogmegelőző és tanácsadó központ, ha csupán egyetlen ember dolgozik ott.
Tehát egyrészt kevés a szakember, másrészt nincs addiktológiai intézet sem. Bár számos jó kezdeményezés, prevenciós program van, a probléma kezelésében még nem sikerült az országnak felzárkóznia a nyugat-európai szintre.
Kiss Előd-Gergely
A könnyűdrogokhoz már nálunk is egyszerűen és olcsón hozzáférhetnek. Szívásillusztráció[/caption]
Bár az Országos Drogprevenciós és Tanácsadó Központ adatai szerint az országos összesítésben Hargita megye a kevésbé veszélyeztetett megyék között található a drogfogyasztást illetően (ezt a drogfogyasztás miatt sürgősségi orvosi ellátásra szorult fiatalok számából kiindulva állapították meg), ma már annyira olcsón beszerezhetők a tudatmódosító szerek, hogy az alsó középosztály is megengedheti magának. A prefektusi hivatal alárendeltségébe tartozó Hargita megyei Drogprevenciós és Tanácsadó Központ jelentését eredetileg ezen a héten hozták volna nyilvánosságra, végül elnapolták, így szakértő segítségét kértük a kérdésben.
Egyre korábban kezdik a fiatalok
Szabó Irén Ottilia szociálpedagógus, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ (MNTEK) igazgatója lapunknak elmondta: azt tapasztalják, hogy az utóbbi években megnőtt a drogfogyasztók száma. Hozzáfűzte: ami igazán szomorú, hogy a kiskorú fiatalok egyre zsengébb életkorban nyúlnak különböző drogokhoz, már az 5–8. osztályos diákok is találkoznak a tudatmódosító szerekkel, ugyanakkor komolyabb gondot elsősorban a középiskolás kamaszok esetében okoz a drog.
Ma már az illegális drogokhoz viszonylag könnyű hozzáférni, egyre égetőbb problémáról van szó. Nem véletlen, hogy egyre több kérés érkezik az iskolai tanácsadókhoz, pszichológusokhoz, hogy drogprevenciós foglalkozásokat tartsanak akár osztályfőnöki órákon vagy a hivatalos iskolai program keretein kívül.
– Azt tapasztaltuk, hogy az úgynevezett etnobotanikus szerek még veszélyesebbek és ellenőrizhetetlenebbek, mint az ismert drogok: egyrészt olcsón beszerezhetők, másrészt a hatásuk, kémiai összetételük ismeretlen vagy kétes – közölte Szabó Irén Ottilia.
Prevencióban vannak tapasztalatok, de hiányosságok is
Egyébként a könnyű drogok közül a marihuánás cigaretta és az ecstasy a legelterjedtebbek, a kemény drogokat szerencsére egyelőre még nem használják elterjedten. A pszichológus kérdésünkre elmondta: bár a könnyű drogok elterjedése összefüggésbe hozható az elmúlt húsz év gazdasági fejlődésével – azaz, hogy több a gyerekek zsebpénze –, azonban az új drogok annyira olcsók, hogy már az alsó középosztály számára is könnyen elérhetők. Így ma már nem az anyagi jólléttől függ, hogy a fiatalok hozzá tudnak-e férni vagy sem ezekhez a szerekhez.
Szabó Irén Ottilia elmondta: a nyugat-európai viselkedésminták közül a rosszakat is átvettük, és a drogfogyasztás is ezek közé tartozik. Ami a megoldásokat illeti, jelenleg a prevenciónak van intézményes háttere, azonban hiába van Hargita megyében állami drogmegelőző és tanácsadó központ, ha csupán egyetlen ember dolgozik ott.
Tehát egyrészt kevés a szakember, másrészt nincs addiktológiai intézet sem. Bár számos jó kezdeményezés, prevenciós program van, a probléma kezelésében még nem sikerült az országnak felzárkóznia a nyugat-európai szintre.
Kiss Előd-Gergely
.jpg)
