borús égbolt
Nincs kéknyelv-veszély Hargita megyében
A botoşani-i megbetegedések ellenére nincs kéknyelv-veszély Hargita megyében: a fertőzésnek kitett juh- és szarvasmarha-állomány biztonságát a megyei szakhatóság a rovarcsapdák napi szintű ellenőrzésével, valamint a szarvasmarhákból vett vérminták bevizsgálásával próbálja szavatolni.
[caption id="attachment_12994" align="aligncenter" width="620"]
Kijáró csorda Hosszúaszó határában. Nem veszélyeztetnek a vérszívó rovarok[/caption]
Egyetlen szarvasmarhafarmon sem jelent meg idén Hargita megyében a kéknyelv-betegség – szögezte le Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. A szakember bizakodó, hogy az elmúlt napokban beköszöntött lehűlés hatására Hargita megye továbbra is mentes marad a vérszívó, és ezen keresztül a fertőzést a kérődző haszonállatok között terjesztő törpeszúnyogoktól. A kéknyelv-betegség újbóli megjelenését egyelőre csak az ország egyetlen megyéjéből jelentették: a fertőzést szeptember 18-ig Botoşani megye három településén azonosították. A vírust az állatorvosok eddig összesen 18 szarvasmarha véréből mutatták ki. Az első ízben tavaly ősszel megjelent betegség az ország 32 megyéjét érintette.
Ami a Hargita megyei óvintézkedéseket illeti, Ladó Zsolt lapunknak elmondta, a megye számos pontján, döntően szarvasmarhafarmokon elhelyezett rovarcsapdákat a hatósági állatorvosok napi szinten ellenőrzik. A befogott szúnyogokon túl ugyanakkor azoknak a szarvasmarháknak a vérmintáját is bevizsgálják, mely egyedekből Hargita megye három településén az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság – belső kontrollprogram részeként – rendszeresen próbákat vesz.
– A vérmintákat mindig ugyanazokból az állatokból vesszük, ezekkel a rendszeres mintavételekkel próbáljuk kiszűrni egy esetleg, az állományt veszélyeztető fertőzés megjelenését – magyarázta a program lényegét lapunknak a megyei főállatorvos. A szakember emlékeztet: a kéknyelv-betegséggel fertőzött egyedek az emberre semmilyen veszélyt nem jelentenek. A kéknyelv-megbetegedésnek kitett, vagy a bluetongue-fertőzött kérődzők – juhok, szarvasmarhák – húsa, teje emberi fogyasztásra maradéktalanul alkalmas.
[box type="shadow" ]Vért vesznek a berbécsektől
Vérmintákat gyűjtenek október folyamán a Hargita megyei körzeti állatorvo- sok a juhnyájakba kerülő berbécsektől. A vérmintavétellel a szakhatóság arról akar meggyőződni, hogy a fedezésre váró seregekbe csakis egészséges apaállatok kerülnek. Ladó Zsolttól, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, az év végéig az állatorvosokra még két nagy, a megye valamennyi településére kiterjedő állategészségügyi kampány vár: az egyik a kutyák veszettség elleni oltási kampánya, míg a másik nagy volumenű munkát a szarvasmarhák tuberkulózis-szűrése jelenti.[/box]
Domján Levente
Kijáró csorda Hosszúaszó határában. Nem veszélyeztetnek a vérszívó rovarok[/caption]
Egyetlen szarvasmarhafarmon sem jelent meg idén Hargita megyében a kéknyelv-betegség – szögezte le Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. A szakember bizakodó, hogy az elmúlt napokban beköszöntött lehűlés hatására Hargita megye továbbra is mentes marad a vérszívó, és ezen keresztül a fertőzést a kérődző haszonállatok között terjesztő törpeszúnyogoktól. A kéknyelv-betegség újbóli megjelenését egyelőre csak az ország egyetlen megyéjéből jelentették: a fertőzést szeptember 18-ig Botoşani megye három településén azonosították. A vírust az állatorvosok eddig összesen 18 szarvasmarha véréből mutatták ki. Az első ízben tavaly ősszel megjelent betegség az ország 32 megyéjét érintette.
Ami a Hargita megyei óvintézkedéseket illeti, Ladó Zsolt lapunknak elmondta, a megye számos pontján, döntően szarvasmarhafarmokon elhelyezett rovarcsapdákat a hatósági állatorvosok napi szinten ellenőrzik. A befogott szúnyogokon túl ugyanakkor azoknak a szarvasmarháknak a vérmintáját is bevizsgálják, mely egyedekből Hargita megye három településén az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság – belső kontrollprogram részeként – rendszeresen próbákat vesz.
– A vérmintákat mindig ugyanazokból az állatokból vesszük, ezekkel a rendszeres mintavételekkel próbáljuk kiszűrni egy esetleg, az állományt veszélyeztető fertőzés megjelenését – magyarázta a program lényegét lapunknak a megyei főállatorvos. A szakember emlékeztet: a kéknyelv-betegséggel fertőzött egyedek az emberre semmilyen veszélyt nem jelentenek. A kéknyelv-megbetegedésnek kitett, vagy a bluetongue-fertőzött kérődzők – juhok, szarvasmarhák – húsa, teje emberi fogyasztásra maradéktalanul alkalmas.
[box type="shadow" ]Vért vesznek a berbécsektől
Vérmintákat gyűjtenek október folyamán a Hargita megyei körzeti állatorvo- sok a juhnyájakba kerülő berbécsektől. A vérmintavétellel a szakhatóság arról akar meggyőződni, hogy a fedezésre váró seregekbe csakis egészséges apaállatok kerülnek. Ladó Zsolttól, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, az év végéig az állatorvosokra még két nagy, a megye valamennyi településére kiterjedő állategészségügyi kampány vár: az egyik a kutyák veszettség elleni oltási kampánya, míg a másik nagy volumenű munkát a szarvasmarhák tuberkulózis-szűrése jelenti.[/box]
Domján Levente
