Néhány nappal ezelőtt, pontosabban április 3-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben ama 2020/40-es törvény, amely révén újólag módosult és kiegészült az Első Lakás program gyakorlatba ültetésének egyes intézkedéseire, valamint annak egyes alkalmazási intézkedéseinek a jóváhagyására vonatkozó 2009/60-as sürgősségi kormányrendelet. Ez a közel 11 éve bevezetett program egyrészt lehetővé tette egyes lakossági kategóriák számára a lakásvásárlást viszonylag kedvező feltételek közepette, másrészt pedig hozzájárult a lakásépítkezések fokozódásához is. A jogszabályt menet közben ilyen vagy olyan ismérvek, valamint érdekek mentén többször is módosították és kiegészítették, mint ahogy 2-3 évvel ezelőtt az is szóba került, hogy arról le kellene mondani. 2018-ban olyan értesülések is napvilágot láttak, hogy az akkori kormány egy kimondottan szociális jellegű, csak adott lakossági kategóriák által elérhető lakásépítési vagy -vásárlási programra térne át. Ez nem következett be, hanem a most megjelent és hatályba lépett törvény révén azt megint „átpofozták”, sőt a program neve is megváltozott. Az ma már nem az Első Lakás nevet viseli, hanem Egy család, egy lakás.

Fotó: Archiv

Érdekes története van – legalábbis a maga nemében – a szóban forgó 2020/40-es törvénynek. Talán azzal kell kezdenünk, hogy annak „keresztapja” az egykori pénzügyminiszter, a szociáldemokrata párt szenátora, Eugen Teodorovici. A törvénytervezetet még „bársonyszékes” korának utolsó napjaiban nyújtotta be, nevezetesen 2019. szeptember 18-án. A megindokolás expozéjában úgymond felleltározta az Első Lakás program felfuttatásának eredményeit is, többek között utalva arra, hogy 2009-től 2019 júniusának végéig összesen 279 179 garancia nyújtására került sor, s azok összértéke 24 879 millió lej volt. Ugyanakkor az Első Lakás program révén nyújtott jelzáloghitelek értéke a jelzáloghitel-állomány 45%-át tették ki. Továbbá utalt arra is, hogy a makroprudenciális felügyeleti országos bizottság tanácsának (CNSM) ajánlása értelmében ezt a programot át kellene méretezni a hozzáférhetőségi feltételek felülvizsgálása révén, és megőrizve az eladósodásnak egy fenntartható fokát. Ebben a kontextusban pedig az is indokolt lenne, hogy a programot át kellene irányítani azon személyek felé, akik nem képesek hozzájutni egy szabvány ingatlanhitelhez. Időközben a Dăncilă-kormány menesztése okán a kezdeményező kénytelen volt megválni a miniszteri bársonyszéktől, de ez a jelek szerint nem játszott szerepet az általa beterjesztett törvényjavaslat sorsának, illetve jövőjének alakulásában. Azt egyébként a szenátusban még a múlt esztendő szeptemberében elfogadták, majd beterjesztésre került a képviselőház állandó bürójában, ahol jóváhagyták annak sürgősségi eljárás keretében történő elfogadását és megvitatását. Ettől arrafelé gyors menetben zajlottak a dolgok, és 2019. október 21-én a törvénytervezet felkerült a képviselőház plénumának a napirendjére. A megvitatás végül is elmaradt (többek között a parlament téli szünideje okán), s arra csak az idén került sor, március 9-én. Másnap 266 szavazattal el is fogadták a képviselőházban. (Ellenszavazat nem volt, s egyetlen honatya tartózkodott.) Az államelnök némileg kivárt, ugyanis csak 19 napi gondolkozás után látta el kézjegyével a törvényt kihirdető 2020/220-as dekrétumát. Jövedelmi értékhatárok A törvény értelmében megváltoztak azok az értékhatárok, amelyek a kérelmező jövedelmére vonatkoznak, s amely függvényében jogosult a kedvezményes hitelnyújtásra. Ezek szerint az az egyedül élő személy, vagy feleségével, férjével együtt élő személy kérelmezheti a garantált hitelt, akinek a kérelmezés pillanatában a havi nettó jövedelme nem haladja meg a 4500 lejt. (Férj és feleség esetében az együttes jövedelemről van szó.) Az értékhatár kiszámításánál nem kell figyelembe venni azon szociális gondozási juttatásokat, amelyekben olyan személyek részesülnek, akik az úgynevezett sérülékeny csoport egyikébe tartoznak (a szociális gondozási, a 2011/292-es törvényben megszabott sérülékeny csoportokról van szó). Azon családok esetében, amelyeknek egy vagy több gyermekük van, a hiteligénylés időpontjában a család havi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 7000 lejt. Családnak minősül az az egyéni kérelmező is, aki a garantált hitel kérelmezésének időpontjában egy vagy több gyermeket tart el. Továbbá a törvény előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy miként kerül sor garanciakibocsátásra a garanciaalapból, s ebben ki az illetékes. A finanszírozás maximális értéke ugyanaz maradt, mint eddig, azaz 66 500 euró, a megvásárolandó lakás maximális értéke is ugyanannyi maradt, azaz 70 000 euró. Eddig a szubvenció fogalma nem volt ismeretes, ezentúl viszont ebben is részesülhetnek a hitelezettek, nevezetesen az egygyermekes családok, amelyek esetében az állam által garantált hitel kamatrátája 0,5%-kal csökkentendő, a két- vagy annál többgyermekes családok esetében pedig 1%-kal, továbbá 2%-kal azon személyek esetében, akik besorolandók a sérülékeny csoportok egyikébe. A minimális előleg részaránya is ugyanaz maradt, az 5%. A futamidő maximuma is 30 éves lesz a jövőben is. Az Egy család, egy lakás program keretében a sérülékeny csoportok esetében 100% arányban garantálja az állam a hiteleket (anélkül, hogy abba bele lennének foglalva a kamatok és a banki jutalékok). A szóban forgó szubvenciók nyújtása évente ellenőrizendő, mármint a tekintetben, hogy a meghitelezett továbbra is beleilleszkedik a hitelnyújtás időpontjában megkövetelt havi jövedelmi értékszintbe. Jó tudni azt is, hogy az Egy család, egy lakás program keretében nyújtott szubvenció nem halmozható másabb, az állami költségvetésből folyósított megkönnyítésekkel a lakófelületet illetően. Továbbá a szubvenció nyújtásának az is feltétele, hogy annak kedvezményezettje, azaz a hitelezett ne jegyezzen törlesztési hátralékot azon esztendő végén, amelyre kérelmezte a szubvenciót. Amúgy a kamat szubvencionálási mechanizmusa egy, a hitelezett által benyújtott kérés alapján valósul meg. Nyomatékolandó az is, hogy azok a finanszírozási kérések, amelyek benyújtásra kerültek az Első Lakás program keretében, és amelyek a mostani törvény hatályba lépése időpontjában még a kielemzés folyamatában találtattak, a kérés benyújtása időpontjában hatályos törvényes előírások alapján oldódnak meg. Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítással lépést kell tartania az egykori Első Lakás program gyakorlatba ültetésének a normáival, szükségessé vált az azt jóváhagyó 2009/717-es kormányhatározat újólagos módosítása is. Erre ugyancsak kormányhatározat révén kerül sor, legkésőbb május 4-ig. Lévén, hogy a szubvenciónyújtásra eddig nem volt lehetőség, a jövőre nézve az arra vonatkozó eljárást is ki kell dolgozni és jóvá kell hagyni. Erre a közpénzügyi miniszter rendelete révén kerül sor, amelyet a jelenleg hatályos törvény értelmében június 2-vel bezárólag kell megjelentetni a Hivatalos Közlönyben.

Hecser Zoltán