November 1-jétől kötelező, pontosabban kötelező lett volna a kisvállalkozások esetében is az áttérés az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépekre. (A nagy- és közepes vállalkozók esetében ez a határidő még szeptember 1-jén lejárt.) Túlzás lenne viszont azt állítani, hogy a hazai üzleteket „eluralták” volna az e-pénztárgépek. Egyelőre úgymond „bocsánatos bűn” a szóban forgó pénztárgépek hiánya. Ezt a tényállást bizonyos értelemben megerősítette a múlt hét végén Eugen Teodorovici közpénzügyi miniszter, amikor is egy ünnepi rendezvényen elhangzott beszédében említést tett erről a kérdéskörről is: „Hiába erőltetik, hiába szorgalmazzák a határidők kitolását, mert ellenőrzésekre az adóhatóság részéről sor kerül. Nagyon helyes. Nem fogunk viszont semminemű bírságot kiróni. Csupán figyelmeztetésről van szó és nem egyébről.” Hozzáfűzte azt is, hogy lehet, az lett volna az ideális, ha az állam gondoskodik ezekről a pénztárgépekről, azokat előzetesen megvásárolva, majd szétosztva az érintettek/érdekeltek között, s azok egy év leforgása alatt részletekben befizették volna azok ellenértékét. Ebből esetleg a jövőre nézve le kell vonni a tanulságokat, s ilyenképpen elejét venni a nemkívánatos láncreakcióknak. Ezt talán annak okán mondta, hogy tágabb értelemben mulasztás terheli a pénzügyminisztériumot, az Országos Adóügynökséget (ANAF), s talán másabb hatóságokat is. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy az eredeti határidőket az elmúlt évek során többször is kitolták, legutóbb az idei 2018/48-as sürgősségi kormányrendelet révén, ugyanakkor a pénzügyminisztérium és az ANAF is megkésett bizonyos eljárások szabályozásával. Az már csak hab a tortán, hogy a már beüzemelt pénztárgépek esetében sem teremtődhetett meg a közvetlen kapcsolat a készülék és az ANAF között, mert ez utóbbi még mindig nem rendelkezik „befogadói kapacitással”. Ilyen körülmények között pedig adathordozókon kell tárolni az „üzleti forgalmat”. Az így összekuszálódott ügyintézés vezetett oda, hogy most a forgalmazók nem tudnak eleget tenni az ugrásszerűen megemelkedett igényeknek, s ilyenképpen az e-pénztárgépek leszállítása késedelmesnek bizonyulhat. Ennek kapcsán hangoztatta azt a pénzügyminiszter, hogy nem kerül sor bírságolásra. Ám csak azon cégek esetében, amelyek igazolni tudják, hogy megrendelték az új típusú pénztárgépeket. Több mint 1700 ellenőrzés Egyébként október 15 és 21 között az adócsalás-ellenes vezérigazgatóságok felügyelői országos szinten 1706 céget ellenőriztek a pénztárgépek használatára vonatkozó törvényes előírások betartásával kapcsolatosan. Annak keretében 207 figyelmeztetésre került sor. Voltak súlyosabb esetek is, mármint a „hagyományos” pénztárgépek használata tekintetében. Így például 10 esetben hiánycikknek bizonyult a pénztárgép, 12 esetben pedig nem került sors a fiskális nyugta kibocsá­tására stb. Amúgy 1133 esetben kényszerültek pénzbírság kirovására, összesen 6 millió lej értékben. Kiokosodás Tegnap és tegnap előtt Teodo­rovici pénzügyminiszter Brüsszelben részt vett az uniós pénzügyminiszterek értekezletén, azaz az ECOFIN tanácsának az ülésén. A múlt hét végén ezzel a tanácskozással kapcsolatosan megemlítette azt is, hogy megbeszéléseket fog folytatni magyarországi kollégájával az e-pénztárgépek alkalmazásáról, lévén, hogy ott olajozottan működik a rendszer, s már előzetesen arra kérte őt, hogy ténylegesen bocsássa rendelkezésére a magyarországi rendszert. Jó ez a kiokosodási szándék, de még szerencsésebb lett volna az előzetes tapasztalatgyűjtés, ugyanis az anyaországban már jó ideje, hogy áttértek az e-pénztárgépekre, s annak alkalmazási körét következetesen bővítették, illetve bővítik.. Hecser Zoltán