Világviszonylatban is a pandémia okozta válsághelyzetet leginkább a turisztika, a vendéglátóipar szenvedte meg (bár e tekintetben is vannak kivételt képező helyzetek, illetve esetek). Nincs ez másként hazai viszonylatban sem, s ennek bizonysága az is, hogy számos turisztikai, illetve vendéglátóipari vállalkozás sodródott a csőd szélére, s óvatos becslések szerint országos szinten az éttermek akár 10%-ára lakat kerülhet. A bevételkiesésnek viszont valamiképpen és valahol jelentkeznie kellene, mert első látásra az a következtetés vonható le, hogy az elköltetlen pénz ott marad a potenciális ügyfelek, azaz a vendégek zsebében. A dolog azonban távolról sem ilyen egyszerű, lévén, hogy egy láncolatszerű folyamatról, illetve jelenségről van szó…

Talán azzal kellene kezdenünk, hogy a hivatalos adatok szerint a turisztikai és a vendéglátóipari vállalkozások száma 2019 végén 44 064 volt, s azok együttesen 190 000 főt foglalkoztattak. Ugyancsak a hivatalos adatok szerint a szóban forgó szektor (HoReCa) üzleti forgalma 6,3 milliárd eurót tett ki (ebből a szállodák 1,6 milliárd eurót realizáltak, a vendéglők 3,8 milliárd eurót, a turisztikai ügynökségek pedig 0,8 milliárd eurót). A legfrissebb és megbízhatónak tűnő becslések szerint a szektor szereplői a 2020-as esztendőben mintegy 60-70%-kal kisebb üzleti forgalmat realizáltak. Ez azt jelenti, hogy a megelőző évhez viszonyítva „a számla” értéke 4 milliárd lejjel zsugorodott. Továbbá a statisztikai adatokból az is kiolvasható, hogy a szóban forgó szektort hazai viszonylatban a pandémia 10 esztendővel „visszavetette”. Mindez egy dinamikus növekedést követően, hisz 2019-ben ez az ágazat Romániában rekorderedményekkel zárt. Említettük, hogy egyesek csődhelyzetbe kerültek. A példázódás kedvéért: a fővárosban jelenleg 5 négycsillagos szálloda eladását hirdették meg, de az ország más településein is panziókat, vendégházakat stb. kínálnak eladásra. Amint már említettük, vannak kivételek is, mert hallani turisztikai vendéglátóipari létesítmények építésének engedélyeztetéséről (még megyénkben is), ugyanakkor álláskínálatokról is. Ugyanakkor azt is megemlíthetjük, hogy az utóbbi időben nemigen panaszkodhattak az exotikus üdüléseket szervező turisztikai ügynökségek, lévén, hogy azok iránt viszonylag jelentős az érdeklődés. Ez pedig azzal magyarázható, hogy hazai viszonylatban is van egy olyan lakossági kategória, amely megengedheti magának például a távol-keleti akár 2-3 hetes nyaralást is. A Maldív-szigeteket például az elmúlt 2-3 hónap során ellepték a román turisták, az oda érkezők közül minden 20. román állampolgár lévén. 

A bevételkiesés oka
Térjünk vissza a tárgyra, a bevételkiesésre. Annak egyik oka az volt, hogy a gazdasági szereplők amúgy is megszenvedték a pandémia okozta krízishelyzetet, s ilyenképpen a konferencia és az üzleti turizmus gyakorlatilag szünetelt, tudvalévő viszont, hogy ez a vendéglátóipar számára hazai viszonylatban is jelentős szerepet játszik. Továbbá elmaradtak a külföldi turisták, a megszigorított intézkedések okán pedig hosszú ideig szüneteltették tevékenységüket a fürdőhelyek gyógykezelési bázisai is. Mindez egy szelete a szektor bevételének, annak zömét viszont a hazai vendégek jelentik. Azok is hónapokon át elmaradtak, és jelenleg sem vehetik igénybe a vendéglátóipar szolgáltatásait, s ha igen, akkor csak bizonyos feltételek közepette, illetve bizonyos mértékben. 

Ami kimutatható…
Gazdasági elemzők szerint a potenciális ügyfelek ekképpen megtakarított pénze jelentkezik a megtakarítások, pontosabban a banki betétállomány oldalán. A múlt esztendő végén a banki teljes betétállomány 14,4%-kal volt tetemesebb, mint a 2019-es esztendő végén. Ezen belül a lakossági betétállomány 15,4%-kal növekedett, a céges pedig 12,9%-kal. Ugyanakkor a jegybank adatai szerint a teljes hitelállomány csak 5,5%-kal gyarapodott, azon belül a lakossági 4,8%-kal, a cégeké pedig 6,4%-kal. (A lakossági betétállomány kapcsán érdemes megemlíteni azt is, hogy a lejben képzett egyenlege 9,1%-kal volt nagyobb, a valutában képzett viszont 9%-kal csökkent.) Ezek szerint a múlt esztendőben a betétek növekedési sebessége közel háromszorosa volt a hitelekének. Ez utóbbi egyébként a maga 5%-ával szerénynek nevezhető, s az utóbbi 4 esztendő legalacsonyabb növekedési rátáját jelenti. Ami a banki magánügyfeleket illeti: a múlt esztendő végén lejben képzett betétállományuk meghaladta a 151 milliárd lejt, a valutában képzetté pedig a 105 milliárd lejt. Ugyanakkor a lejben képzett hitelállományuk 118,6 milliárd lej volt, a valutában képzetté pedig 31,2 milliárd lej.
Téves és helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy az ország minden egyes lakosának lehetősége volt banki megtakarítást elérnie, már csak azért sem, mert kizárólag a bérből élők jelentős hányadánál jövedelemcsökkenés következett be, s közülük igen soknak komoly anyagi gondokkal kellett és kell ma is szembesülnie. És ez vonatkoztatható a nyugdíjasok jelentős hányadára is, akik ugyan szeptembertől részesültek egy 14%-os nyugdíjemelésben, de az csak igen kevés esetében hozta magával a vásárlóerejük izmosodását.