Már jó ideje, hogy elkészült a hazai turisztika múlt esztendei „zárójelentése”, azaz nyilvánosságra hozták a turistaforgalomra vonatkozó hivatalos statisztikai adatokat. Az értékelés, az elért eredmények elemzése azonban továbbra is a szakmabeliek figyelmének központjában áll, ebben az időszakban országszerte különböző szakmai konferenciákra került sor, illetve különböző vásárokat, rendezvényeket szerveztek. Egy nemrégiben elkészült elemzés szerint a turistaforgalom tekintetében igen nagy a szórásmező, aminek megvannak a maga objektív és szubjektív okai. A múlt esztendei hivatalos statisztikából az derül ki, hogy akárcsak a megelőző években, most is a főváros, Bukarest jelentette a legnagyobb vonzerőt. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a múlt esztendőben az ország fővárosát 1,9 millió „vendég” kereste fel, s azoknak 57%-a külföldi volt. Mint minden főváros esetében, ez esetben is árnyaltan kell megközelíteni a bukaresti turistaforgalmat, mert túl azon, hogy valóban sok turista érkezik ide az üzleti turizmus keretében (nemzetközi konferenciákra, kiállításokra, vásárokra stb.), a statisztika szerint turistának minősülnek azok a személyek is, akik az ország különböző településeiről érkeznek, igen gyakran és esetenként akár hosszabb időre is hivatali ügyintézés végett. Ez pedig úgymond besegít a statisztika kedvező alakulásába. De térjünk vissza a statisztikához: a területi megoszlás tekintetében a toplista második helyét Konstanca foglalta el 1,16 millió turistával, akik közül csak 5% volt külföldi. A harmadik helyet Brassó foglalta el 1,11 millió vendéggel, akik közül 16% volt külföldi. Egyébként a főváros, valamint Konstanca és Brassó megye voltak azok, amelyek több mint egymillió turistával büszkélkedhetnek. Következik egy nyolc megyét felölelő csoport, azokról a megyékről van szó, amelyekbe az elmúlt esztendő folyamán érkezett turisták száma 300 000 és 1 millió között volt. Ezek között van Bihar, Prahova és Szeben megye, azaz olyan megyék, amelyek valóban erős turisztikai vonzerővel rendelkeztek mindig. De meglepő módon bekerült ebbe a csoportba Vâlcea megye is, ahova az elmúlt esztendőben több mint 322 000 turista érkezett, valamint Suceava megye is közel 343 000 vendéggel. Hargita megye a középmezőnyben foglalt helyet 183 725 vendéggel, akiknek 26%-a külföldi volt. Megyénk esetében feltétlenül utalni kell arra is, hogy egy igen kedvező tendenciával állunk szemben, lévén, hogy évről évre növekedett, növekedik az idelátogatók száma. Így például a 2012-es esztendőhöz viszonyítva a növekedés közel 84%-os volt. A már említett nagy szórásmezőről tanúskodik az is, hogy voltak olyan megyék, köztük Giurgiu, Szi- lágy, Szatmár, Tulcea és Beszterce-Naszód, amelyek esetében 2016-ban az odalátogató turisták száma még a 100 000 főt sem érte el. Külföldről kevesen Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt adatok szerint az elmúlt esztendőben az elszállásolási egységekbe érkezett turisták száma 11 millió volt, azok közül pedig 2,5 millió külföldi. Érdemes egy pillanatra elidőzni ezen számadatoknál is, például annak okán, hogy egyes feltételezések szerint a hivatalos statisztikai adatok csak részben tükrözik a valós tényállást. Hogy miért? Ugyancsak a hivatalos statisztikák szerint az ország határait 2016-ban átlépő külföldiek száma jóval több volt, mint a szóban forgó 2,5 millió. Tehát nem vitás, hogy a külföldről érkezőknek egy bizonyos hányada rokonainál, ismerőseinél vagy barátainál vendégeskedik, de a hivatalos statisztika szerint nem minősül turistának. A statisztikában nem szerepelnek, nem szerepelhetnek azok a hazai, de akár külföldi vendégek sem, akiknek nincs „nyomuk” a vendéglátók nyilvántartásában, mert sajnos ilyen is van, s az illetékes hatóságok is elismerik, hogy az illegális vendéglátás viszonylag jelentős arányú országunkban. Azt nem tudjuk, hogy Bulgáriában mi kerül be a statisztikába és mi nem, de azt igen, hogy míg Romániában a külföldi turisták közel 5 millió vendégéjszakát töltöttek el, addig Bulgáriában több mint 16 milliót. Talán nem is azért, hogy ott a szomszédban többet időztek, hanem mindenekelőtt azért, mert többen érkeztek: míg Romániába, amint már arra utaltunk, 2,5 millióan, Bulgáriába 8 millióan. Egyébként a dolgok ilyenszerű alakulása „felkeltette” Mircea Titus Dobre turisztikai miniszter érdeklődését is. A januárban újra megalakult turisztikai minisztérium tárcavezetője az elmúlt időszakok során felkeresett számos üdülőtelepet, szakmai konferenciákon és külföldi turisztikai vásárokon vett részt. Elégedetlen a miniszter Meglátása szerint a hazai turisztika promoválása, népszerűsítése terén az elmúlt esztendők során nem sikerült előbbre lépni, s következésképpen jóval a várakozáson aluli a külföldi turisták száma. Ebben az összefüggésben a hónap elején kilátásba helyezte a külföldi turisztikai kirendeltségek megszüntetését és az ott foglalkoztatott munkatársak visszahívását. Jelenleg nyolc ilyen képviselete van országunknak, nevezetesen Berlinben, Moszkvában, Rómában, Párizsban, Londonban, Varsóban, Bécsben és New Yorkban. Azzal vádolta meg azok munkatársait, hogy igen felületesen és nagyvonalúan tettek eleget a rájuk háruló feladatoknak, s ugyanakkor ezeknek a kirendeltségeknek a fenntartása és működtetése indokolatlanul nagy kiadásokat okozott. Ugyanakkor kilátásba helyezte azt is, hogy másabb feltételrendszer közepette újólag létrehoznának ilyen rendeltetésű kirendeltségeket, szám szerint tizennégyet, de a helyszíneket másabb ismérvek szempontjából fogják kijelölni. A kilátásba helyezett átszervezés szerepelt a kormány május 5-i ülésének napirendjén, s el is fogadták a 2017/292-es kormányhatározatot, amely révén módosították a turisztikai minisztérium megszervezésére vonatkozó 2017/24-es kormányhatározatot. A május 10-én hatályba lépett kormányhatározat értelmében legfeljebb 90 napon belül visszahívják a külföldi kirendeltségeknél tevékenykedő munkatársakat, a jogszabály szövegéből egyszersmind kikerülve a külföldi képviseletek létrehozására vonatkozó előírás, valamint az a tizenöt állás, amely azok keretében létezett. Ezek szerint mégsem hoznak létre külföldi székhelyű turisztikai képviseleteket? Hecser Zoltán