kevés felhő
szórványos felhőzet
erős felhőzet
Mondd, mi a neved?
Írjuk a mai lapban, hogy a Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson anyakönyvezett nevek között tavaly a leggyakoribbak között voltak a lányok esetében a Hanna, az Anna, a Fanni, a Nóra, a Dorka és a Jázmin, illetve a Mária.
A fiúknak szánt nevek között a Botond, Milán, Ádám, Márk és a Tamás, illetve a Máté és a Dávid vezették a toplistát. Ez nem azt jelenti, hogy tavaly a kicsik nem kaptak olyan nevet, mint Amina, Armella, Honória, Ankisza, Milla, Lelle, Zorka, Véda és Opál, vagy a Zete, Benett, Zétény, Ezra, Elisei, Kadosa, Konor, Medárd és Zádor.
Már túl vagyunk azon a klasszikus viccen, amely szerint a nagymama képtelen volt megjegyezni újszülött unokája akkoriban nem túl szokványos Lehel nevét, s mikor kérdezték, hogy hívják a kicsit, bizonytalanul vágta rá, hogy „valami… Szuszog”. S azon is túl vagyunk, hogy mintegy harminc-harmincöt évvel ezelőtt a gyerekek levetkőztették a játszótéren az addig nem hallott nevet viselő új gyereket, Indirát, hogy megállapítsák viselőjének nemét. Túl vagyunk azon is, hogy kalandfilmhősök nevét adják az itt született kicsiknek, volt időszak, amikor nem volt ritka a Winnetou vagy a Zorró, annak függvényében, hogy éppen milyen filmeket adtak a moziban, amikor a kicsi fogant.
A névadási szokások sokat változtak az idők folyamán. Míg a harmincas években, a negyvenes évek végén magyar keresztnevüktől megfosztott szüleink azon voltak a hatvanas, hetvenes években, hogy gyerekeiknek magyarul anyakönyvezhető, lehetőleg románra le nem fordítható nevet adjanak, mintegy hangsúlyozva a gyermek nyelvi és kulturális identitását, ma már éppen az ellenkező törekvés érhető tetten: a gyerekek egy része olyan nevet kap, hogy ha netán külföldön, angol, olasz vagy spanyol nyelvterületen kell bemutatkozzon, neve általánosan érvényes és értelmezhető legyen, s ha egy mód van rá, ne föltétlenül utaljon hovatartozására. Ez az elképzelés azonban meghiúsulni látszik, ha magyar anyakönyvi hivatalban anyakönyveztetik a gyermeket, ugyanis csak hivatalosan elfogadott nevet adhatnak neki, választva a jegyzékből, s azt a nevet rendszerint a magyar helyesírás szabályai szerint írják. Most képzeljük el azt az angliai vámtisztet, aki például a Dzsenifer vagy a Zsorzsett, illetve a Szebasztián vagy a Dzsúlió nevet kell kibetűzze… Nesze neked, multikulti név!
Azonban örömmel olvasom, hogy az én ízlésem szerint elrugaszkodottnak tartott nevek mellett hagyományos nevek vezetik a népszerűségi listát, az emberek nem szégyellik a magyar nyelvben meghonosodott bibliai nevekből válogatni kicsinyük számára, s talán a szülők vagy a kedvelt nagyszülők, dédszülők emlékét is őrizni kívánják az Anna és Hanna, vagy a Dávid, Máté és Tamás név továbbadása révén.
Nagyobb öröm számomra azonban azt olvasni, hogy vannak még helyek, ahol nem csökkent, hanem növekedett a születések száma, még akkor is, ha attól tartok, ha majd mindenhonnan befutnak a statisztikák, kiderül fogyatkozásunk, veszteségeink mértéke.
Sarány István
.jpg)
