Egy kis túlzással azt is állíthatnánk, hogy lázban ég a liberális párt, illetve a kormányzat, s arra szinte napi rendszerességgel „tápot ad” az államelnök is. Időközben az ellenzék, illetve a szociáldemokrata párt sem tétlenkedik, mert például hétfőn délután a szenátusban sikeresen vitt át egy Florin Cîþu pénzügyminiszterrel szemben benyújtott indítványt. Ettől még a tárcavezető a helyén maradt, s továbbra is mondja, mondogatja a magáét… Arról már hírt adtunk, hogy a múlt héten Florin Cîțu Brüsszelben részt vett az Ecofin ülésén, arról viszont most értesültünk, hogy ott az Európai Bizottság előtt vállalta: a költségvetés elsődleges kiadásai (az összköltségek a kamatok és az uniós alapokból eszközölt kiadások nélkül) nem fognak növekedni. Hogy mire alapozta ezt a vállalását azt nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy mire alapozta azt a minapi bejelentését miszerint a kiadások 2020-ban nemigen nőhetnek többel, mint 4%-kal. Mondjuk ezt annak okán, mert az esztendő első tíz hónapjában azok 16,8%-kal gyarapodtak, ugyanakkor a várható infláció 4% körül lesz, a GDP növekedése pedig 4,1%-os. Továbbá bizonyos illetékek, illetve adók kivezetése nyomán egyes bevételi források elapadhatnak. Akkor hogyan lesz finanszírozható az Orban-kormány által is kategorikusan bevállalt nyugdíjpontérték megemelése 40%-al és a közszférai bérek beütemezett növelése? (Egyes számítások szerint egyébként a nyugdíjemelés a kiadási oldalon 3%-os növekedést fog eredményezni.) No, meg azt is meg kell említenünk, hogy a pénzügyminiszter szerint a 2020-as esztendei GDP arányos költségvetési hiány 3,4–3,5% körül lesz, de Țurcan kormányfőhelyettes szerint 3,6%-os. Van még a maga nemében egy igen érdekes és egyben igen jelentős ügy: a kormányfő és a pénzügyminiszter egyaránt azt hangoztatja, hogy a jövő esztendei költségvetési előirányzatok véglegesítésére a jelenleg hatályos törvényes előírások messzemenő tiszteletben tartása közepette kerül sor. Ezek szerint nem számolnak a kilátásba helyezett, az esetleges jogszabály-módosításokkal és kiegészítésekkel, valamint a parlamenti megvitatás alatt álló törvénytervezetekkel. Ha ez így igaz – és határozott állításuk szerint így igaz –, akkor miért emlegetik unos-untalan az új nyugdíjtörvényt, illetve az úgynevezett különleges nyugdíjak megszüntetését és újraszámítását az állami köznyugdíjra vonatkozó jogszabályok alapján? Itt is van egy bibi: a kormányfőhelyettes két kivételt emlegetett, a fegyveres testületek szolgálati nyugdíját és az igazságszolgáltatási testületek különleges nyugdíját. Tegnap viszont Orban kormányfő csak az előbbieket nyilvánította „kivételnek”, az igazságszolgáltatás esetében pedig szem előtt tartva egy alkotmánybírósági döntést, ki kell majd munkálni egy másabb jogszabályozást. Amúgy a különleges nyugdíjakkal szemben meghirdetett hadüzenetében Raluca Țurcan többek között azt állította, hogy azok összességükben és éves viszonylatban 9 milliárd eurót „emésztenek fel”. Ugyancsak messzire dobta a sulykot, mert ebben az esztendőben a nyugdíjakra (beleértve az úgynevezett különleges nyugdíjakat is), 70 milliárd lejt fordítanak, s az a jövő esztendőben 90 milliárd lejre kellene megemelkedjen (mindenekelőtt a nyugdíjpont értékének a már említett megemelése nyomán). Nos, ilyen körülmények között az a 9 milliárd euró légből kapott és nem fedi a valóságot. Amúgy a különleges nyugdíjak haszonélvezői között van az igazságszolgáltatási szegmensnek mintegy 2000-2500 nyugdíjasa és mintegy 60 000-70 000 egykori „honvédelmis”. (Különben ez utóbbiak nyugdíjára a honvédelmi tárca 15 milliárd lejes költségeiből az idén 11 hónap viszonylatában 3,5 milliárd lejt fordítottak a nyugdíjak folyósítására.) A számok tömkelegében nehéz eligazodni, s valóságos talányt jelent a költségvetési hiány 3,4%-ra vagy 3,6%-ra való mérsékelésének a lehetősége. Erre is választ ad szinte meglepetésszerűen Florin Cîțu: a pénzügyminisztériumnak az Állami Kincstárnál őrzött valutatartalékai fedezik a költségvetési hiány kiváltotta bruttó finanszírozási szükségleteket és az államadósság refinanszírozását, legalábbis négy hónapra. Ugyanakkor az állami érdekeltségű vállalatoknak mielőbb át kell utalniuk a költségvetésbe a nyereségüket. A 2020-as esztendei költségvetés-tervezettel kapcsolatos ténykedések keretében a tegnapi két félidős (15-16, illetve 19:30-21 óra) kormányülésen elfogadták azt a jogszabálytervezetet is, amely kötelezően a konszolidált általános költségvetés egyik alappillére, s amelyet kormányzati felelősségvállalás révén kívánnak „keresztülvinni” a parlamenten. Ama törvénytervezetről van szó, amely tartalmazza a fiskális költségvetési keret felölelte értékhatárokat, s amelyekről rendelkezik a fiskális-költségvetési felelősségre vonatkozó 2010/69-es törvény. A kormányülést felvezető expozéjában ugyancsak „játszadozott” Orban Ludovic, igaz nem számadatokkal, hanem a jövő esztendei költségvetés elfogadásának a határidejével, azt újabban az esztendő végére tolta ki.

Hecser Zoltán