Az autópiac 2018-as esztendei alakulásának egyik meglepetése volt (amint arról már januárban beszámoltunk), hogy kevesebb új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2017-ben. Uniós viszonylatban némileg kedvezőbb a helyzet, lévén, hogy a forgalomba bejegyzettek száma körülbelül 22 000 volt, több, mint a megelőző esztendőben. Országonként is igen hullámzó, illetve eltérő eredmények születtek 2018-ban, akárcsak a márkák s azokon belül a modellek tekintetében. Az idei esztendő első három hónapjában is nagy vonalakban hasonló tendencia érződött. Az európai, valamint az uniós autópiaci januári és februári érdekesebb statisztikai adatokat már annak idején ismertettük. Az elmúlt héten hozta nyilvánosságra az Európai Autógyártók Egyesülete (ACEA) a március hónapra, illetve az első évnegyedre vonatkozó statisztikai közleményeit. Abból az derül ki, hogy mind uniós viszonylatban, mind pedig európai viszonylatban, márciusban zsugorodott a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik száma, s ez érvényes az első évnegyedre is. Íme, az összesítő számadatok: uniós viszonylatban márciusban 3,9%-os piaczsugorodás következett be, az első évnegyed szintjén pedig 3,3%-os; európai viszonylatban pedig 3,6%, illetve 3,2%-os. Az, hogy európai szinten valamivel kedvezőbb volt a helyzet, mindenekelőtt Norvégia javára írható, amely esetében februárban 27,6%-os piacbővülés következett be, az első évnegyed során pedig 13,9%-os. A piaci elemzők szerint több tényező is közrejátszott a dolgok ilyenszerű alakulásában, ezek között említhetjük a Brexittel, s annak lehetséges következményeivel kapcsolatos feltételezéseket, s azon belül az aggodalmakat, a kőolaj világpiaci ára alakulásának már-már kitapinthatatlan voltát, a 2019-es esztendei gazdasági növekedésre vonatkozó esetenkénti visszafogott előrejelzéseket (legalábbis egyes országok esetében), valamint a hibrid és az elektromos járgányok jelentette várható generációváltást. (Ez utóbbit olyan értelemben, hogy a jelek szerint vannak olyan potenciális vásárlók, akik kivárnak, és egyelőre nem áll szándékukban új személygépkocsit vásárolni, s ez a tendencia kiolvasható abból is, hogy egyes országokban az eddigiekhez képest a tulajdonlási időtartam megnövekedett. Kettős fogat… Újólag áttekintve az ACEA utóbbi hónapokra vonatkozó sajtóközleményeit, egyértelművé válik, hogy gyakorlatilag két olyan ország volt, ahol töretlenül felfele ívelt az eladásszám. Az első helyet országunk foglalta el, mármint a növekedési arányszám tekintetében. Márciusban például az 20,8%-os volt, az első évnegyed viszonylatában pedig 25,1%-os a megelőző esztendő azonos hónapjához, illetve évnegyedéhez viszonyítva. Ez a tendencia immár több mint egy éve tart, s még akkor is figyelemre méltó, ha országunk részesedése nem nevezhető jelentősnek az európai autópiacéból. (A jóval kisebb lakosságszámú Csehországban például márciusban mintegy 21 500 új személygépkocsit írattak be a forgalomba, míg országunkban 9813-at.) A növekedési arány tekintetében Magyarországot sorolhatnánk a második helyre 5%, illetve 8,6%-kal. Az anyaország esetében is hosszú hónapok óta érződik a bővülési tendencia, de az arányaiban szerényebb, mint országunk esetében. (Ezzel együtt és ezen túl az ottani eladásszám meghaladja az ittenit, a márciusi például 13 391, az első évnegyedi pedig 31 615 egység lévén.) A hazai eladásszám gyarapodásában kétségtelenül szerepet játszhatott az is, hogy egyes személyzeti kategóriák esetében az elmúlt esztendő során jelentős béremelésre került sor, másrészt pedig a roncsprogram, s ez utóbbinak bizonyára meg lesz a kedvező hatásmechanizmusa e hónap és az elkövetkező két-három hónap során, de amennyiben menet közben „rápótolnának” a programra, akkor éves viszonylatban is. (Egyelőre 35 ezer új gépkocsi megvásárlására van lehetőség a szóban forgó program keretében, de valószínűsíthető, hogy pótlólagosan sor kerülhet még mintegy 15 000-re.) Voltak olyan országok is, amelyek esetében március hónap kiugrónak bizonyult a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik száma alakulásának tekintetében. Ezek között már említettük Norvégiát, de utalhatunk Dániára is (+33,2%) vagy Lettországra (+15,4%) és Litvániára (+43,8%). Amúgy ez utóbbi két országnak olyan elenyésző a piaci részesedése, hogy akár el is hanyagolhatnánk. Voltak másabb kiugró eredmények is, negatív előjelűek. Finnországban márciusban 20,9%-kal esett vissza a forgalomba bejegyeztetett új személygépkocsik száma, az első évnegyed viszonylatában pedig 15,4%-kal, Hollandia esetében –6,7%, illetve –14,4%-kal, Portugália esetében –10,7%, illetve –5,9%, Spanyolország esetében –4,3%, illetve –6,9%, Svédország esetében –18,7%, illetve –15,5%-kal, Olaszország esetében –9,6%, illetve –6,5%-kal, Csehország esetében –12,1%, illetve –12,2%-kal, Nagy-Britannia esetében pedig –3,4%, illetve –2,4%-kal. Továbbá Ausztriában, Belgiumban és Franciaországban sem „érezte jól magát” az autópiac. Amúgy a 27 uniós tagállam közül 19 esetében az első évnegyed folyamán kevesebb új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. Továbbra is állja a sarat a Dacia A piac ilyen hullámvasútszerű alakulását óhatatlanul megérezték az autógyárak, illetve a márkák is. A márciusi, valamint az első évnegyedi számsorok szemrevételezéséből az derül ki, hogy kevés márka büszkélkedhet jelentősebb piacbővüléssel. Ezek között elsősorban a Daciát kell említenünk, amely esetében a márciusban európai viszonylatban forgalomba bejegyzettek száma 21,6%-kal gyarapodott, az első évnegyed viszonylatában pedig 12,6%-kal. (Ez utóbbi abszolút számban kifejezve 145 542 Dacia márkájú új személygépkocsit jelent.) Ugyanakkor az európai piaci részesedése a tavalyi 3%-ról 3,5%-ra emelkedett. Százalékarányban ennél jobb teljesítményt csak a FCA Csoporthoz tartozó Lancia/Chrysler érte el a maga 15,3%, illetve 34,9%-ával. (Mind piaci szereplő, jelentéktelen ez a márka, lévén, hogy a piaci részesedése az első évnegyedben alig 0,4%-os volt, s az eladott járgányok száma pedig alig 18 554.) Amúgy kevés márka esetében következett be növekedés. Ezek között említhetjük a Seatot (+4,2% az első évnegyedben a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva), a Citroënt (+5,7%), a Jeepet (+11,4), a Volvót (+8,7%), a Jaguart (+11,7%) és a Mitsubishit (+16,8%). Egy-két kivételtől eltekintve kis szériájú márkákról van szó. A gyártók közül ugyancsak kevesen zárták plusszal az első évnegyedet. Ezek között van a Volvo Car Corp., a Jaguar Land Rover Group és a Mitsubishi. Nem így a VW Csoport, amely a Seat kivételével minden márka esetében visszaesést jegyzett (a csoport szintjén 2,4%-ot), a PSA Csoport (–1,2%), a Hyundai Csoport (–1,3%), a BMW Csoport (–2,8%), a FCA Csoport (–10,6%), a Daimler (–5,5%), a Toyota Csoport (–4,4%), a Nissan (–27%), a Honda (–16,4%) és a Mazda (–4%). A Renault Csoportot tulajdonképpen a Dacia rántotta vissza a lejtőről, s így sikerült elérnie az első évnegyedben 0,6%-os bővülést, olyan körülmények között, amikor is a Renault 2018 első évnegyedéhez képest 5,2%-os visszaesést jegyzett. Hecser Zoltán