Közel 20 százalékkal több hivatalosan bejelentett turista látogatott Hargita megyébe idén az első három hónapban, mint tavaly ugyanebben az időszakban. László Endre, a Székelyföld TDM Klaszter elnöke szerint ez részben a vakációs jegyeknek, részben pedig az egyre népszerűbb téli sportoknak tudható be. Az üdülőjegyek ugyanakkor nem dobbantottak akkorát, mint várható volt – ennek oka, hogy sokan nem élnek a lehetőséggel. [caption id="attachment_90775" align="aligncenter" width="1000"] Megbeszélés a megyeházán. Javuló mutatók Fotók: László F. Csaba[/caption] László Endre, a Székelyföld TDM Klaszter elnöke az idei első negyedév turisztikai statisztikáinak, a turisztikai törvénytervezetnek, valamint a 2018-ban kibocsátott – és a tapasztalat szerint kihasználatlan – vakációs jegyeknek a témájában tájékoztatott tegnap Csíkszeredában. Felvezetőjében elmondta: a fejlettebb idegenforgalommal rendelkező országokban már esetenként több évtizedes hagyománya van a turisztikaidesztináció-menedzsmentnek (TDM), itthon azonban még gyermekcipőben jár mindez. Üdvözölte azonban, hogy a turisztikai törvénytervezet hangsúlyt fektet erre is. Hétezer vendéggel több Hargita megyét a tavalyi első negyedévben 37 935-en keresték fel, idén ez a szám elérte a 45 193-at. Hangsúlyozzuk: ez a szám csakis a hivatalosan bejelentett turisták számát takarja. Ők összesen 92 273 vendégéjszakát töltöttek a megyében. Az érkezések számát illetően 19,13 százalékos, a vendégéjszakák számát tekintve pedig 18,82 százalékos a növekedés. Nagyságrendileg amúgy Kovászna megyében feleennyien, Maros megyében pedig bő kétszer ennyien fordultak meg. A Hargita Népe kérdésére a klaszter vezetője elmondta: meglátása szerint a nagyarányú Hargita megyei ugrást részben a vakációs jegyek itteni kihasználásának, részben pedig a téli sportok népszerűsége növekedésének köszönhetjük. A vendéglátóhelyek lefe­dettségi aránya ugyanakkor jelzi, hogy országos és megyei szinten is van még ahová fejlődni: januárban 23,4, februárban 26,3, márciusban pedig 24 százalékos volt a foglaltsági ráta Románia-szerte, míg Hargita megyében 18,1, 19,1, illetve 16,9 százalékot ért el ez a mutató, jóval meghaladva a 2018-as értékeket. A 2018-as adatokat közölve László Endre rámutatott: Hargita megye az érkezések számának ranglistáján az országos 18. helyet foglalja el 215 ezer vendéggel, de a turisták 23,47 százaléka külföldi – ez pedig szintén jó mutató. Nem élünk a vakációs jegyekkel A klaszter vezetője szerint sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem értették még meg az ételjegyekkel azonosan „működő” vakációs jegyek előnyeit. Ezt részben alátámasztja, hogy bár 400 millió eurósra becsülik a vakációs jegyek potenciális piacát, mégis csak 250 millió euró értékben bocsátottak ki tavaly utalványokat, és a magánszférából – amelynek ráadásul adózás szempontjából további előnyöket biztosítanak – csupán 30 millió eurónyi volt az igénylés. A program célja amúgy a szabadságolások serkentése és a belföldi turizmus fellendítése. – A kibocsátástól számított egy éven belül érvényesek ezek a jegyek, és az utolsó napon is elszámolhatók. Sokan azonban elpocsékolják, mert nem használják fel. Ez tűnik ki abból is, hogy az idegenforgalmi statisztikai adatok elmaradnak az elvárt értékektől. Én azt javaslom, hogy utazási irodáktól kérjenek segítséget a tanácstalanok, mert ezek a jegyek csomagok vásárlására is alkalmasak – közölte László Endre, példaként hozva fel, hogy az 1450 lej értékű vakációs jegyből a szállás mellett fesztiválbérlet, múzeumi belépő és számos egyéb kínálat is fedezhető. Azt is hangsúlyozta: az utazási irodáknál nem fizet többet a vásárló a szállásért, mint amennyit közvetlenül a vendéglátóegységnél fizetne, ezért érdemes hozzájuk fordulniuk.

Előremutató tervezet A turisztikai törvénytervezet a szenátus asztalán van, mihamarabbi elfogadása pedig számos téren javítaná a hazai idegenforgalmat. Mint László Endre kiemelte: ez a törvény szabályozza majd a TDM-szervezetek létrehozását és működését – egyben befolyásolja majd, hogy az általa vezetett, Hargita, Kovászna és Maros megye turisztikai egyesületét tömörítő klaszter milyen formában működhet tovább –, központi elektronikai rendszer segítségével megkönnyíti az adatok begyűjtését és feldolgozását, és a decentralizáció terén is előremutat. Megyei önkormányzati hatáskörbe kerül ugyanis a szálláshelyek besorolása, a sípályák homologálása, a tengerparti napozók engedélyeztetése, a turisztikai célú építkezések engedélyeztetése, valamint az idegenvezetők képzése. A tervezet szerint 20 országban újraszervezik a turisztikai külképviseletet is, ugyanakkor a szálláshelyeken „beépített vendégekkel” ellenőrzik a feltételek teljesítését, és csakis olyan vendéglátóknak engedik meg a szálláskereső oldalakon való jelenlétet, amelyek hivatalosan be vannak jelentve.

Kovács Hont Imre