Három év szünet után másfél évig működött, majd 2016 őszén ismét felfüggesztette tevékenységét a csatószegi közbirtokosság. Erdőrészének őrzése május 16. óta nem biztosított, és a széltörések miatt mintegy 2000 köbméter fa vár sürgős kitermelésre – de megoldás még nem körvonalazódik. [caption id="attachment_56326" align="aligncenter" width="1000"] Zárt kapu a közbirtokosság székházánál Fotó: László F. Csaba[/caption] A csatószegi Aszó közbirtokosság hosszas pereskedések, személyi harcok és háromévi kényszerpihenő után a 2015. február 20-án kelt jogerős bírósági döntést követően megkezdte működését, oly módon, hogy a közbirtokosság alapszabályának megfelelően egy mandátum erejéig a vezetőtanács vette át a közgyűlés hatáskörét az ötéves mandátum lejártáig, 2017. március 1-jéig. – Csakhogy az újraindulás olyan végzésen alapult, aminek végrehajtó ereje volt, de meg lehetett fellebbezni – jegyezte meg Bors Dénes, a közbirtokosság volt elnöke. – Ezt az ellenzékinek nevezett tagok meg is tették és 2016. szeptember 18-án a törvényszék kimondta, hogy valóban át lehet venni a közgyűlés jogköreit, de csak mandátum alatt, így végül a törvényszék a statútumnak effajta értelmezésével gyakorlatilag a közbirtokosságot vezetőség nélkül hagyta. Bors Dénes 2016. szeptember 22-én ismertette a végzést a vezetőtanáccsal, és az meghatározatlan időre felfüggesztette a közbirtokosság tevékenységét. Kérésünkre a volt elnök felvázolta, hogy 2015 tavasza és 2016 szeptembere között, a korábbi hároméves stagnálás alatt kidőlt, kiszáradt, beteg fákat kitermelték, de 2016 novemberében egy széltörés jelentős károkat okozott a közbirtokosság területén, így most összesen mintegy 2500-3000 beteg, kidőlt fa vár kitermelésre. – 2016. december 31-én lejárt az erdőőrzésre kötött szerződés – ismertette Bors Dénes. – Van ugyan többévi őrzésre való pénz a közbirtokosság bankszámláján, de én már nem írhattam alá a szerződés hosszabbítását, így emiatt az erdészet idén május 16. óta nem őrzi a közbirtokossági területeket. Jövőkép? – Én nem látom a hogyan továbbot, mert a hatályban lévő alapszabály nagyon leszűkíti a lehetőségeket. Rendkívüli helyzetekben a tagság 25 százaléka vagy a jogoknak megfelelő szavazatszámok 20 százaléka kérheti rendkívüli közgyűlés összehívását bármilyen témával, de ez azóta sem történt meg. Ha mégis megtörténne, akkor sem látok sok esélyt arra, hogy a tagság fele plusz egy arányban megjelenjen a gyűlésen és érdemben döntsön. Kozma István polgármester sajnálatosnak tartja a csatószegi közbirtokosság körül kialakult helyzetet. Reméli, hogy a két táborhoz tartozó felek képesek lesznek kiegyezni a tagság érdekében, és úgy gondolja, talán megoldást jelentene, ha egy harmadik, semleges csapat tudná átvenni a közbirtokosság vezetését. Azt is hozzátette, hogy ehhez is kétharmados döntés kellene. – Vagy vegye át a csíkszent­simoni közbirtokosság? – jegyezte meg tréfásan a polgármester. – Áldatlan ez az állapot. Az emberek nem kapnak osztalékot, sem tűzifát. Bízom benne, hogy megtalálják az érintettek a megfelelő megoldást. Bors Dénes szerint kevés az esély arra, hogy harmadik csapat vegye át a vezetést, ugyanis a statútum nagyon pontosan leszögezi, milyen feltételeknek kell megfelelniük a vezetőtanács tagjainak: érettségivel rendelkező közbirtokossági tag kell hogy legyen, akinek az állandó lakhelye a faluban van. Nem lehet büntetett előéletű és a vezetőtanács tagjai nem lehetnek rokonok. Nem vész el, csak más lesz a „célközönség” – Mindössze 10-12 ember van a tagságon belül, aki ezeknek a feltételeknek megfelel – véli a volt elnök. – Csakhogy amennyiben valamely személy vagy intézmény, netán szomszédos tulajdonos az illetékes bíróságon jelezné, hogy a csatószegi közbirtokosságnál évek óta stagnál a tevékenység és a ki nem termelt, beteg fák veszélyeztetik az ő erdőtulajdonát, akkor kiderülne, hogy adottak a feltételek arra, hogy a közbirtokosságot feloszlassák, mivel nem teljesíti azt a célt, amiért létrehozták. Ez a cél pedig az üzemterv és a törvények betartásával való erdőgazdálkodást jelent a tagság beleegyezésével és a tagság javára. Úgy, hogy megtörténhet, Csatószeg lesz az első közbirtokosság, amelyiknek a vagyonát feloszlatják és az 1-es törvény 28-as szakaszának értelmében visszakerül állami tulajdonba, és a helyi önkormányzat ügykezelésébe. Akkor pedig a következő közbirtokossági elnök a mindenkori csíkszentsimoni polgármester lesz. Akkor is valamilyen módon a közösség javára fogják működtetni, csak nem a tagság javára. Ha Csatószeg nem tudott bánni a vagyonával, úgy jár, mint a szolga a példabeszédben: a jó Isten visszaveszi tőle az egy talentumot, de nem magának, hanem odaadja annak, akinek már két talentuma volt és tudott vele sáfárkodni. Tehát nem vész el a vagyon, előbb-utóbb valaki javára, a közösség javára fog működni. Ilyenre még nem volt példa Rafain Zoltán, a Csíki Közbirtokossági Unió elnöke szerint, ha egy közbirtokosság felfüggeszti működését, akkor az egyik legnagyobb gond, hogy megkezdődik az eladósodás. A másik probléma pedig az erdő őrizet nélkül maradása, valamint a bogárveszély, ami nemcsak a faminőség kárára mehet, hanem a szomszédnak is kárt okozhat. – Ha pedig megszűnik, felszámolás alá kerül a közbirtokosság, a tagok elveszítik a jogokat és a közbirtokosság vagyona átkerül az önkormányzat kezelésébe – vázolta Rafain Zoltán. – Ilyenre még nem volt példa. Kerültek közbirtokosságok feloszlás közelébe, de a végén mindenütt a józan ész döntött. Például a kászonújfalvi közbirtokosság sem működött évekig, de most végre elindult valami, új vezetése van, és próbálják kiheverni az elmúlt évek mulasztásait. Az unió elnöke úgy véli, hogy Csatószeg esetében két táborra oszlott a település, és nem lehet olyan közgyűlést szervezni, amelyen az alapszabályzatnak megfelelően legitim vezetőséget lehetne választani, mert a két tábor nem nagyon szeretne közgyűlésen konfrontálódni. – Véleményem szerint ezt úgy lehetne megoldani, ha meghirdetnének egy reggeltől estig tartandó közgyűlést egyetlen napirendi ponttal, a választással, és ez közjegyző jelenlétében ugyanúgy zajlana, mint az állóurnás szavazás a helyhatósági választásokon – reggel 8-tól este 9 óráig –, s minden tag arra adhatná le a szavazatát a nap folyamán, akit jónak lát. Ez is legitim vezetőséget tudna megjelölni, ugyanis a statútum azt írja elő, hogy meg kell legyen a közgyűlésen a kétharmados részvétel, s ha nem gyűlt össze, akkor a következőn a fele plusz egy. Azt nem szabályozza, hogy milyen formában kell a közgyűlésnek lezajlania. Ezért ennek nem látom jogi akadályát. Egy próbálkozást megérne – vélekedik Rafain Zoltán. Daczó Katalin