Még a múlt esztendő szeptemberében jelent meg a hatóságok és a közintézmények személyzete más településekre való hivatali érdekből történő kiszállásait szabályozó 2018/714-es kormányhatározat, amely 2019. január 1-jétől vált hatályossá, s ezen időponttal egyidejűleg érvényét vesztette a hasonló jellegű, utólag módosított és kiegészített 2006/1860-as kormányhatározat. A közérdeklődés, illetve az érintettek figyelmét némileg elkerülte ez a nemrégiben hatályossá vált jogszabályozás, holott az jó néhány újdonságot is tartalmaz… [caption id="attachment_83208" align="aligncenter" width="1000"] A metrójegy is elszámolható...[/caption] A kormányhatározat révén szabályozták a hatóságok és a közintézmények személyzetének a hivatali érdekből történő kiszállások során keletkező jogosultságaikat és kötelezettségeiket, ugyanakkor a jogszabály melléklete azokat tételesen előírja, illetve részletezi. Utalnunk kell arra is, hogy a nemrégiben hatályba lépett jogszabály előírásai alkalmazandók azokban az esetekben is, amikor egy adott hatóság vagy közintézmény munkatársát felkészítésekre, továbbképzésre vagy a hivatali teendőikkel kapcsolatos különböző akciókon való részvételre delegálják. Ez utóbbiak esetében viszont amennyiben a szervezők biztosítják a résztvevők teljes ellátását és/vagy elszállásolását, akkor azok nem jogosultak a kiszállási illetményre és/vagy az elszállásolási juttatásra. Ami a kiszállási illetményt illeti, a kormányhatározat arról is rendelkezik, hogy amennyiben a fogyasztói árak (az infláció) alakulása meghaladja a 10%-ot, a pénzügyminisztériumnak módjában áll az illetmény, valamint az elszállásolási juttatás kvantumának aktualizálása. Egy kalap alatt Január 1-jétől megemelték a kiszállási illetmény kvantumát, nevezetesen az eddigi 17 lejről 20 lejre. Erre akkor jogosult az érintett személy, ha a kiküldetés célállomása 5-50 kilométerre van attól a helységtől, amelyben állandó munkahelye találtatik, s ez a napi 20 lejes illetmény független a betöltött funkciótól. Amennyiben a célállomás több mint 50 kilométerre találtatik és annak a kiküldöttnek nincs lehetősége a munkanap végén hazatérnie, napi úgynevezett kiszállási juttatásban részesül, ami a 20 lejes kiszállási illetményből és a napi 230 lejes úgynevezett elszállásolási juttatásból tevődik össze. Kivételes és alaposan megindokolt esetekben ez utóbbinak megemelését jóváhagyhatja a fő hitelutalványozó el egészen 50%-kal, s ezek szerint annak felső határa elérheti a 345 lej/napot. Az abszolút újdonságot az jelenti, hogy a kiszállási illetmény vagy a napi kiszállási juttatás folyósítandó igazoló dokumentumok nélkül, azaz mellőzni lehet az eddigi bürokratikus elszállásolást. Jó tudni azt is, hogy a kiszállási illetmény csak akkor nyújtandó, ha a kiszállás időtartama legalább 12 óra, valamint azt is, hogy egynapos kiszállás, illetve többnapos kiszállás esetén az utolsó napra nem fizetendő elszállásolási juttatás. Elszámolható a metrójegy is Ami az utazási költségeket illeti, a kormányhatározat értelmében az érintett személy az oda-vissza utat elszámolhatja, de nem akárhogy és akármilyen járműre vonatkozóan. Amennyiben repülőgéppel utazna, azt előzetesen jóvá kell hagynia a hatóság vagy a közintézmény vezetőjének (megyénk esetében a légi közlekedés igénybe vétele belföldi kiszállás esetén nemigen jöhet számításba). Személyvonattal való közlekedés esetén igénybe vehető bármilyen rangú vonat, de 300 kilométert meg nem haladó távolság esetén csak a II. osztály díjszabása számolható el, az I. osztályé pedig annál nagyobb távolságra lévő „célállomás” esetén. Jármű igénybe vétele esetén nemcsak a távolsági szállítás, hanem a közszállítás díjszabása is elszámolható. Viszonylagos újdonságot jelent, hogy visszavezették a magántulajdonban lévő személygépkocsi használatának elszámolási lehetőségét is. Ami a magántulajdonban lévő személygépkocsi használatát illeti: 100 kilométerenként elszámolható 7,5 liter üzemanyag, illetve annak ellenértéke. (Bizonyára félreértésekre adhat okot, hogy a jogszabály nem tér ki annak a 7,5 liter üzemanyag értékének megállapítási módjára, arról nem is beszélve, hogy a gázolaj és a benzin ára, valamint azok különböző minőségének okán viszonylag jelentős is lehet az árkülönbözet. Az igaz viszont, hogy a kormányhatározat értelmében a fő hitelutalványozóknak lehetőségük van saját módszertani normákat kibocsátani.) Említettük a közszállítási díjszabások elszámolásának lehetőségét is. A kormányhatározat értelmében ez akkor lehetséges, amikor a vasútállomás, a buszállomás az adott helyiségen kívül található, s amikor akár a taxi igénybe vétele is megfelelő nyugta ellenében elszámolható. Azon a településen, amely a kiküldetés célállomását képezi, a helyi közszállítási díjszabás azon távolságok esetében számolható el, amely az elszállásolási hely és a kiszállás során felkeresendő intézmények, cégek stb. székhelye között van. A főváros esetében a metrójegyek is elszámolhatók, de csak akkor, ha a metróval való utazás kizárólag a kiküldetés megkövetelte helyi utazással kapcsolatos… Hangsúlyoznánk, hogy a kormányhatározat előírásai a hatóságok, a közintézmények által foglalkoztatott személyek kiküldetései, hivatali érdekből történő kiszállásai esetében alkalmazandók. A privát cégek esetében azok ügyvezetői, s úgy általában a vezetőszervei dönthetnek a hivatali érdekből történő kiküldetések rendszabályozásáról, illetve adott költségek elszámolási lehetőségei­ről, módozatairól. Azzal viszont számolni kell, hogy az Adótörvénykönyvnek is vannak bizonyos kötelező módon betartandó előírásai. Így például amennyiben a napi kiszállási illetmény több, mint a közszférai kiszállási illetmény (20 lej/nap) két és félszerese (azaz 50 lej/nap), akkor a különbözet a személyi jövedelemadó hatálya alá esik, azaz megadózandó a 10%-os adókulccsal. Hecser Zoltán