A Magyar Távirati Iroda beszámolója szerint Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján kijelentette: a migráció európai kihívás, amely európai válaszokat igényel.

– A migráció korábbi hullámaiból tanulva az uniós tagországoknak közösen kell cselekedniük. Ha az EU és a tagországok így tesznek, nincs kihívás, amelyen Európa ne tudna úrrá lenni – hangoztatta. A brüsszeli testület elnöke azt mondta: a tagállami vezetők több azonnali, konkrét és gyakorlati lépés megtételében egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozásának növelésében. Hangsúlyozták továbbá, hogy az uniós migrációs és menekültügyi csomag befejezésére van szükség – közölte.

Elmondása szerint a tagállamok vezetői emellett megállapodtak abban is, hogy

a határigazgatás hatékonyságának javítása érdekében kísérleti projektet indítanak a gyorsabb és méltányosabb menekültügyi eljárások lefolytatására,

valamint arra, hogy hatékonyabbá tegyék az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének rendszerét.

Beszéltek arról is, hogy több segítséget kell nyújtani a migráció által nagyobb nyomásnak kitett országok számára az önkéntes szolidaritási mechanizmus hatékonyabb alkalmazásával.

Tájékoztatása szerint az uniós állam-, illetve kormányfők az európai gazdaságot érintő vitán megállapodtak abban, hogy lehetővé kell tenni a „célzott, ideiglenes és arányos” támogatást annak biztosításra, hogy Európa a zöld technológiai termékek gyártásának helyszínévé váljon. Emlékeztetett: az Európai Bizottság a megújuló energiákba, a szén-dioxid-mentesítésbe, a hidrogénüzemű, illetve a zéró kibocsátású járművekbe történő beruházások állami támogatására vonatkozó szabályok lazítását javasolta, részben válaszul az Egyesült Államok nemrégiben elfogadott protekcionista törvényére.

Ursula von der Leyen azt mondta, hogy az Európai Bizottság a következő, március végére tervezett uniós csúcs előtt bemutatja a nettó nulla kibocsátású európai ipar létrehozására vonatkozó javaslatát.

 

Az ukrajnai háború miatt Oroszországgal szemben bevezetni tervezett újabb szankciókkal kapcsolatban kijelentette, hogy a további exporttilalom az informatikai technológiát és a katonai ipart érinti majd, a leginkább szükséges alkatrészek és összetevők szállítását.

 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcs migrációs vitájával kapcsolatban azt mondta: a tagállami vezetők „minőségi, őszinte és tiszteletteljes” megbeszélés keretében a közös fellépés fontosságát hangsúlyozták. A további megbeszélések középpontjában az uniós külső határok védelmének megerősítése fog állni – tájékoztatott.

Az orosz–ukrán háború állásáról folytatott megbeszéléssel kapcsolatban Charles Michel azt mondta, a tagállamoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy feltöltsék munícióval az ukrán lőszerkészleteket, megfelelően Volodimir Zelenszkij kérésének, amelyet az ukrán elnök a brüsszeli találkozó során terjesztett elő.

 

Olaf Scholz német kancellár a csúcsértekezlet után reményét fejezte ki, hogy a transzatlanti partnerek közötti tárgyalások korlátozhatják az európai székhelyű vállalatokkal szembeni diszkriminációt, amelyet az amerikai protekcionista törvény okozott.

– Amikor a versenyképességünkről van szó, el kell végeznünk a házi feladatunkat, és mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne alakuljon ki állami támogatási verseny nemzetközi szinten – fogalmazott. A német kancellár az Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy európai partnerei nem halogatják Leopard 2-es harckocsikkal segíteni a hadban álló ország önvédelmét.

Emmanuel Macron francia elnök újságíróknak nyilatkozva közölte, nem zárja ki, hogy a tagországok valamikor harci repülőgépeket küldjenek Ukrajnának, de hangsúlyozta: jelenleg nem ez élvez elsőbbséget.

– A prioritás most Ukrajna hatékony megsegítése az elkövetkező hetekben és hónapokban, és ennyi időn belül lehetetlen vadászgépeket szállítani – közölte.

A francia elnök a migrációval kapcsolatban szorgalmazta, hogy javítsák az uniós tartózkodásra jogosulatlanok visszaküldésének hatékonyságát, és azt mondta: nem engedhető meg, hogy egyes országok segélyeket vegyenek fel, majd megtagadják az illegális bevándorlók visszafogadását.

Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette: az EU kötelezettségvállalása a határbiztonság finanszírozására lehetővé teszi a tagországoknak, hogy saját pénzt fektessenek határvédelmi kerítések építésébe. Az Európai Bizottság ugyanis beleegyezett abba, hogy jelentős támogatást nyújtson a határőrségek megerősítéséhez és eszközök, köztük járművek beszerzéséhez, ezzel a tagországok, például Bulgária, saját forrásokat fordíthatnak határkerítések építésére vagy megerősítésére – mondta.