Az EU egyhangúlag fo­gadott el új szank­ciókat Oroszországgal szemben, közvetlenül azelőtt, hogy az európai vezetők teg­nap megkezdték volna a brüsszeli tanácskozást. A cso­ma­got fokozatos LNG-importtilalomként vezetik be: 2025 áprilisától a rövid távú, 2027. január 1-jétől pedig a hosszú távú szerződésekre vonatkozóan – közölték dip­lomáciai források az EFE hírügynökséggel. Az EU emellett korlátozta az orosz dip­lomaták mozgását a tag­országok között, és 45 új céget büntetett meg, amelyek segítenek Oroszországnak meg­kerülni a szankciókat – köz­tük 12 kínait, három indiai és két thaiföldi vállalatot. „Ez fontos nap Európa és Ukrajna számára. Rendkívül pozitív, hogy sikerült megállapodnunk az Oroszország elleni 19. szank­ciócsomagról” – mondta Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter, akinek or­szága jelenleg az EU soros elnökségét tölti be.

Kártérítési formájú kölcsön

Szerdán az Egyesült Államok is szankciókat vezetett be Orosz­ország legfontosabb olaj­­ipari vállalatai ellen. A múlt pénteken a Fehér Házban le­zajlott feszült Trump–Ze­len­­­szkij-találkozó után az európai vezetők igye­kez­nek megmutatni, hogy Uk­raj­na továbbra is számíthat tá­mo­ga­tásukra. A hosszú távú el­kötelezettség jele az Európai Bizottság javaslata, amely sze­rint a befagyasztott orosz vagyonból 140 milliárd eu­rós „kártérítési formájú köl­csönt” nyújtanának Ukrajnának. A terv értelmében az EU a be­f­a­­­gyasz­tott orosz köz­pon­ti ban­ki értékpapírok kész­pénz­­egyen­legét használná fel Kijev támogatására, amely fe­dez­né az ország 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek jelentős részét.
Az európai vezetők most azon dolgoznak, hogy kezeljék a belga hatóságok által felvetett jogi és pénz­ügyi kockázatokat, mivel a befagyasztott orosz eszközöket a belga székhelyű Euroclear – egy pénzpiaci in­fra­­struktúra-csoport – ke­zeli, amely a központi érték­tár-szol­gáltatásokra szako­sodott.
Vita a kölcsön feltételeiről

A Reuters szerint az európai kormányok között már vita alakult ki a kölcsön feltételeiről is. Egyesek azt szeretnék, ha az összes pénz az ukrán hadsereghez kerülne, főként európai fegyverek vásárlására. Mások úgy vélik, Kijevnek engedélyezni kellene, hogy a kölcsön egy részét amerikai fegyverekre költse, illetve általános költségvetési támo­gatásra is fordíthassa. „Bár politikai akarat egyértelműen van a továbblépésre, még mindig sok kérdés maradt nyitva” – mondta egy névte­lenséget kérő uniós diplomata.
Zelenszkij admi­nisztrá­ci­ó­já­nak egyik magas rangú tiszt­viselője a Reutersnek úgy nyi­latkozott: Ukrajnának év vé­géig szüksége van a pénzre, és sza­badságot akar abban, hogyan költheti el. Az Európai Bizottság kompromisszumot javasolt: a kölcsön nagy részét ukrán és európai fegyverekre fordítanák, egy kisebb részét pedig általános költségvetési támogatásra, ame­lyet Kijev akár Európán kívüli fegy­vervásárlásra is felhasz­nál­hatna.
A következő lépés, hogy az európai vezetők felké­rik az Európai Bizottságot egy hivatalos jogi javas­lat előterjesztésére. Orosz­or­szág a tervet illegális va­gyonelkobzásnak nevezte, és megtorlással fenyegetett.