Már jó ideje tudni arról, hogy a gyakori jogszabály-módosítások ellenére is országunkban a közbeszerzések tekintetében reformra van szükség, többek között annak okán, mert gyakorlatba kell ültetni három uniós irányelvet, no meg azért is, mert az Európai Bizottság továbbra is úgy vélekedik, hogy országunk esetében súlyos visszaélések, fonákságok mutatkoznak a szóban forgó területen. Állítólag három törvényre lenne szükség, s azok még a jövő esztendőben hatályossá fognak válni, de intézményi szinten is amolyan átszervezés vált indokolttá. [dropcap]T[/dropcap]ekintettel Romániának a közbeszerzési rendszer fejlesztésére és megreformálására vonatkozó vállalásaira, első lépésként a kormány nemrégiben egy sürgősségi kormányrendeletet fogadott el az intézményes keret megváltoztatására vonatkozóan. A 2015/13-as sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely az Országos Közbeszerzési Ügynökség (ANAP) létrehozására, megszervezésére és működésére vonatkozik. Ez az ügynökség a közpénzügyi minisztérium alárendeltségébe tartozik, s mint ilyen, jogi személyiséggel rendelkező közintézmény, annak hatáskörébe kerül a Közbeszerzés Szabályozási és Monitorizálási Országos Szakhatóság (ANRMAP), valamint a pénzügyminisztérium kötelékében lévő közbeszerzéseket ellenőrző és koordináló egység eddigi szerepköre. Ez utóbbi két intézmény megszűnik, illetve beleolvad a most létrehozott ügynökségbe. Ebben az időszakban folyamatban van a tulajdonképpeni átszervezés, ugyanis az ANAP megszervezésére, működésére, szervezési felépítésére és létszámkeretére vonatkozó kormányhatározat meghozatalának a határideje majd csak augusztusban jár le. Addig az újonnan létrehozott ügynökség tevékenységének koordinálását a közpénzügyi miniszter látja el. A kormány szerint nem egy formális intézkedésről van szó, hanem arról, hogy a közbeszerzések koordinálása, felülvigyázata terén hathatósabban érvényesüljön a közpénzügyi minisztérium szerepköre, s ugyanakkor megszűnjön az a kettősség, amit jelentett eddig a nagy vonalakban hasonló hatáskörrel rendelkező két intézmény, nevezetesen az országos szakhatóság és a pénzügyminisztérium ellenőrző egysége. Ugyanakkor az új ügynökségnek lesznek területi egységei is, azok a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok mellett fejtik majd ki tevékenységüket, illetve azok székhelyein. Várható-e jobbulás? A kormány szerint ez az intézményi átszervezés a közbeszerzési tevékenység megreformálásának tulajdonképpen az előjátéka, s a soron következő jogszabályok hozzák magukkal a tulajdonképpeni megreformálást. A hazai szakemberek szerint feltételezhető, hogy az eljárások hatékonyabbá és talán operatívabbakká válhatnak, de majd attól is függ, hogyan fog megtestesülni az ügynökség feladatköre a majdani kormányhatározatban. Azt már tudni, hogy erre az ügynökségre fog hárulni például az országos közbeszerzési stratégia kidolgozása és gyakorlatba ültetése összhangban az uniós jogszabályozással. Amúgy a becslések szerint a hazai közbeszerzési „piac” értéke éves viszonylatban 85–90 milliárd lej körül van. Ebből 2014-ben 77 milliárd lejt tett ki az elektronikus közbeszerzési rendszer (SEAP) keretében eszközölt felvásárlás, további 8-10 milliárd lejt fordítottak a helyi és központi közigazgatási intézményrendszerek közvetlen beszerzésekre. Egyes vélemények szerint ez az utóbbi érték túlontúl nagynak tűnik, s éppen ezért szükséges lenne a SEAP-on kívüli közbeszerzések beható nyomon követése. Idetartozik az is, hogy az elmúlt esztendők során a SEAP révén történő közbeszerzések értéke ingadozó volt. 2010-ben a szóban forgó érték 80 milliárd lejt tett ki, az 2012-ben 61 milliárd lejre csökkent, majd 2013-ban 74 milliárd lejre emelkedett, a tavaly pedig elérte a már említett 77 milliárd lejt. Visszatérve a közbeszerzések terén hazai viszonylatban megmutatkozó visszásságokra: egy Bukarestben minap lezajlott nemzetközi szakmai értekezleten Thomas Steiger, az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) szakértője többek között kijelentette, hogy a korrupció és a csalás szempontjából kényes kérdéseket vetnek fel a közbeszerzések... Hecser Zoltán