A jelenlegi kormánykoalíciónak szándékában áll a közbeszerzések, illetve az arra vonatkozó két évvel ezelőtt megjelent törvénycsomag „megreformálása” is. Egyébként erre vonatkozóan a kormányprogramban is fellelhetők bizonyos előirányzatok, elképzelések, arról nem is beszélve, hogy a közbeszerzési országos stratégiát jóváhagyó 2015/901-es kormányhatározat egyes előírásainak a gyakorlatba ültetése is akarva, nem akarva a mostani kormányra hárul(t). Ilyen összefüggésben még meg kell említenünk valamit: bár a jelenleg hatályos jogszabályozás alig két éve született meg, annak jó néhány előírása nem tartott lépést az Európai Parlament és Tanács egyes szabályzataival sem. A két évvel ezelőtt elfogadott törvénycsomag ugyancsak a szociáldemokrata párt nevével fémjelzett, arról nem is beszélve, hogy arra áldását adta az akkori parlament székeiben ülő honatyák döntő többsége is. Alig egy év múltán viszont ugyancsak a parlamenti többséget adó szociáldemokrata párt (de nem csupán) kezdte kikezdeni a törvénycsomag számos előírását, mindenekelőtt annak okán, hogy az eljárások tekintetében tapasztalható volt a bürokrácia, a körülményes ügyintézés, és igen korlátozónak bizonyult a közvetlen tárgyalások útján történő közbeszerzési szerződés megkötése. Ezen próbáltak enyhíteni a minap, amikor is megszületett az az első jogszabály, amely bizonyos értelemben a hazai közbeszerzési rendszer megreformálását is jelenti. A 2018/45-ös sürgősségi kormányrendeletről van szó, amelyet a kormány május 24-i ülésén fogadtak el, s amely a Hivatalos Közlöny június 4-i számában jelent meg. (Annak egyes előírásait lapunk június 6-i számában már ismertettük.) Ez a sürgősségi kormányrendelet túl azon, hogy fellazította és gördülékenyebbé tette számos tekintetben a közbeszerzést, egyben az első lépést is jelentette a már említett megreformálás tekintetében. Ilyen összefüggésben utalhatunk arra, hogy a május 31-i kormányülésen Viorica Dăncilă kormányfő bejelentette, hogy folytatódik a közbeszerzési rendszer leegyszerűsítésének és transzparensebbé tételének a folyamata, s ennek keretében létrehozzák a Központosított Közbeszerzési Országos Hivatalt (ONAC). Ennek szükségességét a következőképpen indokolta: „Ezen hivatal révén fognak lebonyolítódni a közhatóságok beszerzései. El szeretnénk kerülni azokat a helyzeteket, amikor is egy adott pillanatban egy adott terméket egy áron vásárolnak meg, egy másik időpontban pedig egy másabb áron, amely sokszor jóval nagyobb, mint a megelőző.” Egy új intézmény A május 31-i kormányülésen ugyancsak egy sürgősségi kormányhatározatot fogadtak el, nevezetesen a már említett ONAC létrehozására, megszervezésére és működésére vonatkozó 2018/46-ost. Az a Hivatalos Közlöny június 8-i számában jelent meg, s a tegnapi naptól hatályba is lépett. Ennek ellenére úgy is fogalmazhatnánk, hogy a jogszabály egyelőre nem „működőképes”, ugyanis az annak megszervezésére, székhelyére, szervezeti struktúrájára és a létszámkeretére vonatkozó kormányhatározat csak 30 nap múltán, azaz legjobb esetben is július 1-jén fog megjelenni a Hivatalos Közlönyben. Ugyanakkor szükséges, illetve várni kell egy másik kormányhatározatra is: a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépésének időpontjától számított 60 napon belül kell megjelennie az annak módszertani normáit jóváhagyó kormányhatározatnak, s annak révén fogják jóváhagyni a központosított rendszerben felvásárolandó termékek és szolgáltatások névjegyzékét, azokat a helyzeteket, feltételeket, termékeket és szolgáltatásokat és másabb intézkedéseket az ONAC tevékenységének megfelelő kibontakoztatásával kapcsolatosan. Tekintettel minderre, az ONAC a tényleges tevékenységet, azaz a központosított közbeszerzési eljárás kibontakoztatását csak majd augusztustól indíthatja útjára. Ez nem azt jelenti, hogy a központi közigazgatás intézményrendszere szintjén leállnak a közbeszerzések, egyrészt azért nem, mert a már megkezdett eljárásokat finalizálni kell, másrészt pedig újabbakat is lehet kezdeményezni a jelenleg hatályos törvényes elírások közepette. Szerepkör A sürgősségi kormányrendelet értelmében az ONAC egy jogi személyiségű közintézmény, amely a közpénzügyi minisztérium alárendeltségébe tartozik, s amelyet teljes egészében az állami költségvetésből finanszíroznak. Annak székhelye Bukarestben lesz, de egyelőre nem tudni, hogy hol is. Arra hárul majd a közbeszerzési szolgáltatások biztosítása a felhasználók nevében és azok számára. Tehát a keretegyezmények megkötése és a dinamikus felvállalási rendszer ügykezelése. Apropó felhasználók: a kormányrendeletben utalás van néhány fogalomra is és azokat meg is határozzák, ezek között van a felhasználó is, amely lehet elsődleges vagy másodlagos. Az elsődleges felhasználó egy olyan szerződéskötő hatóság, amely központi intézmény, olyan közjogi szervezet, amely központi intézmény alárendeltségében, fennhatósága alatt vagy koordinálása révén fejti ki a tevékenységét. Nos, ebből a meghatározásból is kiderül, hogy a helyhatósági intézményrendszer számára nem nyújt majd „szolgáltatásokat” az ONAC. Ez ugyan tételesen nincs benne a kormányrendelet szövegében, de a mi olvasatunkban egyértelműnek tűnik, hogy az ONAC tevékenysége majdhogynem kizárólag a központi közigazgatási intézményrendszert érinti, öleli fel. Amúgy az ONAC-ot egy államtitkári rangú elnök fogja vezetni, akit a kormányfő nevez ki a közpénzügyi miniszter által benyújtott javaslat alapján. Hogy ki lehet a majdani országos hivatalnak a csúcsvezetője, azt nem tudni, de azt igen, hogy milyen kritériumoknak kell eleget tennie, mert azt is részletezi a minap megjelent sürgősségi kormányrendelet. Hogy milyen struktúrája és létszámkerete lesz a hivatalnak, amint már arra utaltunk, azt egyelőre nem lehet tudni, csupán annyit, hogy a majdani köztisztviselők és közalkalmazottak bérezésére a közszférai egységes bérezésre vonatkozó 2017/153-as kerettörvény előírásai alapján kerül sor, oly módon, hogy a bérszintek hasonlóak legyenek az Országos Közbeszerzési Ügynökségnél (ANAP) alkalmazott bérszintekkel. Hecser Zoltán