Lényeges eredményeket értek el

HN-információ
Az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület kezdeményezésére négy biogazda bevonásával étkezési burgonyafajtákat termesztettek kísérleti jelleggel teljesen műtrágya- és vegyszermentes termesztési körülmények között. Mogyorós László, az egyesület munkatársa, illetve a kutatásban részt vett gazda számolt be a termesztési folyamatról, illetve, hogy milyen következtetéseket sikerült levonniuk a kutatás végezetével. Hargita megye legjelentősebb szántóföldi kultúrája a burgonya, amelyről széles körben elterjedt vélemény, hogy nem termeszthető jövedelmezően vegyszeres növényvédelem nélkül. Hogy ezt a kérdést közelebbről megvizsgálják, a csík­lázárfalvi Szakács Márton, a csík­madarasi Fazakas Imre, a gyi­mes­felsőloki Farkas Tibor és a gyer­gyó­csomafalvi Mogyorós László, az Agri-Cultura-Natura Transyl­vaniae Egyesület kezdeményezésére látott neki bizonyos burgonyafajták teljesen műtrágya- és vegyszermentes termesztéséhez. – A tavalyi szezonban próbáltam ki, hogy teljesen ökológiai gazdálkodásban hogyan viselkednek különböző burgonyafajták, mekkora rezisztenciát mutatnak főként a gombás megbetegedések ellen. Akkor még négy fajtával próbálkoztam, de már feltűntek kirívó különbségek a fajták között, így született az ötlet, hogy érdemes lenne átfogóbban foglalkozni a témával, több gazdaságot bevonni és dokumentálni is az eredményeket – vélekedett Mogyorós László. A kísérlet megtervezését, követését és dokumentálását Rodics Gergellyel, az Agri-Cultura-Natura Transylvaniae Egyesület igazgatójával együtt végezték. Az Egyesület – egy EU-s Erasmus-támogatás segítségével – finanszírozza a kísérlet során forgatott film elkészítését is, amely amikor elkészül, bárki számára megtekinthető lesz. Mint megtudtuk, a kísérlet során számos intézettel és egyesülettel tartották a kapcsolatot, mint a Gyimesvölgyi Biogazdák Egyesülete, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemtől Mara Gyöngyvérrel, a Keszthelyi Burgonyakutató Intézettől Polgár Zsolt igazgatóval, a magyarországi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézettől Papp Orsolyával, Sárvári István burgonyanemesítővel, illetve több helyi burgonyatermesztő gazdával. A négy gazda összesen tizenkét fajta burgonyával dolgozott, amelyeket szakember ajánlásai, irodalmi adatok, valamint előzetes tapasztalatok szerint válogattak ki. A Keszthelyi Burgonyakutató Intézet katalógusából a Hópehely, Balatoni Rózsa, illetve a Balatoni Botond burgonyafajtára esett a választás, Sárvári István magyar burgonyanemesítő fajtái közül a Sárvári Rózsára és a Sárvári Borostyánra, nem utolsósorban pedig a gazdák egyéni döntése alapján esett a választás az Alouette, Apache, Blaue Bambergen Hörnchen, Blue Bell, Laura, Roza Tannenzapfe, illetve Sárpo Mira burgonyafajtákra. Ezek a burgonyafajták teljesen vegyszermentes termesztési körülmények között nevelkedtek, bár az ökológiai gazdálkodás megengedi bizonyos nem felszívódó növényvédő szerek használatát, a gazdák lemondtak ezek használatáról. Az ültetés előtti előhajtást a gazdák közül Farkas Tibor alkalmazta, amely során ültetés előtt egy hónappal elkezdte a gumók csíráztatását, a módszer jelentősen előrehozta a növények fejlődését. A kísérlet során bebizonyosodott, hogy a legnagyobb terméseredményt a Sárpo Mira és a Sárvári Borostyán fajták hozták. A projekt bemutatóját követően kiértékelést tartottak, ahol a Székely Konyha és Kert csapatát kérték fel arra, hogy négy burgonyafajtából egy-egy fogást főzzön. Emellett megtörtént mind a 12 fajta főtt burgonya formában történő érzékszervi (íz, illat, szín) összehasonlítása és pontozása is. A jelenlévők értékelése szerint a legtöbb pontszámot a Sárvári Borostyán kapta meg. Érdemes megemlíteni, hogy idén a megyei termésátlag, amely a konvencionális burgonyatermesztésre vonatkozik, 21,2 tonna volt hektáronként. Bár a fajták egy jelentős részének terméseredménye ez alatt az érték alatt maradt, voltak a kísérletben olyan burgonyafajták is, amelyek terméseredménye ezt az átlagot meg is haladta. Következtetésként elmondható, hogy Székelyföldön, megfelelő fajtaválasztással, szerves trágya és kézi kapálás alkalmazásával megvalósítható a burgonya bio módon történő termesztése – jegyezte meg Mogyorós László.

Szilágyi Dalma-Orsolya

Hirdetés

Kövessen a Facebookon!