erős felhőzet
kevés felhő
tiszta égbolt
Kutyavilág
A tavaly év végén a főváros hangos volt a kutyáikat féltő pásztoroktól. A honatyák – ha nem túl maradi így nevezni a képviselőket, szenátorokat – székeiket féltették a lázadás szélén álló juhászoktól. A kormány, amely ekkor még csak kóstolgatta a mások által főzött és hátrahagyott lecsót, azonnal engedett a követelésnek. Nem akarta egyből megégetni magát. Nem kezdeményezett tárgyalást. Engedett a Lábhoz! felkiáltásnak. A pásztorok mellé ülve nyaldosni kezdte a juhászok öklét. Pihenésképpen saját sebeit is nyaldosta.
A pásztorok év végi erődemonstrációja esélyt sem adott azoknak, akik érvelni próbáltak a nyájak melletti kutyalétszám korlátozása mellett. Az, hogy a vadászati törvény közel két évtizede már rendelkezett a létszámkorlátozásról, abban a helyzetben senkit nem érdekelt.
Most, amikor a nyájak az akolban vannak, nagyobb biztonságban érezhetik azt a pásztorok is. A városi legenda úgy tartja, hogy az ebben az időszakban fölöslegessé vált, kiöregedett, legyengült kutyákat szélnek eresztik vagy otthagyják a havason. Az ebek vadászni kényszerülnek. A természetvédelemben jártas szakemberek szerint az apróvadak és a vadállomány szaporulata sokszor áldozatul esik a vadonban kóborló, falkákba verődött elvadult kutyáknak. Évekkel ezelőtt a jelenség még ismeretlennek számított Hargita megyében, mára azonban már számolni kell ezzel. Az elvadult kutyák keresik prédájukat, nemcsak a vadállományt, de a természetjárókat is veszélyeztetve.
A biológiai láncban mindennek megvan a helye. A kutyák által felfalt apróvadak hiánya a többi ragadozó létét is veszélyezteti. A táplálékláncban a hiányt pótolni kell...
2015-ben 175 vadkárbejelentés volt Hargita megyében, 67 esettel kevesebb, mint egy évvel korábban. Mindez a statisztika tükrében, amely nem számol a be nem jelentett esetekkel. Mivel az utóbbi években egyre többet kell várni a károk megtérítésére, így sokszor inkább a kárral maradnak a gazdák, nem vállalják az ügyintézéssel járó kálváriát. A statisztikák szerint 101 esetben medvék, 17 esetben farkasok, míg két esetben rókák okoztak kárt a gazdáknak. Arra vonatkozóan, hogy pontosan mekkora kár érte a gazdákat a megyében egy év alatt, nincs kimutatás, de becslések szerint az összérték 100 ezer euró alatti.
Akinek báránya van, annak legyen nyúzófája is – szokták mondani a gazdák egymásnak. Hogy mennyi kár fér bele egy esztendőbe, ezt a kicsi gazda s a nagy is másként látja.
Romániában a juh- és kecskeállomány 2014-ben meghaladt a 10 millió egyedet, a szarvasmarha-állomány pedig 2 millióra tehető. Bár egyre kevesebb a havason legelésző marha, a juhnyájak gyarapodása már elég ok a pásztorkutyák számbeli növekedéséhez. Egy 300-500 fős nyáj mellett akár tíz kutya is szolgálhat, így akár 200 ezer pásztorkutya is szaladgálhat az országban, de számuk ennél jóval nagyobb is lehet.
A vadkárok létét senki nem tagadja, de a kárfelmérésben jártas szakemberek szerint a károk egy részét maguk a kutyák, a gazdás vagy gazdátlanul hagyott ebek okozzák. A vadkárok ürügyén: megszorítások nélkül akár a végtelenségig is nőhet a pásztorkutyák száma. Gazda legyen, aki lábhoz parancsolja, féken tartja majd a falkát.
Daczó Dénes
.jpg)
 cm.jpg)