Közszférai bérezési hangzavar
Január 1-jétől tényleges üzemmenetre váltott a közszférai bérezési jogszabály, a 2017/123-as kerettörvény. A tulajdonképpeni hatályba lépésről beszélhetünk, bár annak egy-két szakaszának előírásai gyakorlatba ültetésére már a múlt esztendő derekán sor került, mindenekelőtt a helyi közigazgatásban. Időközben azonban bekövetkezett egy olyan történés, amivel nem számolt ez a kerettörvény. A 2017/79-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely útjára indította azt a fiskális intézkedési csomagot, és amely a közpénzügyek és a fiskalitás terén sok mindent a feje tetejére állított. Ma már elmondhatjuk, hogy annak tulajdonképpeni célja az volt, hogy a közszférai intézményrendszerben úgy kerüljön sor a 2018. január 1-jétől esedékes általános béremelésre, hogy azt lehetőleg ne szenvedje meg az állami költségvetés és nevezetesen annak kiadási oldala.
A dolgok ilyenszerű alakulása okán már az elmúlt esztendő vége felé egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a január 1-től esedékes közszférai béremelés révén ugyan növekedni fognak a bruttó bérek, de a nettó bérek nemigen, és esetleg az is bekövetkezhet, hogy „vékonyabb lesz az a pénztárca”. Mindez annak okán, hogy a pluszba kapott pénzt majd elviszik a bruttó bérből fizetendő társadalombiztosítási és egészségbiztosítási hozzájárulások. Az elmúlt esztendő decemberében a kormány is kezdett ráébredni arra, hogy problémák, gondok támadhatnak, és megszületett ama 2017/91-es sürgősségi kormányrendelet, amely a Hivatalos Közlöny 2017. december 8-i számában jelent meg, s amely révén a közszférai bérezési kerettörvény hat szakaszának az előírásait módosították és egészítették ki, valamint egyik mellékletét. (Amúgy ennek a sürgősségi kormányrendeletnek a vázlatos ismertetésére lapunkban is sort kerítettünk annak 2017. december 12-i számában.) Az abban szereplő előírások jobbára az egészségügyi és a tanügyi rendszerben tevékenykedőket érintették, ugyanakkor az európai alapokat ügykezelő személyzet esetében ösztönzőbb jellegű intézkedéseket is „beütemeztek”. Alaposan átolvasva a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet, egyrészt számot adhatnak arról is, hogy a közszférai egységes bérezési kerettörvénynek már elfogadása pillanatában voltak „gyenge pontjai”, másrészt pedig arról, hogy az Adótörvénykönyvet módosító 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet egy nemkívánatos és már-már beláthatatlan következményekkel járó lavinát indított el. (Ebbe a keretbe helyezhetők egyébként a 600-as űrlap körül az utóbbi hetek során kirobbant, akár botrányosnak is nevezhető fejlemények.) Az érdekképviseletek, a szakszervezetisek számára hovatovább világossá vált, hogy hátrányos helyzetbe kerülhetnek a közszférai intézményrendszerben foglalkoztatott egyes személyzeti kategóriák, s ennek okán hangot adtak elégedetlenségüknek, tiltakozásaiknak, de követeléseiknek is. Többek között a rendőri szakszervezetek és a tanügyi szakszervezetek hallatták, hallatják hangjukat.
Tiltakozó akciók
Pénteki lapszámunkban arról számoltunk be, hogy a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) általános sztrájkkal fenyegetőzik, többek között annak okán, hogy elégedetlenek az alkalmazottak bérezésével, valamint bizonyos szaktárcai intézkedésekkel. A FSLI elnöke, Simion Hăncescu többek között azt nyomatékolta, hogy a 2017/153-as kerettörvény nem szüntetett meg bizonyos ellentmondásokat, nem orvosolt elfogadhatatlan helyzeteket. Ebben az összefüggésben megemlítette azt is, hogy jelenleg a közigazgatásban és a közrendben a bérek mintegy 60%-kal nagyobbak, mint a tanügyben. Amolyan összehasonlításként utalt arra is, hogy míg 1989-ben egy líceumi tanár bére megközelítette egy törvényszéki elnök fizetését, ma a kettő között hatalmas űr tátong. A szakszervezeti tömörülés alelnöke, Constantin Rada néhány virtuális számítást is ismertetett, amelyekből az derül ki, hogy a tanügyi alkalmazottak jelentős hányada hovatovább hátrányosabb helyzetbe kerül(het) a bérezés terén, s ez jobbára a szóban forgó kerettörvénynek is köszönhető. Utalt egy sokatmondó számadatra: jelenleg a közigazgatásban az átlagos nettó bér körülbelül 3850 lej, míg a tanügyben annak kvantuma 2350 lej körül van. Egy másik általa ismertetett számadat szerint az a kezdő tanár, akinek a múlt esztendő decemberében a nettó bére 1440 lej volt, január 1-től alig 55 lej értékű béremelkedésben fog részesülni. A szóban forgó bérszintek tekintetében mi is rendelkezünk hivatalos forrásokból származó adatokkal: 2016 novembere és 2017 novembere között a közigazgatásban a bérek átlagosan 29%-kal gyarapodtak, míg a tanügyben csak 12,5%-kal. A szóban forgó időszakban a bérek alakulása szempontjából a legkedvezőbb helyzetbe a közigazgatási és a védelmi rendszerben tevékenykedők kerültek, s akik száma 207 ezerre tehető. Ugyanakkor 2017 novemberében egy köztisztviselő átlagos nettó bére 3250 lej volt, egy, a tanügyben foglalkoztatott személyé pedig 2462 lej.
Értesüléseink szerint az elmúlt két hónap során nem sikerült kalap alá hozni egy megbeszélést a szakszervezeti érdekképviseletek vezetői és a minisztériumok, valamint a kormány illetékesei között. Csütörtök este viszont hallatta hangját az egyik legilletékesebb, Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter. Az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában elismerte, hogy a költségvetési szektorokban foglalkoztatottak 3%-ának csökkenni fog a bére. Példázódott is, nevezetesen a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA), a mezőgazdasági és más minisztériumok tisztviselőivel, azt állítva, hogy azok között vannak olyanok is, akiknek a havi bruttó bére 12 000 lej körül van. Ez Vasilescu szerint elfogadhatatlan, mert nem lehetnek a közszférában olyan személyek, akiknek a bére nagyobb, mint az ország elnökének, s ebben a keretben megemlítette, hogy az államelnök fizetését 40%-kal csökkentették, „de nem csak az övét, hanem az enyémet is”. Arról viszont egy szót sem szólt, hogy miként vélekedik a tanügyi szakszervezetek által megfogalmazott tiltakozásokról és követelésekről…
Valami nem stimmel
A miniszter asszony érvelése, példázódása nemigen állja meg a helyét, s ha meg is állja, akkor is csak részben. Mondjuk ezt például annak okán, hogy a már említett 2017/91-es sürgősségi kormányrendelet révén a közszférai bérezési kerettörvénynek a 17-es szakaszát is módosították, azt, amely az európai alapokból finanszírozott projekteket ügykezelő személyek bérjogosultságaival kapcsolatos. Nem bocsátkoznánk részletekbe, csupán arra utalnánk, hogy azok esetében a besorolási illetmény 35%-ig terjedően emelhető meg, míg a kormányrendelet megjelenése előtt az 25%-os volt. Amúgy a sürgősségi kormányrendelet révén gyakorlatilag átírták a kerettörvénynek ezt a szakaszát és azt kiegészítették. A szóban forgó átfogalmazott szakasz képezte a jogalapját annak a 2018/29-es kormányhatározatnak is, amely a Hivatalos Közlöny január 30-i számában jelent meg, s amely révén megállapították azon kritériumokat, amelyek függvényében sor kerül azon béremelésekre, amelyeket lehetővé tesz ez a 17-es szakasz. Elég fondorlatos megszövegezésű ez a kormányhatározat, már csak annak okán is, hogy átveszi a „szerepkörét” annak a 2009/595-ös kormányhatározatnak, amely értelmében gyakorlatba ültetésre kerültek a közösségi alapokat ügykezelő személyek pénzügyi ösztönzésére vonatkozó 2004/490-es törvény előírásai. (Egyébként a most megjelent kormányhatározat révén hatályon kívül helyeződött az említett 2009-es kormányhatározat.) Ilyen körülmények között jogos az a kérdés, miszerint például az APIA-nál csökkennek-e a bérek vagy sem, s ha igen, akkor melyik személyzeti kategóriák esetében, továbbá ha nőnek, nőhetnek, akkor melyek azok a személyzeti kategóriák, amelyek esetében? Szerény meglátásunk szerint erre a kormányhatározatot aláíró egyik tárcavezető sem lesz képes választ adni, lévén, hogy a kormányzati forrásokból származó értesülések szerint még csak becslés sem készült arra vonatkozóan, hogy hány alkalmazott is lehet majd „jótéteményese” a minap megjelent 2018/29-es kormányhatározatnak.
A kormányhatározatoknál tartva, akár szemrehányást is tehetünk a rendszerint bőbeszédű miniszter asszonynak. Hogy miért? A 2017/123-as kerettörvény 23-as szakasza értelmében 2017. augusztus 27-ig kellett volna elfogadni és megjelentetni azon kormányhatározatokat, amelyek meghozatalában fontos szerep hárult a munkaügyi minisztériumokra is, s amelyek révén jóvá kellett hagyni a költségvetési tevékenységi területekre vonatkozóan azon munkahelyeket és személyzeti kategóriákat, amelyek esetében alkalmazandóak a munkafeltételekre nyújtandó pótlékok. (Hat tevékenységi területre vonatkozóan kellett volna elfogadni kormányhatározatokat, a tanügyi, az egészségügyi és szociális gondozási, a művelődési, az igazságügyi, a közigazgatási, a diplomáciai tevékenységekre, valamint a honvédelmi, a közrendi és a nemzetbiztonsági intézményekre vonatkozóan.) A tanügyi szektor esetében a törvény által megszabott határidő után több mint öt hónappal jelent meg a kormányhatározat, nevezetesen a Hivatalos Közlöny január 31-i számában. A 2014/34-es kormányhatározatról van szó. Egyébként ez volt az első olyan kormányhatározat, amelyet kézjegyével láthatott el az újdonsült kormányfő, Viorica Dăncilă.
Akik örvendhetnek…
Csütörtökön jelent meg a belügyminisztérium honlapján ama közlemény, miszerint a megelőző nap, azaz január 31-én aláírásra került az a tárcavezetői rendelet, amely révén jóváhagyták a belügyminisztérium katonai személyzetének, a rendőröknek és a polgári személyzetének a bérezésére és másabb jogosultságaira vonatkozó módszertani normákat. Erre a 2017/153-as kerettörvény előírásaival összhangban került sor. Abban a rendeletben előirányoztak úgynevezett kockázati és túlzott pszichikai megterhelési pótlék nyújtását is. Abban első ízben több mint 3000 rendőr fog részesülni, azok, akik részt vesznek különleges akciókban, helyszíni szemlékben, robbanóanyagok eltávolításában stb. Ilyenképpen összesen több mint 25 000 rendőr fog részesülni ebben a pótlékban, amelyet 5%-tól 10%-ig terjedően megemeltek a jövőre nézve. Mindezen pótlékok tükröződni fognak márciustól kezdődően az érintettek béreiben. Úgyszintén az idei esztendőben a hétvégi és a munkaszüneti napokon tényleges tevékenységet kifejtő belügyminisztériumi alkalmazottak órabérét a tevékenység időtartamára vonatkozóan 75%-kal emelik meg. A közleményben végezetül utalás van arra, hogy a belügyminisztérium által foglalkoztatott 120 000 személynek a nettó bére 2018-ban nem fog csökkenni, hanem a múlt hónaptól kezdődően 4-5%-kal megemelkedett. Van itt egy kis ellentmondás, mert a közleményben hol márciusra van utalás, hol pedig januárra. Egyébként az a „sokat ígérő” miniszteri rendelet mindmáig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. De nyilvánosságra kerültek egyes rendőri érdekképviseleteknek az elmarasztaló, bíráló jellegű állásfoglalásai. Ez annak okán, mert állítólag elesnek a túlórapénztől, az átlagos bérnövekedés nem fogja meghaladni az 50 lejt, s ugyanakkor becsléseik szerint 15 000 olyan rendőr lesz, akik havi nettó bére 500 lejjel fog csökkenni. Igazodj el, ha tudsz...
Hecser Zoltán