Szentmárton község középkori történetére vonatkozó írásos adat alig maradt fenn. Helyzete, dolgos hétköznapjainak sora aligha különbözött az átlagos székely falutörténetektől. Pál Zoltán beszélt a település múltjáról. Tudni kell Csíkszentmártonról, hogy egykoron járási központ volt, katonai iskolával rendelkezett, a határvédő tisztek tanultak itt. További érdekessége, hogy a nemrégiben átadott könyvtárépületünk hajdanán járási börtön volt, ahová a járási bíróság főleg az éppen regnáló politikai hatalomra veszélyes embereket börtönözte be – mondta Pál Zoltán történész, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Iskola igazgatója, aki néhány történelmi tudnivalót Pál Zoltán osztott meg olvasóinkkal. Általában a település formáját a földrajzi adottság, az ember gazdasági és társadalmi igénye, a falu, az utca, az élet képe határozza meg, ezen belül az épületek egymáshoz való kapcsolata. Csíkszentmárton, Csekefalva falurészek elsősorban úgy jelennek meg, mint vérségi köteléken alapuló kis önálló egységek. A mai utcák vagy a sajátságos nevet viselő falurészek, „szerek” ezeknek a bizonyítékai. Az építkezéseknél általában a rendelkezésre álló fenyőboronát hasznosították, abból rótták gerezdbe a lakóházat, a sütőházat, a gabonást, a csűrt és istállót – avatott be Pál Zoltán. – A falunak heti vásárai szombaton voltak – ma is így van ez –, évente kétszer pedig sokadalma volt. Csíkszentmártonhoz tartozik Úzvölgye település. A századelőn majd ezer lelket számláló településen ma már csak öt ember él – hívta fel a figyelmet az igazgató. Északi kijáratánál folyik el a Fiság vize, keleti szegélyén a Keleti-Kárpátok dombvonulatához simul, nyugatra a Nagymező termékeny területével határos, amely déli irányba is beívelődve övezi Szentmárton és a vele egybeépült Csekefalva belterületét. Csíkszentmárton egyházközségként az 1333-as pápai tizedjegyzékben szerepel először de Sancto Martino néven. Már a XII. században, faluközösségben éltek itt székelyek. A pápai tizedjegyzékek csak a templomos falvakat sorolják fel, 1333-tól így szerepelhetett Csíkszentmárton is. Szentmárton község középkori történetére vonatkozó írásos adat alig maradt fenn. Helyzete, dolgos hétköznapjainak sora aligha különbözött az átlagos székely falutörténetektől. A keményebb életmód és a harcra termett székelyek olyan közösséget alakítottak ki, amelyet a katonáskodás határozott meg, a katonai demokrácia szabta meg az élet kereteit – zárta le röviden Csíkszentmárton történelmi és földrajzi érdekességeire vonatkozó beszélgetésünket Pál Zoltán.

Vlaicu Lajos