A Hivatalos Közlöny múlt csütörtöki, azaz november 16-i számában jelent meg ama 2017/82-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén módosítottak és kiegészítettek egyes jelenleg hatályban lévő jogszabályokat. Ez utóbbiak között van a 2010/263-as, a köznyugdíjtörvény, a gyerekgondozási szabadságra és havi illetményre vonatkozó utólag módosított és kiegészített 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet, a privát ügykezelésben lévő nyugdíjalapokra vonatkozó újraközölt 2004/411-es törvény, valamint a garantált minimális szociális nyugdíj bevezetésére vonatkozó 2009/6-os sürgősségi kormányrendelet. Amúgy a most megjelent sürgősségi kormányrendeletről már eddig is lehetett tudni, ugyanis azt a kormány november 8-i ülésén fogadták el. Nagyon sokak számára emlékezetes fog maradni a fentebb említett november 8-i kormányülés, ugyanis azon került elfogadásra a „fiskális intézkedési csomagnak” elkeresztelt és ezen a néven elhíresült jogszabályok elfogadása. Akkor tulajdonképpen kettőt fogadtak el a sokat vitatott, az Adótörvénykönyvet módosító 2017/79-es sürgősségi kormányrendeletet, valamint a szóban forgó, most megjelent kormányrendeletet, de elmaradt az országos garantált minimálbér megállapítására vonatkozó kormányhatározat elfogadása. Egyébként a fiskális jelző nem illik rá, azaz csak részben a szóban forgó intézkedési csomagra, mert például a 2007/82-es sürgősségi kormányrendeletnek nemigen van adóügyi vonzata, s annak révén jobbára szociális jellegű jogszabá­lyok módosítására és kiegészítésére került sor. Ilyenképpen pedig téves és helytelen egy kalap alá venni mindazon kér­déscsoportokat, amelyeket meg­célzott az az intézkedési csomag, illetve a kormányprogram. Még inkább helytelen azt állítani, amit a minap olvastunk egy napilapban, nevezetesen, azt hogy a sürgősségi kormányrendelet nyomán „a több hónapja meglebegtetett áfamegosztás januártól nem lesz kötelező érvényű mindenkire nézve…” Úgyszintén a fiskális forradalmat kirobbantó sürgősségi kormányrendelet nemigen van köszönő viszonyban a nyugdíjpont értékének megemelésével... 2018. július 1-től 1100 lej Kezdenénk a kormányrendelet ama előírásával, amely révén megállapították a nyugdíjpont jövő esztendei értékét, pontosabban azt az értékszintet, amely 2018. július 1-jétől válik hatályossá. Nos, a kormányrendelet értelmében a köznyugdíjtörvény vonatkozó elő­írásától kivételes, illetve eltérő mó­don az említett időpontban a nyugdíjpont értéke 10%-kal fog megemelkedni, és annak kvantuma 1100 lej lesz. Azért eltérő, illetve kivételes módon, mert a törvény értelmében egyrészt a nyugdíjpont értéke rendszerint az elkövetkező év január 1-jétől emelkedhet, másrészt pedig az emelésre az éves infláció átlagos ráta és a realizált átlagos bruttó bér valós növekedése arányában kerül sor. Ez esetben ez nem így történt, hanem félretéve a kritériumrendszert, a kormány egyrészt nem az év eleji emelésről döntött, másrészt pedig 10%-os arányúról. Egyébként jelenleg az átlagnyugdíj értéke a nyugdíjpont értéke körül helyezkedik el, azaz 1000 lej körül. Valószínűsíthető, hogy majd július 1-jétől az átlagérték is 1100 lej körül fog megállapodni. Érdemes megemlíteni azt is, hogy amennyiben egy nyugdíjasnak július 1-jét követően a nyugdíja értéke meg fogja haladni a 2000 lej, akkor az azt meghaladó különbözetre 10%-os jövedelemadó befizetésére lesz kötelezett. Ugyancsak a szociális minimális nyugdíjra vonatkozó 2009/6-os sürgősségi kormányrendelettől eltérő módon a kormányrendelettel jóváhagyták a nyugdíjasokat megillető, az úgynevezett szociális illetmény 640 lejes szintjét a 2018. július 1.–december 31-es időszakra vonatkozóan. Ez a minimális nyugdíjérték jelenleg 520 lej, s az is marad a jövő esztendő július 1-jéig. Továbbá a kormányrendelet révén módosult a 2-es nyugdíjpillérre vonatkozó 2004/411-es törvénynek az a szakasza, amely révén szabályozták ezt a magánnyugdíjalapot megillető hozzájárulási kvótát. Az az eddigi 5,1%-ról 2018. január 1-jétől kezdődően 3,75%-ra fog csökkenni. Ezt az intézkedést is igen sokan kifogásolták és kifogásolják továbbra is, mert annak tényleges vesztesei lesznek a majdani nyugdíjasok, hisz a 2-es nyugdíjpillér keretében őket a nyugdíjazás időpontjától megillető juttatás óhatatlanul kisebb lesz, mint amennyire eddig számítani lehetett. A köznyugdíjrendszerben majdan megállapított nyugdíjak kvantumának viszont nemigen van köze ahhoz, hogy nőni fog az azt megillető részarány. Az viszont igaz, hogy a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet értelmében megemelendő (vagy esetleg megemelendő) bruttó bérek nyomán gyarapodhat a majdani nyugdíj kvantuma, legalábbis a jelenleg hatályos nyugdíjtörvény értelmében. Gyerekgondozási illetmény 2018. január 1-jétől újólag módosul és kiegészül a gyerekgondozási szabadságra és havi illetményre vonatkozó 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet. Lényegében arról van szó, hogy a minimális illetmény január 1-jétől a jelenlegi 1230 lejről 1250 lejre emelkedik. Ez annak okán, hogy arra való hivatkozással, miszerint érvényesülnie kell ez esetben is a szociális gondozásra vonatkozó 2011/292-es törvény előírásainak, 2018-tól kezdődően a szóban forgó minimális illetmény esetében a mérvadó nem az országos garantált bruttó minimálbér lesz, hanem az úgynevezett szociális referenciamutató (ISR) értékszintje. Az jelenleg 500 lej, s azt kell beszorozni ezentúl az ISR két és félszeresével. Nos, így kerekedett ki a már említett 1250 lej. Másabb esetekben a szóban forgó illetmény kiszámítására az eddig hatályos előírások szerint kerül sor (azaz a gyermek születését megelőző két esztendő utolsó 12 hónapjában realizált átlagos nettó jövedelem 85%-át képezi a havi illetmény). Továbbá: amennyiben ikrekről, hármas ikrekről (vagy többszörösről) van szó, a második újszülöttől kezdődően a havi illetmény megemelendő gyermekenként az ISR értékének a két és félszeresével, azaz havi 1250 lejjel. Utalnánk arra is, hogy a havi illetmény maximális kvantuma továbbra sem haladhatja meg a 8500 lejt. Kötelező lesz… A kormányrendeletben szerepelnek olyan előírások is, amelyek értelmében a 2017/79-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetése érdekében kötelezővé válik a kollektív munkaszerződések megkötésére vonatkozó tárgyalások kezdeményezése, illetve a már megkötött kollektív munkaszerződések újratárgyalása. Minderre a társadalmi dialógus törvényének, a 2011/62-es törvénynek a vonatkozó előírásaitól eltérő módon kell sort keríteni. A „kivételezés” a törvény előírása alól azt jelenti, hogy minden egyes egységben kezdeményezni kell a kollektív munkaszerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat. Eddig a törvény 129-es szakasza (1)-es bekezdésének értelmében ez a kötelezettség csak azon egységek esetében állt fenn, amelyeknek legalább 21 alkalmazottjuk van. Az is érdekes a maga nemében, de egyben furcsállandó is, hogy az Adótörvénykönyvet módosító „2017/79-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak gyakorlatba ültetéséért lesz kötelező azon egységekben, amelyekben nem köttettek meg kollektív munkaszerződések, a tárgyalások kezdeményezése”, illetve „a kollektív munkaszerződések kiegészítő okiratainak letárgyalása”. Igen, mert a sorok között az olvasható ki, hogy a törvénynek a mostani sürgősségi kormányrendelettel való „átértelmezése” révén (és fondorlatos módon) szándékszik a kormány úgymond ráerőszakolni mind a munkaadókra, mind pedig a munkavállalókra a 2017/79-es sürgősségi kormányrendeletnek a társadalombiztosítási hozzájárulások átruházását „elrendelő” előírásait. Ilyenképpen pedig mégiscsak összefüggésbe hozható a két szóban forgó sürgösségi kormányrendelet (legalábbis azok egyes előírásai). Egyébként a kormány számára igen sürgős a dolgok ilyenszerű „lerendezése”, ugyanis a már említett kollektív munkaszerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokat november 20. és december 20. közözött le kell lebonyolítani. Hecser Zoltán