közepes eső
havazás
Kifizette pályázóit a Pro Economica
Kifizette nagypéntekre a Pro Economica Alapítvány a „de minimis” mezőgazdasági programban részt vevő összes, sikeresen pályázó székelyföldi gazdát – számolt be közös közleményben a Pro Economica Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Szállításra váró új erőgép. Jó hasznát veszi a gazda Fotó: Domján Levente
A magyar kormány által finanszírozott program pályázói összesen 18,714 milliárd forint, azaz közel 53,5 millió euró támogatásban részesültek, amit új mezőgazdasági erőgépek, kapcsolható eszközök, tenyészállatok, méhcsaládok, valamint ültetvények vásárlására fordíthattak. A székelyföldi mezőgazdászok és mezőgazdasági vállalkozások között az öt legnépszerűbb gép és eszköz a traktor, pótkocsi, vetőgép, rendsodró és a bálázó volt – derül ki a közleményből.
Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program székelyföldi mezőgazdasági kisösszegű, legtöbb 15 ezer eurós támogatási kiírására Kovászna, Hargita és Maros megyéből összesen 5293 pályázó jelentkezett, amiből 4765 támogatási szerződést kötöttek meg, közülük 4669 nyújtotta be kifizetési kérelmét, amiből 4661-et az alapítvány el is fogadott. Hargita megyéből 1972 pályázót közel 7,66 milliárd forinttal támogattak, míg a Kovászna megyéből 1065 pályázót 4,721 milliárd forintnyi, Maros megyéből pedig 1624 pályázót 6,334 milliárd forint farmfejlesztési támogatással segítettek. Hargita megyéből a legtöbb sikeresen elszámolt pályázattal – szám szerint 119-cel – Gyergyóremete büszkélkedhet, majd Gyimesközéplok 86, Csíkszereda 72, Gyergyóditró 69, Gyergyóalfalu és Székelyudvarhely pedig egyaránt 61 sikeresen megvalósított farmfejlesztési pályázattal rendelkezik.
Kovászna megyéből a legtöbb sikeres elszámolást Kézdiszentlélekről (65), Kézdivásárhelyről (61), Sepsiszentgyörgyről (59) és Torjáról (53) nyújtották be a Pro Economica Alapítványhoz. Maros megyéből 124 elszámolással Marosvásárhely vezeti a települési rangsort, majd Mezőbánd 79, Nyárádszereda 60, Marossárpatak 55, Mezőpanit pedig 54 pályázattal követi.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a program lezárását követően elmondta: a magyar kormány által finanszírozott program kifizetései jó időben érkeznek a mezőgazdászokhoz és mezőgazdasági vállalkozókhoz. Ugyan járványhelyzet veszélyezteti Romániát, a szövetségi elnök szerint viszont ez nem jelenti azt, hogy megáll az élet a mezőgazdászok számára is. „Hatalmas nyomás van a gazdákon, akik tudják, hogy fontos szerep hárul rájuk a következő időszakban. A mezőgazdasági tevékenységeket a mostani krízishelyzetben is el kell végezniük felelősséggel, hogy őszre legyen termés. Azt kérem tőlük, hogy vigyázzanak magukra és egymásra. Biztos vagyok abban, hogy a sikeresen megpályázott gépek és eszközök a hasznukra lesznek!” – idézi a közlemény Kelemen Hunort.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte: „Évek óta hangsúlyoztuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fontosságát, a helyi feldolgozóipar és az integrált rendszerek megteremtését. Ezekben a kritikus időszakokban látszik igazán, hogy mennyire kiszolgáltatottá tesz, ha nincs helyi termelés, és más országoktól függ az élelmiszerellátás. Örülök, hogy még időben sikerült lépni Székelyföldön és elindítani az integrált mezőgazdasági rendszereket, bevonva a gazdákat és kistermelőket is. A következő időszakban azon dolgozunk, hogy az általunk is támogatott gazdák és termelők érdekét figyelembe véve – egy online platform segítségével – a keresletet és kínálatot próbáljuk meg összehozni egymással” – fogalmazott Kozma Mónika.
Szállításra váró új erőgép. Jó hasznát veszi a gazda Fotó: Domján Levente
A magyar kormány által finanszírozott program pályázói összesen 18,714 milliárd forint, azaz közel 53,5 millió euró támogatásban részesültek, amit új mezőgazdasági erőgépek, kapcsolható eszközök, tenyészállatok, méhcsaládok, valamint ültetvények vásárlására fordíthattak. A székelyföldi mezőgazdászok és mezőgazdasági vállalkozások között az öt legnépszerűbb gép és eszköz a traktor, pótkocsi, vetőgép, rendsodró és a bálázó volt – derül ki a közleményből.
Az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program székelyföldi mezőgazdasági kisösszegű, legtöbb 15 ezer eurós támogatási kiírására Kovászna, Hargita és Maros megyéből összesen 5293 pályázó jelentkezett, amiből 4765 támogatási szerződést kötöttek meg, közülük 4669 nyújtotta be kifizetési kérelmét, amiből 4661-et az alapítvány el is fogadott. Hargita megyéből 1972 pályázót közel 7,66 milliárd forinttal támogattak, míg a Kovászna megyéből 1065 pályázót 4,721 milliárd forintnyi, Maros megyéből pedig 1624 pályázót 6,334 milliárd forint farmfejlesztési támogatással segítettek. Hargita megyéből a legtöbb sikeresen elszámolt pályázattal – szám szerint 119-cel – Gyergyóremete büszkélkedhet, majd Gyimesközéplok 86, Csíkszereda 72, Gyergyóditró 69, Gyergyóalfalu és Székelyudvarhely pedig egyaránt 61 sikeresen megvalósított farmfejlesztési pályázattal rendelkezik.
Kovászna megyéből a legtöbb sikeres elszámolást Kézdiszentlélekről (65), Kézdivásárhelyről (61), Sepsiszentgyörgyről (59) és Torjáról (53) nyújtották be a Pro Economica Alapítványhoz. Maros megyéből 124 elszámolással Marosvásárhely vezeti a települési rangsort, majd Mezőbánd 79, Nyárádszereda 60, Marossárpatak 55, Mezőpanit pedig 54 pályázattal követi.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a program lezárását követően elmondta: a magyar kormány által finanszírozott program kifizetései jó időben érkeznek a mezőgazdászokhoz és mezőgazdasági vállalkozókhoz. Ugyan járványhelyzet veszélyezteti Romániát, a szövetségi elnök szerint viszont ez nem jelenti azt, hogy megáll az élet a mezőgazdászok számára is. „Hatalmas nyomás van a gazdákon, akik tudják, hogy fontos szerep hárul rájuk a következő időszakban. A mezőgazdasági tevékenységeket a mostani krízishelyzetben is el kell végezniük felelősséggel, hogy őszre legyen termés. Azt kérem tőlük, hogy vigyázzanak magukra és egymásra. Biztos vagyok abban, hogy a sikeresen megpályázott gépek és eszközök a hasznukra lesznek!” – idézi a közlemény Kelemen Hunort.
Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte: „Évek óta hangsúlyoztuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fontosságát, a helyi feldolgozóipar és az integrált rendszerek megteremtését. Ezekben a kritikus időszakokban látszik igazán, hogy mennyire kiszolgáltatottá tesz, ha nincs helyi termelés, és más országoktól függ az élelmiszerellátás. Örülök, hogy még időben sikerült lépni Székelyföldön és elindítani az integrált mezőgazdasági rendszereket, bevonva a gazdákat és kistermelőket is. A következő időszakban azon dolgozunk, hogy az általunk is támogatott gazdák és termelők érdekét figyelembe véve – egy online platform segítségével – a keresletet és kínálatot próbáljuk meg összehozni egymással” – fogalmazott Kozma Mónika.
HN-információ
.jpg)
