borús égbolt
enyhe havazás
Kevesebb pénz jut beruházásokra
A korábbi évekhez képest megcsappant költségvetésből gazdálkodik, ezért csak egyes, korábban elkezdett munkálatokat, valamint pályázati összegekből finanszírozott új beruházásokat végez árvízvédelem terén az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnöksége. A Nagy-Küküllő vízgyűjtőjében tegnap kezdtek hozzá a Székelyudvarhely alatti földgát újjáépítéshez.
[caption id="attachment_35015" align="aligncenter" width="1400"]
Kászonjakabfalván is megerősítik a patak partját Fotó: László Róbert[/caption]
A júniusi árvizek megmutatták, hogy árvízvédelem terén sok a hiányosság a megyében. Hiába kongatta a vészharangot a nyári áradás, a beruházásokra szánt összeg így is jóval kevesebb a korábbi évek anyagi forrásaihoz képest – közölte Miklós Géza, a Rămnicu Vâlcea-i székhelyű Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének vezetője és Moise Ádám, a Nagy-Küküllő vízgyűjtőjének mérnöke is. Egyes beruházások évek óta állnak, így olykor az elkezdett munkában is kár keletkezik.
– Sok beruházásunk van, de ezek vagy rég elkezdett árvízvédelmi munkálatok, vagy pedig pályázati összegekből finanszírozott fejlesztések – nyilatkozta Miklós Géza. – A folytonosság hiánya miatt a tavaly vagy még korábban elvégzett, de felfüggesztett munka is veszélybe kerülhet.
A csíki térségben északról dél felé haladva öt munkaponton dolgoznak – rosszabb esetben csak dolgoznának. Balánbánya és Csíkszentdomokos között az Olt szabályozása mintegy 25 százalékban megvalósult, Miklós Géza szerint úgy tűnik, idén lesz pénz a folytatásra. A Madaras-patak szabályozása is a végéhez közeledik, visszaosztásokból kapnak pénzt, így idén vagy legkésőbb jövőre befejezik az árvízvédelmi feladatot. A Rákos-patakon mintegy három éve áll a munka, és egyelőre a kilátások sem bíztatók, pedig a kivitelezés mintegy 80 százaléka még hátravan. A Kozmás-patak szabályozását már befejezték, a Nagytusnádon és Lázárfalván áthaladó Tusnád-patak árvízvédelmi beruházásának azonban még csak a tervei vannak meg, egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet a munka. Nagy erőkkel folyik ugyanakkor a Kászon-patak szabályozása, a munkát a Kovászna megyei szakaszon már teljes hosszában elvégezték, Hargita megyében pedig lakott területen építenek partvédelmet.
– Új irányelvek alapján csupán lakott területen épülnek támfalak, lakott területen kívül csak indokolt esetben avatkozunk be. A cél, hogy környezetbarát megfontolásból a természet rendjét és a természetes ártereket ne bolygassuk – közölte Miklós Géza.
A felsoroltak mellett a Kis-Homoród Karácsonyfalva és Lövéte közötti szakasza is fejlesztési munkapont – Natura 2000-es természetvédelmi területet érint –, a tavalyelőtt elkezdett munkát azonban tervezési hiányosságok miatt felfüggesztették, és jelenleg újratervezés alatt áll.
A Nagy-Küküllő vízgyűjtőjében két hónapja befejezték a Nyikó székelyszentléleki szakaszán a partvédelmi munkákat, szeptemberben pedig földgát építésébe kezdenek Siménfalván. Szentábrahámon és Csekefalván a Gagy-patakon készül a partvédelem, előbbi településen egy keresztgát is épül. Ócfalván szintén nekifogtak a Hodos-patak támfalainak, tegnap pedig elkezdték a Nagy-Küküllő Székelyudvarhely alatti szakaszán a földgát újjáépítését, a régit ugyanis elvitte az árvíz – tudtuk meg Moise Ádámtól.
Az árvízvédelmi munkálatok rendszerint a partvédelem megerősítését foglalják magukban támfalak építésével, vízlépcsők kialakításával. A korábbi évtizedek árvizeinek méretét figyelembe véve 1 százalékos biztosítással számolnak, ami azt jelenti, hogy elviekben százévente egyszer önthet ki a patak – közölte Miklós Géza. Hozzátette: manapság már nem a napokig tartó esőzések a veszélyesek, hanem a gyors felhőszakadások, és ezek keresztbehúzhatják a számításokat. Példaként az emberéleteket is követelő 2005-ös Nyikó menti árvizet említette, amely korszerű árvízvédelemmel is kivédhetetlen lett volna.
[box type="shadow" ]Nagy erőkkel dolgoznak a Kászonokban
A nyári árvizek a Kászonokban is súlyos károkat okoztak. Négy községi utat és egy erdei utat rongáltak meg, a jakabfalvi derítőnél a szennyvízhálózatban is károkat okozott. Ugyancsak Jakabfalván, a Salutaris borvízkút felé vezető úton megszakadt egy betonhíd hídfője. – Amit két kézzel megoldhattunk, azt igyekeztünk elvégezni, mert az 560 ezer lejes kormánysegély 80 százalékát a híd újjáépítése emészti fel. Most történik a szakértői véleményezés, majd következik a tervezési fázis, de idén mindenképpen fel kell újítanunk ezt a hidat – közölte lapunkkal András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere.[/box]
Kovács Hont Imre
Kászonjakabfalván is megerősítik a patak partját Fotó: László Róbert[/caption]
A júniusi árvizek megmutatták, hogy árvízvédelem terén sok a hiányosság a megyében. Hiába kongatta a vészharangot a nyári áradás, a beruházásokra szánt összeg így is jóval kevesebb a korábbi évek anyagi forrásaihoz képest – közölte Miklós Géza, a Rămnicu Vâlcea-i székhelyű Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének vezetője és Moise Ádám, a Nagy-Küküllő vízgyűjtőjének mérnöke is. Egyes beruházások évek óta állnak, így olykor az elkezdett munkában is kár keletkezik.
– Sok beruházásunk van, de ezek vagy rég elkezdett árvízvédelmi munkálatok, vagy pedig pályázati összegekből finanszírozott fejlesztések – nyilatkozta Miklós Géza. – A folytonosság hiánya miatt a tavaly vagy még korábban elvégzett, de felfüggesztett munka is veszélybe kerülhet.
A csíki térségben északról dél felé haladva öt munkaponton dolgoznak – rosszabb esetben csak dolgoznának. Balánbánya és Csíkszentdomokos között az Olt szabályozása mintegy 25 százalékban megvalósult, Miklós Géza szerint úgy tűnik, idén lesz pénz a folytatásra. A Madaras-patak szabályozása is a végéhez közeledik, visszaosztásokból kapnak pénzt, így idén vagy legkésőbb jövőre befejezik az árvízvédelmi feladatot. A Rákos-patakon mintegy három éve áll a munka, és egyelőre a kilátások sem bíztatók, pedig a kivitelezés mintegy 80 százaléka még hátravan. A Kozmás-patak szabályozását már befejezték, a Nagytusnádon és Lázárfalván áthaladó Tusnád-patak árvízvédelmi beruházásának azonban még csak a tervei vannak meg, egyelőre nem tudni, mikor kezdődhet a munka. Nagy erőkkel folyik ugyanakkor a Kászon-patak szabályozása, a munkát a Kovászna megyei szakaszon már teljes hosszában elvégezték, Hargita megyében pedig lakott területen építenek partvédelmet.
– Új irányelvek alapján csupán lakott területen épülnek támfalak, lakott területen kívül csak indokolt esetben avatkozunk be. A cél, hogy környezetbarát megfontolásból a természet rendjét és a természetes ártereket ne bolygassuk – közölte Miklós Géza.
A felsoroltak mellett a Kis-Homoród Karácsonyfalva és Lövéte közötti szakasza is fejlesztési munkapont – Natura 2000-es természetvédelmi területet érint –, a tavalyelőtt elkezdett munkát azonban tervezési hiányosságok miatt felfüggesztették, és jelenleg újratervezés alatt áll.
A Nagy-Küküllő vízgyűjtőjében két hónapja befejezték a Nyikó székelyszentléleki szakaszán a partvédelmi munkákat, szeptemberben pedig földgát építésébe kezdenek Siménfalván. Szentábrahámon és Csekefalván a Gagy-patakon készül a partvédelem, előbbi településen egy keresztgát is épül. Ócfalván szintén nekifogtak a Hodos-patak támfalainak, tegnap pedig elkezdték a Nagy-Küküllő Székelyudvarhely alatti szakaszán a földgát újjáépítését, a régit ugyanis elvitte az árvíz – tudtuk meg Moise Ádámtól.
Az árvízvédelmi munkálatok rendszerint a partvédelem megerősítését foglalják magukban támfalak építésével, vízlépcsők kialakításával. A korábbi évtizedek árvizeinek méretét figyelembe véve 1 százalékos biztosítással számolnak, ami azt jelenti, hogy elviekben százévente egyszer önthet ki a patak – közölte Miklós Géza. Hozzátette: manapság már nem a napokig tartó esőzések a veszélyesek, hanem a gyors felhőszakadások, és ezek keresztbehúzhatják a számításokat. Példaként az emberéleteket is követelő 2005-ös Nyikó menti árvizet említette, amely korszerű árvízvédelemmel is kivédhetetlen lett volna.
[box type="shadow" ]Nagy erőkkel dolgoznak a Kászonokban
A nyári árvizek a Kászonokban is súlyos károkat okoztak. Négy községi utat és egy erdei utat rongáltak meg, a jakabfalvi derítőnél a szennyvízhálózatban is károkat okozott. Ugyancsak Jakabfalván, a Salutaris borvízkút felé vezető úton megszakadt egy betonhíd hídfője. – Amit két kézzel megoldhattunk, azt igyekeztünk elvégezni, mert az 560 ezer lejes kormánysegély 80 százalékát a híd újjáépítése emészti fel. Most történik a szakértői véleményezés, majd következik a tervezési fázis, de idén mindenképpen fel kell újítanunk ezt a hidat – közölte lapunkkal András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere.[/box]
Kovács Hont Imre
.jpg)
