borús égbolt
szórványos felhőzet
kevés felhő
Kevesebb az ugar és a vetetlen terület
Tavalyhoz képest is javult, ám az öt-hat évvel korábbi 12-13 ezer hektárhoz viszonyítva látványosan csökkent idén Hargita megyében az ugaron, illetve vetetetlenül hagyott szántóterületek nagysága. A megye 78 ezer hektáros szántóföld-vagyonából idén csak 3,5 ezer hektárt nem használtak kalászosok, burgonya vagy épp – a támogatásokkal is ösztönzött slágerként – zöldtakarmánynövények termelésére a gazdák.
[caption id="attachment_30240" align="aligncenter" width="1000"]
Pihenő gazdák a Szépvíz és Csíkszentmihály közti határrészben. Egyre nagyobb kiterjedésű szántót művelnek meg Fotó: Domján Levente[/caption]
Harmadára, azaz a tavalyi 2700 hektárhoz képest ezer hektárra csökkent idén Hargita megyében a vetetlenül hagyott szántóterületek nagysága, de egy év alatt 30 százalékkal, 3656 hektárról 2565 hektárra apadt az ugarterületek nagysága is – derült ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a prefektusi kollégiumi beszámoló alkalmával napokban közzétett adataiból.
Török Jenő, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője a művelésbe vont szántók nagyságát – legalábbis az öt-hat évvel korábbi állapotokhoz mérve – komoly javulásként értékeli. 2009 és 2011 között ugyanis Hargita megyében az ugaron, illetve bevetetlenül hagyott szántó nagysága éves szinten 12 600 és 13 700 hektár között változott, de kihasználatlanul még 2012-ben és 2014-ben is több mint 10 ezer hektárt jegyeztek. Török Jenő úgy gondolja a művelésbe vont területek nagyságának évről évre tapasztalt bővülésében egyrészt a mezőgazdasági területalapú támogatások növekedésének is jelentős szerepe van, hiszen a kezdeti 50 euróhoz képest a gazdák a különböző jogcímeken igénybe vehető támogatások révén ma ennek a sokszorosát kaphatják. Az agrárszakember szerint másrészt kedvező változást generáltak a bérleti szerződések is, ezek révén ugyanis jelentős kiterjedésű szántók kerültek olyan gazdák használatába, akik megfelelő gépekkel, talajmegmunkáló eszközökkel rendelkezve a parcellákat az idős területtulajdonosokkal szemben nemcsak könnyebben, de hatékonyabban is meg tudják művelni.
– Mára már olyan területeket is bérbe vettek, amiket a tulajdonosaik korábban szántóként nem műveltek, és főként az állattenyésztésben, a településekhez közelebb húzódva, takarmánytermelésre használnak. Azok a gazdák ugyanis, akik az intenzív állattartásra álltak rá, a havasi legelőket, kaszálókat túl távolinak találják – fejtette ki Török. A mezőgazdasági igazgató amúgy az ugarolást – a termőföld pihentetését – korántsem tekinti hibás eljárásnak, leszögezve: ez nem azt jelenti, hogy a gazdák az ugarolt területek művelésével végleg felhagynának. Ugyanakkor rendszerint annak is objektív okai vannak, hogy egy-egy területet vagy parcellarészt miért hagynak bevetetlenül a gazdák. Idén például hasonló eljárásra az esős időjárás is okot szolgáltatott: volt ahol az ázott talajra a kellő időpontban nem tudtak a munkagépekkel ráhajtani a gazdák, de arra is volt példa, hogy a vetést pontosan a sok csapadék ölte ki – tette hozzá a szakember.
Domján Levente
Pihenő gazdák a Szépvíz és Csíkszentmihály közti határrészben. Egyre nagyobb kiterjedésű szántót művelnek meg Fotó: Domján Levente[/caption]
Harmadára, azaz a tavalyi 2700 hektárhoz képest ezer hektárra csökkent idén Hargita megyében a vetetlenül hagyott szántóterületek nagysága, de egy év alatt 30 százalékkal, 3656 hektárról 2565 hektárra apadt az ugarterületek nagysága is – derült ki a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a prefektusi kollégiumi beszámoló alkalmával napokban közzétett adataiból.
Török Jenő, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője a művelésbe vont szántók nagyságát – legalábbis az öt-hat évvel korábbi állapotokhoz mérve – komoly javulásként értékeli. 2009 és 2011 között ugyanis Hargita megyében az ugaron, illetve bevetetlenül hagyott szántó nagysága éves szinten 12 600 és 13 700 hektár között változott, de kihasználatlanul még 2012-ben és 2014-ben is több mint 10 ezer hektárt jegyeztek. Török Jenő úgy gondolja a művelésbe vont területek nagyságának évről évre tapasztalt bővülésében egyrészt a mezőgazdasági területalapú támogatások növekedésének is jelentős szerepe van, hiszen a kezdeti 50 euróhoz képest a gazdák a különböző jogcímeken igénybe vehető támogatások révén ma ennek a sokszorosát kaphatják. Az agrárszakember szerint másrészt kedvező változást generáltak a bérleti szerződések is, ezek révén ugyanis jelentős kiterjedésű szántók kerültek olyan gazdák használatába, akik megfelelő gépekkel, talajmegmunkáló eszközökkel rendelkezve a parcellákat az idős területtulajdonosokkal szemben nemcsak könnyebben, de hatékonyabban is meg tudják művelni.
– Mára már olyan területeket is bérbe vettek, amiket a tulajdonosaik korábban szántóként nem műveltek, és főként az állattenyésztésben, a településekhez közelebb húzódva, takarmánytermelésre használnak. Azok a gazdák ugyanis, akik az intenzív állattartásra álltak rá, a havasi legelőket, kaszálókat túl távolinak találják – fejtette ki Török. A mezőgazdasági igazgató amúgy az ugarolást – a termőföld pihentetését – korántsem tekinti hibás eljárásnak, leszögezve: ez nem azt jelenti, hogy a gazdák az ugarolt területek művelésével végleg felhagynának. Ugyanakkor rendszerint annak is objektív okai vannak, hogy egy-egy területet vagy parcellarészt miért hagynak bevetetlenül a gazdák. Idén például hasonló eljárásra az esős időjárás is okot szolgáltatott: volt ahol az ázott talajra a kellő időpontban nem tudtak a munkagépekkel ráhajtani a gazdák, de arra is volt példa, hogy a vetést pontosan a sok csapadék ölte ki – tette hozzá a szakember.
Domján Levente
