Január 18-án egy „sokat markoló” sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a kormány. Hogy az mennyit is foghat, az majd a későbbiek során kiderül, de néhány kérdőjel már eleve megfogalmazható. A 2017/6-os sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlönyben január 25-én jelent meg, s elméletileg máris hatályossá vált. Úgy néz ki, hogy a Grindeanu-kormány sem fog eltekinteni a sürgősségi kormányrendeletekkel való „kormányzás” helyteleníthető gyakorlatától, s attól sem, amit annak idején a Ponta-kormány honosított meg, nevezetesen attól, hogy egy kormányrendelettel akár tíz jogszabályhoz is „hozzányúlnak”. De térjünk a lényegre, s próbáljuk nagyvonalakban felvázolni a minap hatályba lépett kormányrendelet egyes előírásait. Kezdenénk azzal, amivel az amúgy is kezdődik, nevezetesen a Helyi Fejlesztési Országos Programot (PNDL) jóváhagyó 2013/28-as sürgősségi kormányrendeletet újólag módosító és kiegészítő előírásokkal. Az e program keretében elvégezhető beruházások, illetve munkálatok leltárát kibővítették, így például abba belekerült az utcai közvilágítási rendszerek kiépítése, korszerűsítése és rehabilitálása is. Egy másik szakasz értelmében azok a beruházási létesítmények, amelyek a finanszírozás stádiumában voltak a program keretében 2016. december 31-én, ezentúl az országos programnak az I-es szakaszát képezik. Ugyanakkor a kormányrendelet hatályba lépésének időpontjától bevezetésre kerül az országos program II-es szakasza. Ennek a szakasznak a a keretében biztosított lesz 9500 beruházási létesítmény finanszírozása, amelyből 2500 bölcsőde és napközi otthon és 2000 egyetemi oktatás előtti iskolai egység, olyanok, amelyek esetében szükségessé váltak bővítési/rehabilitálási/korszerűsítési, valamint ellátmánygyarapítási munkálatok. Erre a szakaszra a 2017–2020-as időszakban 30 milliárd lej értékű hitelkeretet biztosítanak, s ennek alapján meg lehet majd kötni a többéves finanszírozási szerződéseket. Az viszont nem derül ki, hogy mikor és hol kerül sor ilyen jellegű munkálatokra, mint ahogy az sem, hogy miért 9500 beruházási létesítményről van szó és miért nem 9400-ról vagy esetleg 9600-ról… Beilleszkedési ösztönző A most hatályba lépett kormányrendelet révén újólag módosították és kiegészítették a gyerekgondozási szabadságra és havi illetményre vonatkozó 2010/11-es sürgősségi kormányrendeletet. Emlékeztetnénk, hogy az elmúlt esztendőben ezt a jogszabályt a Cioloș-kormány kétszer is módosította a 2016/82-es, illetve a 2016/93-as sürgősségi kormányrendelet révén, oly módon, hogy kedvezőbbé vált, azaz megemelkedett a havi gyermekgondozási illetmény kvantuma. A mostani módosítás lényege, hogy ez esztendő áprilisától az úgynevezett beilleszkedési ösztönző (stimulentul de inserție) kvantuma 650 lej lesz, s annak értékszintjét a későbbiek során kormányhatározat révén emelni lehet. Ez a beilleszkedési ösztönző eddig is létezett, s arról az utólag módosított és kiegészített 2010/111-es sürgősségi kormányrendelet 7-es szakasza rendelkezett. Ami pedig annak kvantumát illeti, az eddig az országos minimálbér értékének a függvényében számítódott ki, áprilistól viszont ez egy fix összeg lesz, nevezetesen 650 lej/hónap. Átfedés a láthatáron Az elmúlt esztendőben viszonylag nagy visszhangot váltott ki a Cioloș-kormánynak ama egyik intézkedése, amely révén alaposan átszabták a munkaerő foglalkoztatásának ösztönzésére és a munkanélküliségi biztosítási rendszerre vonatkozó 2002/76-os törvény egyes előírásait, illetve azt újdonságszámba menő rendelkezésekkel egészítették ki. S e tekintetben a munkaerő mobilitását támogató/ösztönző rendelkezések váltották ki a legnagyobb érdeklődést. Mielőtt rátérnénk a mostani ilyen jellegű előírásokra, hadd emlékeztessük arra is, hogy a szóban forgó törvényt az utóbbi 14 esztendő során 51-szer módosították és egészítették ki. Legutóbb a Cioloș-kormány által meghozott, a 2016/60-as sürgősségi kormányrendelettel, amely a múlt esztendő októberében jelent meg. Nos, abban szerepel az az előírás is, miszerint egyszeri támogatásban részesül az a munkanélküli, aki egy új állás „kedvéért” lakhelyétől legkevesebb 50 km-es távolságra költözik. Ennek az egyszeri támogatásnak az értékét 12 500 lejben állapították meg, de ha az új lakhelyre családjával együtt költözik, akkor az megemelendő 15 500 lejre. Továbbá, amennyiben a majdani munkaadó szolgálati lakást biztosít számára, akkor a támogatás 3500 lejre mérsékelődik. A Grindeanu-kormány által meghozott mostani sürgősségi kormányrendelet egy új „ismeretlent” épít be az amúgy is bonyolult és akár bürokratikusnak is nevezhető jogszabályozás „képletébe”. Tételesen arról van szó, hogy a törvény kiegészült négy szakasszal, s anélkül, hogy azokat részletesen ismertetnénk, csupán a lényegre utalnánk: ezentúl azok a munkavállalók, akik lakhelyüktől 50 km-nél távolabb kerülnek alkalmazásra, lakbértámogatásban részesülnek. Tulajdonképpen egy programról van szó, s annak értelmében a szóban forgó lakbértámogatást az állam három évig „állja”, s az a lakhatási költségek 75 százalékát teheti ki, de nem lehet több mint havi 900 lej, ugyanakkor a támogatásban részesülő, illetve az arra jogosult munkavállaló havi nettó jövedelme nem haladhatja meg az 5000 lejes összeget. A kormányrendeletben továbbá az is szerepel, hogy annak közlése időpontjától számított 60 napon belül kormányhatározattal kell majd jóváhagyni a 2002/76-os törvény alkalmazási módszertani normáira vonatkozó 2002/377-es kormányhatározat újólagos módosítását és kiegészítését. Addig is marad egy nagy kérdés: a lakhelyétől legalább 50 km-re munkahelyet találó személy (egykori munkanélküli) előtt két út áll-e, azaz választhat-e a Cioloș-kormány által előírt egyszeri támogatásban vagy a Grindeanu-kormány által kilátásba helyezett lakbértámogatásban? De esetleg felvetődhet az a kérdés is, miszerint jogosultságot formálhat mindkét támogatásra? Mondhatjuk ezt például annak okán is, hogy a mostani kormányrendelet nem helyezte hatályon kívül a Cioloș-kormány által meghozott 2016/60-as sürgősségi kormányrendeletben szereplő egyszeri támogatásra vonatkozó előírásokat. Hecser Zoltán