Nem irigylem a csíkszeredai városvezetést, ugyanis két tűz közé került. Egyrészt sürgősen meg kell oldani az Erőss Zsolt Arénában elszállásolt személyek elhelyezésének kérdését, másrészt szembesülniük kell a városlakók közösségeinek ellenkezésével a felmerült elhelyezési tervek kapcsán. Sürgős a dolog, ugyanis a sportlétesítmény nem alkalmas arra, hogy hosszú ideig, folyamatosan benne lakjon több mint kétszáz ember, a telepre meg nem tudnak visszatérni, ugyanis eddigi hajlékuk a lángok martalékává lett. Az utcára sem lehet kitenni télvíz idején az embereket, s főként nem a több mint száz kiskorút. Tehát mindenképpen megoldást kell keresni elszállásolásukra, s ezt a megoldást előbb kell megtalálni, mint utóbb. És sürgős a dolog, mert nyugtalanok, bizonytalanságban vannak a zsögödfürdői lakosok, akik hírül vették, hogy az általuk lakott városrészbe, a Caritas segélyszervezet táborában helyeznék el a somlyói tűzkárosultak egy részét. Petíciót fogalmaztak meg, hogy nem kérnek az új szomszédságból, azzal érvelve, hogy a hely alkalmatlan annyi ember befogadására, ugyanis a víz- és a szennyvízhálózat alulméretezett, a két közösség eltérő értékrendje miatt konfliktusok alakulhatnak is, és abbéli félelmüknek is hangot adtak, hogy az ideiglenesnek szánt megoldás véglegesnek bizonyul majd. Egy másik, az online térben elindított petíció további ellenérveket sorakoztatott fel: „Zsögödfürdő népszerű turisztikai célpont, és rendelkezik gyógykezelő bázissal is, ami miatt nem alkalmas integrációs programok lebonyolítására; Egy ilyen központ létrehozásával Zsögödfürdő elveszíti nyugodt kertvárosi jellegét, így az illetékes hatóságok anyagi kárt okoznak az ott lakóknak; A közvilágítás és tömegközlekedés hiányosságai nem teszik lehetővé, hogy Zsögödfürdőn ilyen jellegű programokat bonyolítsanak le.” A megfelelő, minél szélesebb elfogadott megoldás megkeresése érdekében a városháza is konzultációt folytat ezzel egy időben, a közzétett kérdőívre mintegy 2500 válasz érkezett másfél nap alatt. A felmérés eredményének ismertetéséig azonban szükségesnek tartották pár kérdésben pontosítani: a vízügyi igazgatóság felajánlásaként Zsögödfürdőre szállított lakókocsik „gyakorlatilag lakhatatlanok, semmi szín alatt nem helyettesítik a konténer típusú lakófelületeket”, illetve a kormány „által biztosított konténerek és azok berendezései az országos katasztrófavédelmi rendszerbe tartoznak, ezeket csak átmenetileg használhatjuk, majd vissza kell adnunk”. Emellett azonban „Csíkszereda önkormányzatának nincs olyan saját tulajdonú területe, amely alkalmas lenne télvíz idején a konténerek elhelyezésére, ezért továbbra is várjuk a helyszínekre vonatkozó felajánlásokat”. Tegnap délután a városházán tárgyaltak a kérdésben az érintettekkel. A megoldáskeresés azonban nem lesz zökkenőmentes, ugyanis legalább három évtizedes gondot kellene orvosolni nagyon rövid idő alatt. Egy olyan gondot, amelyről a hatóságok mindeddig nem voltak hajlandók tudomást venni, holott a nyomornegyedek és azok lakóinak száma folyamatosan növekedett, folyamatosan újratermelve a nyomort és az abból fakadó gazdasági, szociális, egészségügyi, de akár közbiztonsági gondokat is. Nos, ezért nem irigylem a csíkszeredai városvezetést. Sarány István