borús égbolt
szórványos felhőzet
Két jelenet lekerül(het)…
Egy héttel ezelőtt írtunk arról, hogy az új kormány, a Tudose-kormány színrelépése egy átírt – vagy pontosabban fogalmazva: egy újabb – színdarab színrevitelét is jelentette. Eme színrevitel tekintetében azonban kételyeket, fenntartásokat is megfogalmaztunk, mi több, azt is megkockáztattuk, hogy a színdarab egyes jelenetei a próbák során akár ki is kerülhetnek a produkcióból. Amúgy a szóban forgó színdarabot a kormányprogram jelenti, a jeleneteket pedig annak „húsbavágó” előírásai. Ami pedig a próbákat illeti, azok az állítólagos szimulációk jelentették (volna), amelyeket kilátásba helyezett a rendező, azaz Mihai Tudose kormányfő. Ezen szimulációk kapcsán ugyancsak kételyeket fogalmaztunk meg, óva intve attól, hogy azok esetleg ne bizonyuljanak modellezés helyett színlelésnek. A szimulációk kapcsán megemlítendő az is, hogy azokra vonatkozóan mindmáig nem jelent meg semminemű közlemény, tájékoztatás vagy értékelés. Azaz igen, de furamód nem itt helyben, hanem Brüsszelben, ahova a múlt hétfőn érkezett meg Mihai Tudose és a keddi nap során folytatott tárgyalásokat az Európai Bizottság elnökével és annak más vezető tisztségviselőivel, s ugyanakkor fogadta őt az Európai Tanács elnöke is, Donald Tusk. A kormányfő Brüsszelbe egyébként mint a Liviu Dragnea pártelnök által írt színdarab (értsd: kormányprogram) színrevitelének főrendezője utazott amolyan bemutatkozó látogatásra, s nem kizárt, hogy annak során némi „eligazgatásban” is részesült az ottani nagytapasztalatú „rendezők” részéről az általa színre viendő színdarab tekintetében. Ezt a feltételezésünket arra alapozzuk, amit egyben furcsának is találunk, hogy ott Brüsszelben jelentette be sajtótájékoztatója során: „Határozottan megerősítettem, hogy nem fogjuk bevezetni az üzleti forgalomra kivetett pótlólagos adót, valamint megerősítettem ama szándékunkat, miszerint kiszámíthatóvá tesszük a pénzügyi-fiskális rendszert, és bele fogunk illeszkedni a 3%-os költségvetési hiánycélba”. Mondandójába beleszőtte eléggé zavaros és kevésbé érthető módon a szimulálás kérdéskörét is. Továbbá utalt arra is, hogy a közpénzügyi miniszterrel folytatott tárgyalásai során egyre világosabbá vált, a szóban forgó adó nem vezethető be, legalábbis annak elképzelt formájában. Tehát ez a jelenet immár kikerül(het) a színjátékból. Arra a kérdésre, amely a nézősereg részéről hangzott el, nevezetesen, hogy mi lesz az úgynevezett szolidaritási illetékkel, a rendező a következőket válaszolta: „Ott a szimulálások nem fejeződtek be”. Ezek szerint e jelenet esetében a próbákat folytatni kell. Igen ám, de estére kiderült, hogy megváltozott a rendező álláspontja, ugyanis a késői órákban már másként nyilatkozott az egyik hazai kereskedelmi hírtelevíziónak: „egyelőre a gyakorlatba ültetés tekintetében nem számolunk a szolidaritási illetékkel, s ez olyan kontextusban, hogy az illetékes intézmények által elvégzett szimulálások nem bizonyultak örvendetesnek.” Akkor kérdezzük: voltak-e vagy sem szimulálások? És ha igen, azt kik végezték, mikor és hol? Mert azért csak kellene tudni arról, hogy azokat a próbákat ténylegesen megtartották-e, s azokon valóban részt vettek a „színészek” (az érintett tárcavezetők, szakértők), vagy az történt, amire már utaltunk: valakik valamiért színlelték azt a szimulációt. Megrendülhet továbbá egy másik jelenet is, nevezetesen a globális jövedelmi adó bevezetésére vonatkozó, amely kapcsán Tudose azt állította, hogy nemigen tartja lehetségesnek 2018-tól történő bevezetését.
A múlt hétfőn arra is utaltunk, hogy nem kizárt esetleg újabb jelenetek beiktatása abba a színdarabba. Legfrissebb értesülések szerint ez valóban bekövetkezhet: a kormány állítólag a részmunkaidős egyéni munkaszerződések esetében a nyugdíjbiztosítási, valamint az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetési kötelezettség tekintetében kiinduló pontként tekintené az 1450 lejes országos bruttó garantált minimálbért. Ez azt jelentené, hogy amennyiben a részmunkaidős munkaszerződésben ennél kisebb kvantumú bér lenne feltüntetve, akkor nem azzal, hanem az említett 1450 lejjel kell „számolni”. Lennének kivételek is, nevezetesen azok, akiknek a részmunkaidős szerződésen kívül van teljes munkaidős egyéni munkaszerződésük is, valamint a részmunkaidőben foglalkoztatott főiskolások és nyugdíjasok.
Pénteken este kiderült, hogy az üzleti forgalomra kivetett adó jelentette jelenet nem biztos, hogy kikerül a színjátékból, ugyanis a szerzői jog tulajdonosa, Liviu Dragnea némileg másként látja: „nem tudom, mit nyilatkozott a kormányfő, és lévén, hogy nem tudom, nem is akarom azt kommentálni, annál is inkább nem, mert lehetnek árnyalatok, de hétfőn meg fogjuk tárgyalni a koalícióban. Mindvégig szükséges egy fontos pontosítás, nevezetesen az, hogy jelenleg van 1%-os adó, amennyiben az üzleti forgalom 500 000 euró alatt van… Nem mondunk le az 500 000 euró alatti üzleti forgalomra kivetett adóról”. Hozzáfűzte azt is, hogy vele nem közölték a szóban forgó adózással kapcsolatos szimulálások eredményeit, de neki megígérte a rendező, azaz Tudose kormányfő, hogy amikor azok elkészülnek, vele is ismertetik. A jelek szerint a végszót nem a színre vivő fogja kimondani, hanem a szerző…
Hecser Zoltán
