Az iskolaérettség minden iskola előtt álló kisgyerek szüleiben kérdéseket vet fel. A szakértők szerint nem probléma, ha visszamarad egy évet az óvodába a gyerek, érdemes figyelni a jelekre, és szakmai segítséget kérni, ha aggályok merülnek fel. Bán Angella-Csilla óvónővel és Szabó Irén Ottiliával, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ igazgatójával beszélgettünk az iskolára való alkalmasságról. Ajelenleg érvényben levő jogszabály szerint az augusztus 31-ig hatodik életévét betöltött gyerek iskolaköteles. Szabó Irén Ottilia, a Hargita Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ igazgatója, valamint Bán Angella-Csilla csíkszeredai óvónő kiemelte, hogy az iskolaérettség gyerekfüggő, és bár vannak szempontok, minden gyerek más, és annak megfelelően kell kezelni. – Elsősorban fizikailag, biológiailag és szociálisan kell fejlett legyen a gyerek iskola előtt. Egyszerűen érzelmileg és értelmileg is el kell érjen egy bizonyos szintet. Tapasztalatok szerint a hatéves gyerekek többsége hamarabb válik értelmileg iskolaéretté, mint érzelmileg és szociálisan. Ezeket nem szabad szétválasztani, az iskolaérettség a sikeres tanulási folyamat egyik kulcskérdése, mindkét szempontot figyelembe kell venni – mutatott rá az igazgató. Hiányosságok Az igazgató részletesen kifejtette, milyen elvárásoknak kell megfelelnie az óvodásnak, hogy az iskolában megállja a helyét. Bán Angella is hasonló adottságokat nevezett meg. – A fizikai fejlettségben mindenképpen intő jel, ha egy iskolaérett gyerek nem éri el a 120–130 cm magasságot, és testsúlya kevesebb mint 20–22 kg. Fontos tényező, ha nincs kialakulva kézdominancia, például csak a jobb vagy a bal kezét használja evéshez, rajzoláshoz. A mozgás fejletlenségét jelzi, ha nem szívesen rajzol, rosszul vág ollóval. Probléma mutatkozik a térérzékelésben, ami elengedhetetlen az írás-olvasás elsajátításához, görcsös a testtartása, nehezen megy az öltözködés, cipőkötés. Problémája van a hangok felismerésében, képzésében, beszédértésben, beszédprodukciójában. Kognitív képességek területén nem ismeri fel az ok-okozati összefüggéseket, nehezen megy az elvont fogalmakkal való műveletek végzése. Nem kitartó a feladatvégzésben, nem tudja elfoglalni magát, nem képes befejezni, amibe belekezd, rossz a tűrőképessége, önuralma, nem tud megbirkózni az akaratával. Fontos megjegyezni, hogy az óvodában csak előnytelen prognózisról beszélünk – taglalta az óvónő a hiányosságokat. Szabó Irén hozzátette: összességében az érzékelés-észlelés fejlettségre összpontosítanak. – Figyelem, emlékezet, gondolkodás, memória, érzelmi és szociális készségek komplex együttese alkotja az iskolaérettséget – hangsúlyozza. Figyeljünk az óvónőre A nevelési tanácsadó kérdésünkre kifejtette, a legkompetensebb az iskolaérettség megállapítására az óvónő. Ő javasolhatja a szülőnek, hogy készen áll-e a gyerek az iskolára, vagy maradjon még egy évet az óvodában, mivel ő ismeri a legjobban a gyerek képességeit. – Ha kétségek jelentkeznek valami okból, tegyük fel nem járt eleget óvodába a gyerek, vagy sajátos nevelési igény merül fel, akkor szokott közbelépni a szakember, akinek kikérik a véleményét – jegyezte meg az igazgató. Az óvónő hozzátette: a pedagógus is folyamatosan felméri a gyereket, majd ezt követően közösen hozza meg a döntést a szülővel és fejlesztő szakemberrel, miután ő is felmérte a gyereket. – Az előkészítő osztályoknak az oktatási rendszerben való megjelenésével felvetődik a kérdés, hogy az óvodai szakasz végén szükséges-e készen álljon, vagy csak a felkészítő, úgynevezett „nulladik” osztály végén. Továbbá érdemes számításba venni, hogy a februárban felmért hatéves gyerek rengeteget fejlődhet augusztusig. Az iskolaérettség tulajdonképpen az iskolai életre, az iskolai tanulásra való alkalmasságot jelent – fűzte hozzá Bán Angella-Csilla. Hosszú távú következmények Az igazgató beszélt arról is, hogy mi történhet, ha a gyerek iskolába kerül fejletlensége ellenére. Tapasztalata szerint, előbb-utóbb megjelennek a következmények, a gyerek nem fog tudni megfelelni az iskolai követelményeknek. – Tanulási nehézségek vagy viselkedési problémák jelennek meg. Ezekben az esetekben speciális differenciált oktatásra van szükség, valamint felzárkóztató foglalkozásokra. A sok kudarcélmény miatt már bal lábbal indul kis korban, jó volna ezt megelőzni azzal, hogy motiváljuk a tanulásra nyitottan – egészítette ki Szabó Irén. A szakértő hozzátette, hogyha visszamaradt a gyerek az óvodába még egy évre, a szülő is sokat segíthet a fejlődésében. Bátoríthatja, hogy ne a szorongás és elvárások erősödjenek a gyerekben. – Érdemes hangsúlyozni az önállóságot a gyereknek, legyen szó bármilyen játékról. Biztatni, hogy próbáljon ki új dolgokat, hagyja, hogy azzal foglalkozzon, ami érdekli, és ne várjon el olyan dolgokat, amelyek még meghaladják a gyerek képességeit. A legfontosabb pedig, hogy hagyják a gyereket játszani, és abban az egy évben ne az iskolai tevékenységekre fókuszáljanak. Továbbá érdemes részt venni a gyerekkel közösen nyílt napokon, ahol szorongás nélkül tud megismerkedni az iskolával. A szülővel közösen megbarátkozik az ottani környezettel, és könnyebben kezdi majd a tanévet – hangsúlyozta a tanácsadó.

Adorján Zsófia