A tejpiaci válság ellenére is tartani akarja a tejtermelő gazdáknak kínált 1 lej 10 banis nyerstej-felvásárlási alapárat a szépvízi tejfeldolgozó, sőt a literenként 5–10 banis áremelést lehetővé tevő bónuszrendszer révén még inkább a több és jobb minőségű alapanyag előállítására ösztönzik a termelőket. A fél éve indított, naponta 1800–2000 liter tejet feldolgozó sajtüzem mára a költségek fedezése terén is önfenntartóvá vált, köszönhetően a székelykeresztúri tejszövetkezettel kötött együttműködési megállapodásnak. A közös termelési és termék-értékesítési gyakorlatot jövőre is folytatni kívánják. [caption id="attachment_12677" align="aligncenter" width="620"] Szépvízi sajtok a boltok kínálatában. Lassanként beérő eredmények Fotó: Domján Levente[/caption] Hat hónapja, április elején nyitotta meg kapuit Szépvízen, a három település – Szépvíz, Csíkszentmiklós és Borzsova – közbirtokosságainak anyagi támogatásával a helyi tejtermelő gazdákat összefogó Csengő Szövetkezet kiskapacitású tejfeldolgozó üzeme. A szépvízi tejtermékek azóta a csíki települések szinte valamennyi élelmiszerüzletének pol­cán megtalálhatók, míg a legtávolabbi értékesíti pontokat jelenleg a Harmopan-hálózatán keresztül Maroshévíz, míg a sepsiszentgyörgyi Bertis közvetítésével bákói és háromszéki boltok jelentik. Az indulás óta eltelt időszak eredményeiről, tanulságairól Gál Zoltán, a szépvízi tejfeldolgozó ügyvezetője és Ferenc Tibor, a község polgármestere vont lapunknak féléves mérleget. Beszámolójukból kiderült: az üzem hat hónap elteltével már – a tejpénzek, a bérköltségek és az üzem költségeinek előteremtése terén is – önfenntartóvá vált. Tejszövetkezetek szövetsége – Minden kezdet nehéz, de nagyon nagy segítséget jelentett számunkra a székelykeresztúri szö­vetkezettel kiépített kapcsolat és a termékek értékesítésében nyújtott segítség. Mert a mai világban nem a termelés, hanem a termékek eladása, piaci jelenlétének biztosítása a legnagyobb probléma. Keresztúrnak köszönhetően talpra álltunk és a magunk gazdái vagyunk – fogalmazott Gál Zoltán, a szépvízi tejfeldolgozó ügyvezetője. Kiemelte, a székelykeresztúri tejgyárat lassan két éve irányító és a 2013-as válsághelyzetből fokozatosan kivezető menedzsercsapat vezetőinek, Tankó Lászlónak és Ambrus Tibornak a tanácsai a szépvízi vállalkozásnak is előnyére szolgáltak. Hasonlóan látja Ferenc Tibor is, aki úgy véli, a szépvízi tejüzem keresztúri partnereiknek köszönhetően már az indulás első lépését jobb lábbal tette meg, de a településvezető szerint mindehhez a Gál Zoltánék áldozatos munkája is nélkülözhetetlen volt. Elmondta, a Tankó Lászlóékkal kötött interim menedzseri szerződés ugyan év végén lejár, ám a szépvízi és székelykeresztúri tejüzemeket működtető két szövetkezet – azaz a Csengő és Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezet – közötti együttműködés jövőre is tovább folytatódik. Bővítik a beszállítói kört – Az együttműködés minden további nélkül, egymás hiányosságait pótolva folytatódik. Az általunk szállított tejből számunkra jelenleg ők készítik a friss termékeket, ugyanakkor május óta a keresztúri üzem nem készít érlelt sajtokat, azóta a raktárkészleteik is kifogytak, így ezeket a termékeket tőlünk viszik – árulta el lapunknak Gál Zoltán. Hozzátette, a jelenleg naponta 1800-2000 liter tejet feldolgozó szépvízi tejüzem az alacsonyabb zsírtartalmú trappista típusú sajtok, valamint a Csengő névre keresztelt érlelt sajt készítésére specializálódott: a szépvízi tejszövetkezet nevét viselő sajtot viszont a zsírtartalom csökkentése nélkül kínálják a fogyasztóknak. A nyersanyagot jelenleg – döntően a szépvízi és a borzsovai egyesületi csarnokokon keresztül – ötvenöt tejtermelő gazdaság szolgáltatja, de napi 280 liter tejet vásárolnak Gyimesbükkről, Antal Attila gazdaságából is. A beszállítók köre azonban hamarosan a csíkszentmiklósi egyesület tejbegyűjtő csarnokának tejet biztosító gazdákkal is bővül fog. Magasabb árral értékelt minőség A szépvízi feldolgozó ügyvezetője leszögezte: a nyerstej-felvásárlási árakat a tejválság ellenére is megpróbálják mind az üzem, mind a gazdák szempontjából elfogadható, fenntartható szinten tartani. Esetükben a literenkénti alapár pillanatnyilag 1 lej 10 baniról indul, ami viszont mennyiség és minőség függvényében 80-85 banira csökkenhet, de akár 1 lej 30 banira is nőhet. – A felvásárlási ár a mennyiséget és a tej minőségét, tisztaságát is tükrözi. A havonta 30 ezer liter felett termelő gazdák literenként 5 banis bónuszt kapnak, de szintén ugyanennyivel nő az alacsony összcsíra- és szomatikus sejtszámú tejet termelő gazdáknak fizetendő tejár is. Azaz tehát az 50 ezer NTG-szám alatti tejet termelők 5 banis pluszra jogosultak, 50 ezer és 100 ezer között az alapárra, 100 ezer fölött pedig – mivel ez már picit szennyezettebb tejet jelent – lépcsőzetesen literenként 5 banis levonás következik. De a zsírfok és a sűrűség is szabályozza az árakat – vázolta a tejár-kalkuláció logikáját Gál. Hozzátette: a minőségi követelmények betartására a jövőben is nagy hangsúlyt fektetnek. Domján Levente