„Kenyérhéjmagyarok” scholái

HN-információ
A moldvai csángó scholákról, a Kárpátok ívén kívüli magyar iskolákról a tiszavirág-életű moldvai magyar nyelvű oktatásról, a magyar nyelv megőrzéséért vívott küzdelemről vall az alábbiakban a Kolozsváron élő ny. magyartanár, dr. Málnási Ferenc. 947–1955 között… Ezekben az években tanulhattak a Moldvában élő magyar gyerekek magyar tannyelvű iskolában… a Magyar Népszövetség és a Közoktatási Minisztérium határozata értelmében. „A kisebbségben élő népcsoportok csakis úgy maradhatnak fenn, ha vallásukat, anyanyelvüket, hagyományos kultúrájukat ápolhatják, s ezekhez való kötődésük mindenki számára oly természetes, mint a lélegzetvétel. Ám hogy ez hányszor fullad szomorú sóhajtásba, ki tudná megszámolni? És sóhajtásból fordul aztán bujdosó keserves dalba, imába, áhítatos fohászba, de vidám kötekedő mondókába, szerelmes énekbe is…, mert a léleknek is kapaszkodnia kell valamibe, hogy el ne essék. A léleknek, mely lehet hétszer árvább mindenkinél, mégis büszke és gazdag marad mindaddig, míg saját árvaságához való jogát meg tudja őrizni.” (Kozma Mária). Ilyen kettős kisebbségben élő népcsoportunk a moldvai magyarok, a csángó magyarok (Zöld Péter írta le először ezt a szót). Magyar anyanyelvű oktatásról Moldvában és Havasalföldön is tudunk… (Az Encyclopaedia Hungarica (Főszerk. Bagossy László. Hungarian Ethnic Lexicon Foundation. 1992 és Csoma Gergely: Moldvai csángó magyarok. Corvina. Budapest, 1988, valamint Ozsváth Gábor András: Havasalföldi magyar iskolák a századforduló évtizedeiben OPKM alapján röviden vázolom a történteket: Az Erdély keleti és déli határán, a Szeret forrásvidékétől egészen a Vaskapuig húzódó Kárpát-gerinc, a Duna Fekete-tengerig futó bal partjával, majd a Prut folyó teljes jobb parti oldalával körülzárt területen 1068-ban a kun nép alapította meg országát, amelyet latinosan Cumániának Kunországnak neveztek. Árpád-kori név, a Kárpátoktól keletre eső terület. A magyar királyok a legkorábbi magyar telepeseket a határőrzés feladatával küldték oda még a 12. században. A Karácsonykő (Piatra Neamţ) melletti Bitca Doamnei magaslatán a régészeti ásatások 12–13. századi katolikus kápolnaromot, sírokat, vastárgyakat tártak fel… A magyar lakosság Havaselvén és Moldvában a menekülés, szolgálat keresése útján telepedett le… A Kárpátokat átszelő folyók völgyein a kivándorlás (székelyek vándorlása) mindig is folyt… Helynevek: Csalhó (Ceahlău) Tarkóhavas (Munţii Tarcăului), Bálványoshavas (Bolovăniş), Tarhavas (Tarcău), Aszó (Asau), Szabófalva (Săbăoani), Bákó (Bacău), Terebes (Trebiş), Forrófalva (Fărăoani), Ungur, Szekujan, Szekul, Calvini, Catina stb. és a tatáros közszóból származó folyó Tatros (Trotuş) neve mellett létezett Săcuieni vármegye is és a Szörényi bánság is, hogy csak néhányat írjunk ide. Említsük a Milkói Püspökséget, oklevele említése 1096-ból maradt ránk. 1228-ban Robert esztergomi érsek Kunország püspökévé szentelte Tudort… 1382-ben Gergely pap Szörény első püspöke… Ez a szomszédság az Árpád-ház kihalása utánig, Kunország déli része Havaselve vajdaságának 1324-ben történt megszervezéséig és a Kunország északi részéből Karabogdánia, később Moldva 1352-ben történt vajdasággá fejlődéséig tartott. Közben 1241-ben tatárdúlás törölte el a települések nagy részét, a hívőket… 1345-ben I. Lajos király szervezte újjá az egyházi életet, Lőrinc püspök segítségével. 1371-ben Laczkó vajda kérésére I. Lajos királyunk alapította a Szereti Püspökséget… Püspökei: 1371-ben Andras de Cracovia (ferences szerzetes), 1386. István, 1403. Sartosi János, 1412. Sárosi István, 1414. Enes Tamás, 1424. János Simonfia – domonkos szerzetesek, 1497-ben szegedi Bácska Tamás… A 15. század azonban sem a Milkói Püspökségnek, sem a Szereti Püspökségnek nem kedvezett… Erdély területén I. István királyunk századában megkeresztelt magyar nép élt, a székelyek is, Kunországban pedig a pogány kun nép… II. András (1176–1235) Moldva, Havasalföld és Szörénység magyarságát is megszervezte… II. Endre Kunországba, a határvédelemre 1211-ben, a Német Lovagrendet hívta meg, hogy a Barcaság körüli Kárpát-gerinc mindkét oldalát védjék, és Kunországot is átengedte nekik… 1225-ben azonban helyükre magyar határvédőket telepített, ők voltak a Moldvában élő csángó magyarok első csírái, a moldvai és hétfalusi csángók ősei… 1241-ben tatárdúlás… A pápa a kereszténység terjesztésére domonkos misszionáriusokat küldött, Robert érsek, pápai legátus Béla királyfival (a későbbi IV. Béla királlyal), az erdélyi püspökkel, papokkal meg is keresztelte a kun népet, Theodorik néven püspököt szentelt… A pápai küldöttséggel érkezett csoport volt a második csoport, amelynek utódai a moldvai, a hétfalusi csángó magyarok ősei… 1232. Jászvásár (Iaşi) városában Pósa fráter volt a katolikus kolostor perjele, később boszniai püspök… A moldvai csángó magyarság és a „de Propaganda fide által működő olasz misszionáriusok közötti rossz viszony miatt 1885-ben a római katolikus püspökség vette át, románosítási céllal… 1246-ban Szörénytornyán már említik a második római püspökséget, ekkor telepedett le számos újabb magyar csoport, nagyszámú, ma is élő dűlő- és helynév tanúskodik erről, például Secuieni… 1364. évi bejegyzés maradt ránk a 13. század közepén írott Havasalföldi Ferencesek Zsoltárkönyvében (Orbán Balázs fedezte fel Csíkkarcfalva plébániáján)… Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Imre szerepelnek a csonka kalendáriumban… Hosszúmező (Câmpulung) is, ahol katolikus templom és kápolna is volt… 1369-ben ferencesekről tudunk Târgovişten, Argeşen, Câmpulungon, és Bukarestben – kolostoraik vannak… 1382-ben az argeşi és a câmpulungi kolostorról tudunk... 1390-ben katolikus templom épült Argyas (Argeş) településen – kialakult az Argyasi Püspökség. Radu (1376–1384) vajda idejében, akinek Anna magyar felesége volt. 1381-ben VI. Orbán pápa Miklós dominikánus szerzetest nevezte ki püspökké, őt követte Georgius pálos szerzetes, 1425-ben Hunyadi Péter… Bákóban 1412-ben ferences kolostorról tudunk, 1572-ben lerombolták, újraépült, de 1574-ben leégett. 1580-ban olasz minoriták a romokon rendházat építettek – magyarul nem tanultak meg… 1601-ben a csíki magyar szerzetesek visszavették a kolostort, de a pápa újra az olasz minoritákra bízta. 1646-ban a Bandini-kódex szerint: „A magyarok száma oly nagy volt a végeken, hogy 12 barátra bízták gondozásukat…” 1675-ben Barkutz János magyar püspökről tudunk, 1677-ben Tapolczai János apostoli vikáriusról… utána… A 15. század elején két pap, Tamás és Bálint, az új vallás hívei Alexandru cel Bun vajdától támogatást kaptak a Prut-folyó partján letelepedtek, megalakították Husz városát (ma Huşi), itt fordították le magyar nyelvre a Bibliát (Másolata a Küncheni Kódex). A 15. század közepén (?) Dávid és Tamás szerezetesek lefordították a Szentírást, ezt 1466-ban Némethi György Tatroson lemásolta. Az eredeti fordítás elkallódott. 1571-ben Tatros város (Trotuş) plébáno­sának, a szegedi származású Thabuk Mihály ferences szerzetesnek sikerült Husz és Román városokból és a környékről mintegy húszezer huszitát visszatérítenie a római katolikus hitre. A katolikusok lelki gondozását a bákói püspökség veszi át, miután a milkói püspökséget a tatárok teljesen elpusztították… Petru Șchiopu vajda egy Jászvásáron (Iaşi) építendő jezsuita iskola számára is segítséget ígért… Moldva lakói ekkor kb. 50 ezeren lehettek. Ebből 20 ezer római katolikus magyar… A reformáció Moldvába is eljutott, s a lutheránus Sommer nevű levita Kutnár (Cotnari) városában ekkor alapította meg a moldvai vajdaság legelső iskoláját… 1622-ben Róma megalapította a Hitterjesztés Szent Kongregációja, a „Sacea Congregatio de Propaganda Fide” intézményt, amelynek célja misszionáriusokat küldeni olyan országokba, ahol az államvallás nem a katolikus volt. Minthogy a két román vajdaság görögkeleti vallást követett, Róma ide is misszionáriusokat, ferenceseket küldött… Az 1623 és 1895 közötti időkből ötvennél több, Moldvában működö missziós főnök nevét ismerjük, de közöttük egyetlen magyar sincs. Az olasz misszionáriusok nem ismerték magyar híveik nyelvét, a gyónás „ita” és „non” szavakra korlátozódott… Évszázadokon át hiába könyörögtek a moldvai csángók, hogy anyanyelvüket ismerő papokat kapjanak… A legelső jelentést Bogoslovits András küldte, aki szerint Bákó (Bacău) városában 100 magyar katolikus ház áll, két falu is hozzá tartozik 86 házal… Roman városában 72 magyar katolikus ház áll, Szucsávában (Suceava) két templom és 68 magyar ház található. Moldvában 15 katolikus templom áll, 1010 katolikus, egész Moldvában 26 630 lelket számlálva. Jászvásárban (Iaşi) katolikus kő- és fatemplomról tudunk, Kotnár (Cotnari) és Moldvabánya (Baia) katolikusait is templom várta... 1646-ban Marcus Bandinus érsek küldött jelentést, Codex Bandinus néven ismert írásában 1020 családfő nevét is megadja… 1641-ben Petrus Deodatus, Moldva és Havaselve volt vikáriusa még részletesebb jelentést küldött a Szent Kongregációnak… 1650-ben Galacon (Galaţi) 1 templomról és 40 magyar családról tudunk, Bârladon 30 magyar családról, 1654-ben fatemplomról és 40 katolikus családról... Latin nyelvű jelentés is rendelkezésünkre áll, Kálnoki Sámuel udvari kancelláriusé. „…Moldvában, Bákó városában, a püspöki székhelyen a templomot a megáradt Beszterce elpusztította. Temploma és plébániája van. Tatros, Sztánfalva, Gorzafalva, Forrófalva, Terebes, Szabófalva, Románvásár, Jászvásár, Kutmnár, Husztváros, Galac, Nemc, Szucsdava és Moldvabánya helységeknek, és itt a legbuzgóbb magyar nép él, akiknek legnagyobb nehézségük az, hogy papjaik nem tudják sem a magyar, sem a román nyelvet, s így a misszionárius atyáknak ezeken a nyelveken nem tudnak gyónni, mert az atyák nem értik az ő beszédjüket, se nem tudnak szentbeszédet mondani a tisztelendő páterek… Erdélyben, Székelyföldön, Esztelnek községben a misszionárius atyák rezidenciájában a Szent Kongregáció segítségével humaniórák iskoláját alapították, két tanítót tartván, akiknek fizetését és javait a Szent Kongregáció fizeti… Ez a leghasznosabb befektetés, mert az odajutó ifjúság között moldvai fiúk is nevelkedvén, kimehetnek a moldvai plébániákra…” 1671-ben latinul és magyarul a szabófalviak írtak panaszlevelet: „…Mi nekünk az mi életünk hasonló az oktalan barmokhoz, kik soha az Istent dicsérni nem tudják, hanem csak az oktalanságban élnek… Az elmúlt esztendőben tartottunk egy jámbor papot. Hírünk nélkül Pater Vitus cum Joanne Baptista ráment az parókiális házra, az papot megfogták, vasban verték s vitték Lublinba…” Az 1764. évi madéfalvi vérengzés, a Siculicidium (székelyek leölése) után a Moldvába menekült székelyek lelki gondozását Zöld Péter szervezte meg, börtönbüntetésre ítélték, megszökött és hívei után ment Moldvába. Öt év alatt bejárta Moldva valamennyi csángó magyar faluját, és Erdély püspökének, Batthány Ignácnak 1780. október 7-i felhívására jelentést tett tapasztalatairól. Az 1420. évben, „Zsigmond magyar király alatt (amint a hazai krónikák és kalendáriumok bizonyítják) sok magyar, helyesebben székely és szász Moldvai Fejedelemségbe vándorolt be,… A bákói és a milkói püspök joghatóságának voltak alávetve. Majd az idők folyamán részint a felföldi forradalmak, részint a tatár és török háborúk miatt, midőn azok a a püspökségek megszűntek. Azon magyarok és szászok utódai oly kevés számúakká lettek… A magyarok maradványai jelenleg kilenc plébániára felosztva, … Szétszórva, magokat „csángó magyar”-oknak nevezték és nevezik mai nap is… Az oláht éppen úgy ismerik és beszélik, mint a magyart, jóllehet ezt sokban eltérőleg ejtik ki, mint mi magunk… A misszionárius atyák … tisztán olaszok, kik sem az oláh, sem a magyar nyelvet nem tudják beszélni és azt a kilenc plébániát teljességgel nyomorultan és lanyhán szolgálják, nyomorultan…” A püspöki átiratra pápai intézkedés történik, de gyakorlati haszna nem volt… [caption id="attachment_82232" align="aligncenter" width="1000"] Karácsonyi ajándékozás Máriafalván Fotó: Csango.ro[/caption] Bukaresti magyar lakosokról a 16. századtól kezdve vannak adataink, számuk a történelmi események és a gazdasági helyzet függvényében változott… Jelentős számbeli növekedés a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc leverése, az 1848–49-es forradalom bukása után, az első világháborút megelőző időszakban, de a 20. század harmincas, negyvenes, ötvenes és hatvanas éveiben következett be… A 17. sázadban Bukarestben egy Molnár nevű lelkész imakunyhóban fogadta a városban letelepedett reformátusokat, idősebbeket, fiatalokat… 1690-ben Décsei és Máté nemesek Bukarestben református eklézsiát szerveznek, imaház épült, a Fântâna Boului tájékán, Molnár/Müller pap gondozta a híveket... 1717 körül Bercsényi Miklós kurucai protestáns egyházat alakítanak, papjukról nem tudunk… (Bukarest mai, Berceni nevű városrésze a hajdani település nevéből ered, ahol Bercsényi kurucai megszálltak…) 1814-ig magyar és szász istentiszteletekről tudunk… 1815-ben magyar felekezeti iskola indult, Sükei Imre református lelkipásztor otthonában. 1819. A Ştirbei Vodă és a Lutherana utcák kereszteződésénél vásárolt telken egyszobás tanintézet, majd faépület nyílt 15-20 férőhellyel… 1821-ben 200 hívőről tudunk… 1826-ban parochiális épület és iskola állott, Márk Mózes, Veres Ferenc és Somogyi György oskolamesterek neve maradt ránk… 1851-ben Gyulai Sámuel és Kiss József oskolamesterek.. 1856-ban Koós Ferenc református lelkipásztor Kis József segítségével új épületet emeltet a hívek együtt, 1863-ban Teleki Sámuel tanítóképzőt végzett mesterről tudunk… 1875-ben pedig már emeletes iskola épült, szolgálati lakással. 1875-ben a Lutherana utcai, két tantermes iskolában Német Gábor és Baczoni Ádám oktattak, 1877-ben Teleki Mózes, 1879-ben Feller Jozefina, Kosub Natália, Vlangel Márta… 1863-ban Koós Ferenc új templomot építtet. Lelkipásztorok: 1880–81. Balla Károly. 1881–84. Kiss György.1884–86. Beke Rafael. 1886–89. Gönczi István. 1888–89 Kovács János. 1889–91. Jung Ferenc. 1891–93. Kovács Lajos. 1893-tól Solymossy Miklós. 1893–96. Nemes Elek. 1896–97. Solymossy Lajos. 1897–98. Dömötör Lajos… 1896-ban a Poni-törvény a felekezeti iskolákat a kultuszminisztérium alá rendelte, az eredmény: az iskolákat bezárásra ítélte… 1900-ban Kertész József a tanító, aki tankönyvet is írt… 1904-ben leányiskola, 1906-ban fiúiskola nyílt. Kovács Róza igazgató irányításával Vadas Anna, Holczer Irén, Makkai Irma, Mikó Etelke a lányokat, Kertész József igazgató vezetésével Ferenczi Sándor, Vincze István, Szász István és Kövesdi István a fiúkat oktatták… Bálint Lajos római katolikus plébános gondozta a híveket… 1903-ban I–IV. o. római katolikus leányiskola és óvoda működött és I–IV. o. római katolikus fiúiskola. 1906–7-ben 745 diákról tudunk, 695 magyar, 37 román, 11 német és 2 más tanuló. 1906-ban a római katolikus iskolában 745, a református iskolában 354 diák tanult. 1910–11-es évben a római katolikus iskola tanulóinak száma 1141, a református iskoláé 468. Bukarest több kerületében óvodai csoportok és elemi iskolai osztályok is működtek… 1920 után az iskoláinkat is elvették, de az oktatás nem szünetelt… 1944-ben bombatalálat érte az iskolát, Takács Pál igazgató, aki átvészelte a bombázást, emberfeletti küzdelemmel elérte, hogy újrainduljon az oktatás. 1948-ban az államosítás után egy évvel gimnázium lett az iskola, 1958-ban a Ferdinánd sugárút (vold Dimitrov) 89. szám alatti épületbe költözött a magyar iskola. Gyümölcsöző évek következtek Tulipánt Ilona fizikatanárnő-igazgató vezetése alatt. Különböző nevek alatt továbbélt az iskola, 1985-ben román osztályok indultak és 1989-re már csak 6 (3 elemi és 3 gimnáziumi) osztály maradt az egykori magyar iskolából… 1990. szptember 10-i, 5317-es miniszteri határozat alapján önálló bukaresti magyar iskola lett: Ady Endre Elméleti Líceum. Rövid ideig – felelőtlen elemek ostroma miatt, lefizetett suhancok garázdálkodása miatt – a Calvineum épületébe menekült az iskola, de ma már több mint 150 diákkal I–XII. osztály működik… Ploieşti településen 1858-ban Cseh Sámuel, a „tudományokban jártas” férfiúról, Horzsa János oskolamesterekről tudunk… 1863-ban 109 diákot Kelemen Ferenc, Szőcs József, Vincze Dániel, Teleki József, Teleki Mózes, Kővári Zoltán, Bereczky János és Kővári Jánosné oktatták… 1904-ben az elemi iskolában Paskó János igazgató-tanító mellett Csáki Gyula, Zathureczky Ilona oktattak… Piteşti településen 1861-ben Czelder Márton lelkipásztor vezetésével Horzsa János, Imre László tanítók 120 diákot oktattak.... 1868-ban a katolikus iskolát meglátogatta Imets Fülöp Jakó.... Galacon 1863-ban Czelder Márton és Horzsa János oktattak... 1863-ban Nagy Sándor, majd a lelkipásztorok, 1896-ban a Poni-törvény bezáratta az iskolát... A század első éveitől az első világháborúig újra működött az iskola.... 1904-ben I–IV. o. római katolikus iskola. Brăila településen 1866-ban Czelder Márton és Kelemen Ferenc szerveztek iskolát, 1872-ben 39 diákról tudunk, majd 14 évig nincs oktatás, 1886-ban 100 diákot Nagy Sándor oktatott, 1910-ben Nagy Mária, Totus Guneian.... 1909–11-es tanévben Bukarestben 559 lány, 335 fiú, Buzăun vegyes iskolában 48 diák, Brăilán vegyes iskolában 114, Craiován vegyes iskolában 34 diák, Galacon vegyes iskolában 45. Giurgiun vegyes iskolában 33, Ploieşti-en vegyes iskolában 73, Târgovişten vegyes iskolában 33, Turnu Severin településen vegyes iskolában 41 diák tanult, összesen 1315. Az 1910–11-es tanévben már (az előbb említett településeken), összesen 1653. 1801-ben Gatti osztrák konzul 13 059 katolikus lélekről ad számot, Raali konzul 1822-ben 40 ezer magyart említ Moldvában… Minorita szerzeteseket szándékoznak küldeni Moldvába… A csíktapolcai P. Gergő Elek, a Tudományos Akadémia tagja, 1838-ban kiadta A moldvai magyar telepekről című könyvét. Döbrentei Gábor Borszéken találkozott az ott tartózkodó Arduini moldvai püspökkel, annak titkárával, Petrás Incze Jánossal, s a Tudománytár 1842. évfolyamában tájékoztatta a moldvai csángó magyarok helyzetéről… Petrás Incze János (1813–1886), a Klézsén meggyilkolt lelkész, 1841-ben írta Döbrentei Gábornak: „Azokat pedig, kik nyelvőket el felejtvén, magokat pedig ma is mindnyájan Magyaroknak vallani dicsiretnak tartyák, nem kerülne talán legyőzhetetlen fáradságba, vissza magyarosítani, ha legalább minden faluba a’ nagyobbak közül czélszerű Iskola állíttathatnék…” Időközben a tudomány is felfigyelt a csángókérdésre, könyvek sora születik, küldöttek járják be az országot, Carol Auner bukaresti kanonok németül írja meg a csángókról szóló könyvét, magyarul is megjelent. 1859-ben, a népszámlálás adatai szerint Moldva összlakossága 1 463 927 lélek, az „Idegenek” c. fejezetben szó esik a csángókról, 37 869 magyarról tud, 49 katolikus templomról… 1884-ben, az új iaşi-i püspök, I. N. Camilli utasítására a templomokban az imádságokat csak románul mondhatták el. 1905-ben már hiába keressük a népszámlálás adatai között a csángókat… „néhány ezer csángó és székely, kik magyar származásukat elfelejtették teljességgel a hosszú évszázadok során… Nemzetiségről itt nem lehet szó…” Az 1910-ben tartott (1912-ben megjelentetett) népszámlálási adatokból csak annyit tudunk meg, hogy Moldvában 121 római katolikus templom állott és 36 román nyelvű óvoda működött. 1930-ban 20 964 magyar nemzetiségű, 23 894 magyar anyanyelvű állampolgárt tartottak számon, 109 253 római katolikust, 1402 reformátust, 122 unitáriust. Románia földrajzi szótárában a szerző, Lahovari szerint „A katolikus vallás híveinek száma Bákó megyében 32 463. A szerző 62 templomról, 42 papról, 54 kántorról tud. „Nincs iskolája a magyarlakta Valea Mare, Fărăoani, Dealul Mare, Cleja, Funduracacin falvaknak. Abban az esetben, ha iskolát szerveznek, a magyar lakosok nem küldik iskolába gyermekeiket, s így az megszűnik. A magyar gyermekek a nyelvükön való olvasást a katolikus pappal tanulják. 16 katolikus templom van....” Hosszú a sora azoknak, akik sokat tettek a csángókért. A sor elejére Domokos Pál Pétert kell írnunk, Kallós Zoltán, Szabó T. Attila, Márton Gyula, Kós Károly és sok-sok nevet... A legfájóbb igazság az, hogy a csángó magyarság a magyar nemzetnek századokon át mostohagyermeke, kitett árvája volt, elfelejtett nép, melynek kérései, panaszai nem találtak meghallgatásra és orvoslásra. Elhagyatottságukat Domokos Pál Péter egy csángó ballada soraival érzékeltette: „Hallgass, anyám, halgass, / Anyám lettél lenne / El sem hagytál lenne.” De a Csángó himnusz sorai is erre utalnak: „Csángó magyar, csángó magyar, / Mivé lettél, csángó magyar. / Ágról szakadt madár vagy te, / Elvettetve, elfeledve. /... Halljuk, áll még Magyarország, / Úristenünk, te is megáldd! / Hogy rajtunk könyörüljenek, / Elveszni ne engedjenek...” Ma a magyar kormány és a magyar civil társadalom támogatásával iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás indult a csángó falvakban, amely során a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai felügyelete alatt és szervezésében 25 moldvai faluban mintegy 2200 csángó gyermeknek oktatják a magyar nyelvet és irodalmat. A moldvai csángók számára jelentő esemény az anyanyelvű mise, a magyar nyelvű gyónás lehetősége, a csíksomlyói búcsún való részvétel. Orbán Balázs szerint: „Somlyó főnevezetessége a ferences kolostorához tartozó templom, e templomot pedig ünnepeltté a pünkösdi búcsúk tevék, mely búcsúk 1556-ban, János Zsigmond seregei felett kivívott győzelem elékére szerveztek.” 1838-ban Szepesi püspök említi, hogy 200 évvel azelőtt a moldvai magyarok Bálványos Havasát átadták Somlyó Egyházközségének háromnapi szállás és élelem fejében. A magyarok Moldvából 1567 óta jönnek folyamatosan. Bándi Vazul 1898-as Értesítőjében írja: a somlyói gimnázium igazgatójaként tanítványaival a csángók elé ment egészen a Szépvíz fölött álló Szent László-kápolnáig, ők vezették be őket, és a moldvai magyarok alkották a záró keresztalját a felvonulás végén.”




Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!