Az Európai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACEA) múlt hét végén nyilvánosságra hozott statisztikája szerint Európa-szerte növekedett az autóeladások száma, s ilyenképpen vitathatatlan az a tendencia, amely 2013 második felében következett be, s amely hovatovább megerősödni látszik. Főleg azokban az országokban nőtt jelentősebb mértékben, amelyeket nagy piaci szereplőként tartanak nyilván. Ugyanakkor egyes nyugat-európai országokban strukturális változások is bekövetkeztek, ami azt jelenti, hogy fokozódott a vásárlói érdeklődés a viszonylag drágább személygépkocsik iránt. Ennek a tendenciának viszont megvannak a maga vesztesei is… [dropcap]K[/dropcap]özel két esztendeje, hogy hónapról hónapra növekedett uniós, de európai viszonylatban is az új személygépkocsik eladásszáma, s e tekintetben negatív előjelű kivétel csak alig néhány van. Az esztendő első hat hónapjában uniós szinten 8,2 százalékkal gyarapodott az eladásszám, júniusban pedig valóságos ugrás következett be, amikor is 14,6 százalékkal több személygépkocsit sikerült eladni, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában. A féléves statisztika szerint uniós szinten 7 159 984 új személygépkocsit írattak be a forgalomba. Vessünk egy pillantást a „legekre”. Az első félév során a legtöbb új személygépkocsit Németországban írattak be a forgalomba, szám szerint 1 618 949-et, azt követte az Egyesült Királyság 1 376 389-cel. Eladási arányszám tekintetében a legiramosabb ütemet Portugália jegyezte, ahol közel 53 százalékkal több új személygépkocsi talált vevőre, mint 2014 első félévében. Azt követte 25,4 százalékkal Írország. A legtöbb eladott személygépkocsit a Volkswagen csoport vallhatja magáénak, 1 775 021-et, a második helyre a PSA-csoport (Peugeot és Citroen) került 767 369-cel. A márka tekintetében az első helyet a Volkswagen foglalta el 867 147 személygépkocsival, a második helyet pedig a Renault 508 850 járgánnyal. A közismertebb márkák közül a növekedési arányszám tekintetében a Land Rover került 20,7 százalékkal, a második helyre pedig a Mercedes 10,6 százalékkal. Említettük, hogy az uniós szintű, általánosan kedvezőnek minősíthető kép ellenére továbbra is megmutatkoznak negatív előjelű tendenciák. Így például Ausztriában az első félév során sem következett be kedvező fordulat, a megelőző esztendőhöz viszonyítva 3 százalékkal kevesebb új személygépkocsi talált gazdára (az igaz viszont, hogy júniusban némileg megugrott az eladásszám). Ugyancsak kedvezőtlen tendencia mutatkozott Finnország, Észtország és Luxemburg esetében is. Görög válság ide vagy oda, de ott 25,1 százalékkal több személygépkocsit adtak el az első félév során, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A márkák, a gyárak tekintetében majdmindegyik esetében sikerült növelni, pontosabban továbbnövelni az eladásszámot, ez alól kivételt csak a Lancia (–11,5 százalék), az Alfa Romeo (–4,8 százalék) és a Honda (–7,9 százalék) jelentett. Utalhatunk arra is, hogy 2014-hez viszonyítva erőteljesen kedvező fordulat következett be a Nissan, a Smart és a Mitsubishi esetében. Hazai állapotok Románia azon országok közé tartozik, amelyek esetében a már jó ideje tartó kedvező tendencia felerősödni látszik: az első félév folyamán 20,4 százalékkal több új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2014 azonos időszakában. A már említett „felerősödés” jeleként értékelhető az is, hogy a júniusi eladásszám 24,2 százalékkal volt nagyobb, mint a tavaly júniusi. Egyébként a statisztikából az is kiderül, hogy az utóbbi négy esztendő során a múlt hónap volt az első olyan hónap, amikor is az új eladott személygépkocsik száma meghaladta a 10 000-et. A piaci elemzők szerint ebben közrejátszott két, úgymond sajátos tényező is: egyrészt a roncsprogram kiteljesedése, másrészt pedig a jogi személyiségű entitások vásárlásainak fokozódása. Ami a roncsprogramot illeti, utalhatunk arra, hogy az április végén beindult idei program keretében június végéig több mint 10 000 elöregedett járgány került kiselejtezésre, s ilyenképpen megjelent a piacon ugyanannyi potenciális vásárló, illetve azok közül igen sokan hazafurikáztak az új személygépkocsikkal. Ami a jogi személyeket illeti, továbbra is ők képezik a vásárlók döntő hányadát, sőt részarányuk növekedett: 2014 első félévében a forgalomba beírt új személygépkocsik 72 százaléka került jogi személyiségű entitások nevére, az idén viszont ez az arány elérte a 77 százalékot. A hazai vevők továbbra is leginkább a Dacia márkájú gépkocsik iránt érdeklődnek, s a roncsprogram keretében is azok közül vásárolták meg a legtöbbet. Amúgy az év eleje óta eltelt időszakban 17 010 különböző modellű Dacia személygépkocsit írattak be a forgalomba, ami 37,2 százalékos piaci részesedést jelent. A második helyre 4355 személygépkocsival a Volkswagen került, s ez 9,5 százalékos piaci részesedést jelent. A harmadik helyet a Skoda foglalta el 4059 járművel, ez pedig 8,9 százalékos piaci részesedést biztosított számára. A modellek tekintetében a Dacia Logan vezet továbbra is, nevezetesen 8061 értékesített darabbal, azt követte a Duster 3469-cel, a harmadik helyre pedig a Sandero került 2899-cel. Az import gépkocsik közül az első helyet a Skoda Octavia foglalta el 1849 értékesített darabbal. Utalnunk kell arra is, hogy a jogi személyek esetében a roncsprogram jelenleg van kiteljesedőben, a Környezetalap (AFN) közleménye szerint június végéig 415 ügycsomót elemeztek, abból 205-öt fogadtak el 589 járműre vonatkozóan és 210 ügycsomót visszautasítottak. Ugyanakkor az alap iktatójához eddigelé a közintézmények és más jogi személyiségű entitások több mint 900 ügycsomót nyújtottak be, s azok esetében a benyújtási határidő szeptember 10-én jár le. Hecser Zoltán