A Prefektusi Kollégium tegnapi ülésének napirendjén szerepelt az a részletes és mélyenszántó jelentés is, amelyet a Hargita Megyei Közpénzügyi Adminisztráció terjesztett be, amelynek szintézisét Mitulic Katalin közgazdász, ügyvezető igazgató ismertetett. A számadatokban bővelkedő jelentésből az derült ki, hogy megyénkben továbbra is megmutatkozott, sőt bizonyos értelemben felerősödött az a kedvező tendencia, amely a költségvetési bevételek alakulását jellemezte, illetve jellemzi. Ilyenképpen pedig a bevételezési programot nemcsak, hogy sikerült teljesíteni, hanem annál nagyobb volument inkasszálni. Az első félév során az általános költségvetés szintjén a nettó bevételi érték mintegy 10,4 százalékkal haladta meg a tervezett szintet, s az abszolút értékben több mint 545 millió lejt jelentett. Érdemleges tényként kell elkönyvelni, hogy a közpénzügyi hatóságok mindegyike szintjén sikerült eleget tenni a bevételezési programnak, s e tekintetben a legjobb eredményeket a Maroshévízi Municípiumi Adóügyosztály érte el. Említettük azt is, hogy kedvező tendenciáról van szó, s e tekintetben felerősödés is bekövetkezett. Ezt a tényállást támasztja alá az, hogy 2013 első félévéhez viszonyítva 2014 azonos időszakában a megyei adminisztráció szintjén realizált költségvetési bevétel 3,57 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, az idei esztendő első félévében pedig 4,94 százalékos növekedés mutatkozott 2014 azonos időszakához képest. Mindez érvényes a különböző költségvetések bevételeinek alakulása tekintetében is. Így például az állami költségvetés esetében az idei első félévben realizált bevételek 21,72 százalékkal voltak nagyobbak, mint a múlt esztendő azonos időszakában, az egészségbiztosítási költségvetés esetében pedig 14,26 százalékkal. Egyetlen költségvetés, nevezetesen az állami társadalombiztosítási költségvetés esetében jelentkezett visszaesés (5,66 százalékos), de ez annak tulajdonítható, hogy a 2014/123-as törvény értelmében az elmúlt esztendőben a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási hozzájárulás kvantumát 5 százalékkal csökkentették. Majd mindenből több Amint már arra utaltunk, a megelőző esztendők azonos időszakához viszonyítva kedvező tendencia érződik, ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mindegyik költségvetés esetében a megvalósítási arányszám 100 százalékon felüli volt. Az első félév során az állami költségvetés esetében a megvalósítási arány 110,66 százalékos volt, az állami társadalombiztosítási költségvetés esetében 108,77 százalékos, az egészségbiztosítási költségvetés (FNUS) pedig 112,48 százalékos. Nézzük meg abszolút számokban, mit is jelentenek ezek az arányok. Az állami költségvetés esetében az első félév során realizált bevételek értéke mintegy 294,3 millió lej volt, ami 53 millió lejjel több, mint a 2014 azonos időszakában realizált összeg. Az állami társadalombiztosítási költségvetés esetében már említettük, hogy csökkenés következett be, abszolút számban kifejezve mintegy 10 millió lejes, de ezzel együtt és ezen túl, a szóban forgó költségvetés bevételei az első félév folyamán meghaladták a 165 millió lejt. Az egészségbiztosítási költségvetés bevételei meghaladták a 79,4 millió lejt, ami 10 millió lejjel haladta meg a tavalyi értékszintet. Nem érdektelen egy pillantást vetni az állami költségvetés főbb bevételi forrásaira. Hargita megyében az első félév folyamán nyereségadóból közel 29,6 millió lejt „vételezett be” az állami költségvetés, 6 millió lejjel többet, mint a megelőző esztendő azonos időszakában. A jövedelmi adóból származó bevételek értéke közel 96,4 millió lej volt, mintegy 13 millió lejjel nagyobb ez az érték, mint a 2014-es esztendei. Az áfa egyenlege 141,8 millió lej körül volt, ami 34 millió lejjel nagyobb értéket jelent, mint a 2014-es első félévi. A jövedéki adóból 7,5 millió lej folyt be az állami költségvetésbe, mintegy 300 000 lejjel több, mint 2014-ben. Az érem másik oldala A kedvező tendenciák, illetve a költségvetési bevételek növekedése ellenére is megmutatkoztak negatív előjelű jelenségek is. Az ellenőrzések során megállapított pótlólagos befizetési kötelezettségek teljesítése tekintetében sokszor elmaradtak a várt eredmények. A kényszervégrehajtások, illetve az árverések iránt nemigen mutatkozott érdeklődés, s ennek okán az abból származó összegek is jelentékteleneknek mutatkoztak. Egyébként az első félév során 1906 adófizető esetében tiltották le azok banki folyószámláit, aminek nyomán több mint 13 millió lejt sikerült „behajtani”. A kényszervégrehajtási intézkedések nyomán 46,2 millió lejes bevételt valósítottak meg, ez viszont az összbevételekhez képest alig 8,46 százalékot jelentett. Mindennek kapcsán utalni kell arra is, hogy továbbra is gondot okoz a tartozások, a hátralékok behajtása. A jogi személyek esetében a hátralékok beszedésének rátája 19,94 százalék volt, ami tekintetben meg kell jegyezni, hogy érdembeni következtetéseket csak majd az év végét követően lehet levonni. Igen, mert a program éves vonatkozásban van feltüntetve, ilyenképpen pedig már csak az év végi zárást követően alkothatunk valós képet a tartozások helyzetéről. Érzékeny probléma A jelentés készítői szerint megyénk gazdaságának továbbra is egy igen érzékeny problémáját képezik a már említett tartozások. E tekintetben az utóbbi évek során viszonylag kedvező tendencia következett be, de gyökeres fordulatról nem lehetne beszélni. Az tény viszont, hogy a cégek ügyvezetői, számviteli szakemberei nagyobb figyelmet fordítanak a tartozások keletkezésének a megelőzésére, körültekintőbben járnak el a kinnlevőségeik behajtása tekintetében. Ugyanakkor azonban a különböző költségvetésekkel szembeni kötelezettségek teljesítésének az elmulasztása, illetve a határidők be nem tartása komoly gondokat okozhat nemcsak a költségvetések szempontjából, hanem a cégek közti kapcsolatok tekintetében is. Így például a vállalkozók közti olyan hitelezési kapcsolatok, amelyek nem számolnak a hitelezett partner fizetésképtelenségi kockázatával akár láncreakciót is kiválthat, mint ahogy az is bekövetkezett egyes esetekben. Az egyik cég meghitelezi üzlettársát, de nem jár el kellő körültekintéssel, a meghitelezett fizetésképtelenné válik, és bizony a hitelező is belefuthat az adósságcsapdába. Közvetlenül nem tartozik e kérdéskörhöz, de utalhatunk arra, hogy az első félév végén a tartozások értéke megyeszinten meghaladta a 84,6 millió lejt, s ebből az értékből mintegy 50 millió lejnyi „ígérkezett” bizonytalannak. (Olyan tartozásokról van szó, amelyek esetében kezdeményezni kellett a fizetésképtelenségi eljárást.) Sajnos, a szóban forgó érték mintegy 20 millió lejjel volt nagyobb június végén, mint a megelőző esztendő azonos időpontjában. Adóssággerjesztés Megyénk területén is megjelentek adócsalásra „szakosodott” cégek, olyanok, amelyek több megyén is „átnyúltak”, s amelyek „áldásos” tevékenysége révén az állami költségvetésnek is jelentős károkat okoztak, közvetve pedig azoknak a cégeknek is, amelyekkel kapcsolatba kerültek. Ilyen eseteket azonosítottak be az Adócsalás Ellenes Vezérigazgatóság felügyelői az elmúlt hónapok során. A nagy üzletláncok a maguk során nem egy esetben ellehetetlenítették a helyi termelőket, illetve kereskedőket, aminek okán a meglévő termelőkapacitásokat nem mindig sikerült kellőképpen kihasználni, ami végső soron veszteséget is okoz, okozott. Továbbá kitapintható egy olyan jelenség is, miszerint a cégek vagyonállományából aktívák kerülnek át az ügyvezetők, a részvényesek és a társtulajdonosok privát tulajdonába. Az is gondot jelent, hogy az európai projektek esetében biztosított vissza nem térítendő finanszírozások esetében egy-két éves elszámolási késlekedések is megmutatkoztak, ami éppen azon vállalatok gazdasági-pénzügyi tevékenységében keltettek zavarokat, amelyek a támogatás haszonélvezői voltak, el egészen azok fizetésképtelenné nyilvánításáig. A közpénzügyi hatóságok szerint a területi-közigazgatási egységek által létrehozott kereskedelmi társaságok jelentős része számottevő adósságokat halmozott fel, olyanokat, amelyek „eltüntetésére” nemigen kínálkozik lehetőség. Ez pedig annak tulajdonítható, hogy az adott cégek nem olyan tevékenységet fejtettek ki, amiért azokat létrehozták vagy annak, hogy az ügyvezetők nem álltak a helyzet magaslatán. Mindezek olyan nemkívánatos jelenségek, amelyek beárnyékolják jó néhány cég tevékenységét, s közvetett értelemben megyénk gazdasági-pénzügyi tevékenységét. Ami a megyének jutott Köztudott, hogy a jövedelmi adóból, valamint az áfából származó költségvetési bevételek bizonyos hányadai az adott területi-közigazgatási egységet „illetik meg”. Megyénk esetében az első félév során a jövedelmi adóból számfejtett összegek értéke 63,48 millió lej volt, ami a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 16,24 százalékos növekedést jelent. Egyébként 2014-ben éves viszonylatban a szóban forgó összeg értéke 111,41 millió lej volt. Az áfából számfejtett községi, városi és municípiumi szintű összeg értéke 204,31 millió lej volt, azaz 34,66 százalékkal több, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Amúgy 2014-ben éves viszonylatban a szóban forgó összeg értéke 362 millió lej volt. Az a tény, hogy mindkét vonatkozásban a számfejtett összegek értéke viszonylag jelentős mértékben megnövekedett, visszavezethető talán arra is, hogy megyénk is jobban teljesített, teljesít a költségvetési bevételek tekintetében, mint a megelőző években. Végezetül, de nem utolsósorban: érdemes megemlítenünk azt is, hogy Hargita megye a költségvetési bevételekre vonatkozó programok teljesítése tekintetében országos viszonylatban is tisztes eredményeket ért el, s ilyen tekintetben nincs amiért szégyenkezni. Sőt, vannak olyan ismérvek, amelyek tekintetében a ranglista előkelő helyein szerepel megyénk. Hecser Zoltán