A községenként kiépítendő közös trágyatároló platformok helyett cél­szerűbb és olcsóbb megoldás­ként a farmokon elhelyezhető trágyatároló konténerek hasz­nálatát javasolja a talajvizek nitrit-, nitrátszennyezésének kiküszöbölése érdekében Tánczos Barna szenátor. [caption id="attachment_45918" align="aligncenter" width="1000"] A minisztériumok veszélyforrásként kezelik az istállótrágyát Fotó: Domján Levente[/caption] Visszakerült a múltkori szenátusi plénumi vitát követően a szakbizottságok elé az a törvénytervezet, amely értelmében a parlament jóváhagyja azt a 48 millió euró értékű hitelszerződést, amelyet Románia a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött, és amelyből a környezetvédelmi minisztérium a talajvizek nitrit- és nitrátszennyezésének csökkentését célzó országos programot indít. – A plénumi vita során azt kifogásoltam, hogy a szaktárca által kidolgozott talajvízvédelmi program úgy próbálja csökkenteni a talajvizek szennyezését, hogy közben ellehetetleníti az állatgazdák életét. Felszólalásomat követően a jogszabálytervezet visszakerült az illetékes bizottságokba, ahol ezúttal sikerült egy valós szakmai vitát kezdeményezni és részletesen elemezni ezt a több 10 millió eurós programot. A vita során hangsúlyoztam, hogy az ilyen jellegű minisztériumi programok megoldásokat kellene adjanak, ehhez képest több szakhatóság az istállótrágya kezelésére egy teljesen észszerűtlen filozófia mentén teljesíthetetlen feltételeket támaszt. A környezetvédelmi, a mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumok veszélyforrásként kezelik a farmokról származó istállótrágyát, és több száz oldalas szabályzatokkal keserítik meg a gazdák életét – fogalmazott a mezőgazdasági bizottsági ülést követően Tánczos Barna szenátor, a szakbizottság alelnöke. Hozzátette: ha minden, a jogszabályokba foglalt irányelvet és szabályt betartanánk, be kellene szüntetni az állattenyésztést a falvakban. Olyan feltételeket szabtak például az állatlétszám, illetve a lakóövezethez mért távolság tekintetében, amelyeket képtelenség betartani – hangsúlyozta. Tánczos Barna a bizottsági vita során azt is javasolta, hogy a program keretében ne a Bukarestből jól mutató megoldásokat, a közös lerakó platformokat részesítsék előnyben, hanem a szaktárca dolgozzon ki egy olyan rendszert, amely révén közpénzekből biztosítsanak a gazdáknak konténer típusú trágyalerakókat, amelyek könnyen elhelyezhetők a családi gazdaságokban. – Egy ilyen megoldás több tízezer családi gazdaság problémáját megoldaná. Hatásosabb volna kiosztani 60 ezer, előregyártott elemekből készült konténert a gazdáknak, mint országszerte 40 trágyalerakó platformot létesíteni, mint ahogyan a szaktárca tervezi, hiszen a gazdaságok úgy vigyáznának a talajvíz tisztaságára, hogy közben nem kell kilométerekkel arrébb szállítaniuk az istállótrágyát – vázolta javaslatát az RMDSZ Hargita megyei szenátora. A talajvízvédelmi programra szánt hitelt a képviselőház tavaly novemberben hagyta jóvá. A kérdésben a szenátus a végső döntéshozó. A jogszabály értelmében a kedvezményezett települések 2 millió euró önrésszel járulnak hozzá a program költségeihez, ebből az összegből a közös lerakó platformok megvalósíthatósági tanulmányait fedeznék. HN-információ