Hirdetés

Jól teljesítettek a székelyföldi gazdák

A székelyföldi mezőgazdászok a sok nehézség ellenére jó évet tudhatnak maguk mögött, amit a terméshozamok vagy akár az állatállományok száma is alátámaszt. A megkérdezett szakemberek, intézményvezetők számoltak be az elmúlt évről és értékelték a Hargita, Kovászna és Maros megyében tevékenykedő gazdák munkáját.

Cilip-Szilágyi Dalma-Orsolya
Becsült olvasási idő: 12 perc
Jól teljesítettek a székelyföldi gazdák
Fotó: SZGE

A munka eredményessége akkor mérhető, ha egy év elteltével mér­­leget vonunk, és a tapasztalatokat kamatoztatjuk a jövőben. Bár sok nehézség volt 2023-ban, mégis a szé­kelyföldi gazdák igyekeztek a legjobbat kihozni magukból és ki­használni a felkínált lehetőségeket.
Becze István, a Székely Gaz­da­szervezetek Egyesületének elnöke sze­rint nagyon mozgalmas év van mögöttük.


Hirdetés


– Amikor értékelünk egy évet, akkor mindig a saját szemüvegünkön keresztül nézzük az egészet. Moz­galmas év van mögöttünk, számos eseményt szerveztünk, és nagyon sok székelyföldi gazdálkodóval tudtunk kapcsolatot építeni. Természetesen nem lehetünk teljesen elégedettek, hiszen tudjuk, hogy számos olyan történés volt, amely megkeserítette a gazdák mindennapi életét. Bár ezek a nehézségek a termelést és az értékesítést is befolyásolják, mégis azt látjuk, hogy intézmények, önkormányzatok is azt tartják szem előtt, hogyan és mit tehetnek a helyi gazdákért. Mi is sok olyan eseményt szervezünk, ahol népszerűsíteni sze­retnénk a helyi termékeket, mind­emellett pe­dig a hat nyertes európai uni­ós pályázatunk is ezt a célt szol­gálja. Mindez alátámasztotta a part­nereink szemében is azt, hogy nem kell negatívan viszonyulni a szövetkezéshez, társuláshoz, hiszen most már, a múltat félretéve, nagyon sok hozadéka lehet – mondta el az egyesület elnöke.

Átlagos év
A növénytermesztésben nem vol­tak nagy problémák, mindhárom székelyföldi megyében az átlagos terméshozam volt jellemző. Hargita megyében a kalászos gabonáknál az átlagtermés elérte a 3500-4000 kg-t, burgonyából pedig a 2022-es évhez képest több terméssel zárhatták az évet a gazdák, melynek átlagértéke 22 ezer kg hektáronként, de van olyan gazdaság is, ahol ez a szám elérte akár a 40 tonnát is. Maros megyében is pozitív eredményeket értek el a gazdák, hiszen egyre csökken a meg nem munkált mező­gazdasági területek száma, és ahol nem folytatnak mezőgazdasági tevé­kenységet, ott a föld már valóban nem alkalmas egyik növénykultúrának sem. A Maros megyei gazdák átlagos búzatermelése az országos átlagot is elkerülte több mint ezer kilogrammal, hiszen hektáronkénti hozama 6356 kg. Az árpa is jó termést mutatott, az átlagos terméshozam 6404 kg, a kukoricánál ez a szám 7896 kg, a repcénél 4315 kg, a szójánál pedig 3200 kg.

SZGE

– A 2023-as év termésátlagok szempontjából nagyon rendben volt. Jó évet zártak a Kovászna megyei gazdák a termések szempontjából. A legnagyobb problémát a gabona alacsony felvásárlási ára jelentette, de ez nemcsak Háromszékre volt jellemző, hanem egész Székelyföldre is. A burgonyatermés is átlagon felüli volt, a Kovászna megyei gazdák pedig megfelelően is tudták azt értékesíteni – mondta Könczei Csaba parlamenti képviselő.

Megszűnőben a kisgazdaságok?
Egész Székelyföldön szinte ugyan­az mondható el az állattartásról is: a gazdaságok száma csökken, viszont az állatlétszám vagy akár a hús- és tejtermelés nem mutat csökkenő tendenciát. A kisgazdaságok évről évre szűnnek meg, a gazdák vagy teljesen felhagynak a gazdálkodással, vagy növelik az állatok létszámát. Az egyik legnagyobb problémát a munkaerőhiány jelenti, amelyre a digitalizáció adta lehetőségek nyújthatják a legjobb megoldást.
Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a gazdaságok száma évről évre csökken, viszont az állatlétszám konstans maradt.

SZGE
– Ez azzal magyarázható, hogy egyesek a túlélési gazdálkodásból átváltanak a gazdaságos gazdál­kodásra, ami egy családot fenn tud tartani. Ez átlagosan minimum 50 szarvasmarhát jelent, ennyi kell ahhoz, hogy egy családra elegendő jövedelmet tudjon biztosítani valaki. A túlélési gazdaságok száma egyre csökken, akik úgymond hobbiból gazdálkodtak, azok felhagynak vele. Akik pedig saját maguknak termelik meg az élelmiszert, bár az egészség szempontjából az a legmegfelelőbb, gazdasági szempontból, ha szá­mítást végeznek, akkor saj­nos rájönnek, hogy bizonyos ter­mékeket akár olcsóbban meg tudnak vásárolni, mint amennyibe az előállítása kerül – részletezte a szakember.
Az elmúlt évben adódó problémá­kat legfőképp a kisgazdaságok érezték meg, viszont a munkaerőhiány miatt nagyon sok gazdaság a tejtermelésről áttért a húsmarhák tartására.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy látja, hogy Hargita megyei szinten a tej értékesítésének elég sok módja fellelhető: vannak szövetkezeti fel­dol­gozók, magánvállalkozások, sajt­készítők és egyéb szabad eladásban értékesítő gazdaságok egyaránt.

SZGE
– A tavalyi év elején elég nagy hangsúly került az ágazatra, mivel drasztikusan visszaesett az egész országban a nyers tej felvásárlási ára. Ezek olyan külső tényezők, amelyek ellen a legnagyobb tejtermelő gazdaságok sem tudnak védekezni. Ezekre a jelenségekre csakis az erős gazdasági szövetségek és a fogyasztók tudatosítása nyújthat megoldást, hogy a helyi vállalkozásaink és szövetkezeteink termékét részesítsék előnyben más termékekkel szemben. A helyzet komplex, hisz az alacsony nyerstej-felvásárlási ár általában a túl nagy feldolgozói raktárkészletekkel párosul, ami egyszerre nehezíti meg a gazdák és a feldolgozóiparban működő cégek helyzetét. Hargita Megye Tanácsának több olyan kezde­ményezése is volt a múlt évben, ami a termelők nagyobb biztonságát tűzte ki célul: ilyenek például a sajtmustrák, külföldi és belföldi kiállításokon való megjelenések támogatása, egye­sü­leteknek kiírt pályázatok – mondta a megyeelnök.
Szabó Árpád, a Székely Gazda­szervezetek Egyesületének Maros megyei alelnöke szerint az állatok létszáma csökken, de a tejtermelés nem.
– Olyan megoldásra leltek a gazdák, hogy aki eddig tejelő- és húsmarhát is tartott, az lassan kezdett áttérni csak a húsmarhatartásra. Mindez legfőképp a munkaerőhiánynak tulaj­­donítható, mivel a gazdák az új digitális rendszerekkel képesek pótolni a hiányzó munkaerőt, a gépek pedig akár két napra is elegendő táplálékot készítenek elő az állatoknak – magyarázta el az alelnök.
Az új sertéstörvény megnehezítette a háztáji sertéstartók életét is, hiszen bizonyos előírások mellett tarthatják állataikat, és az értékesítésnek is a sza­bályoknak megfelelően kell történnie.
– A háztáji gazdaságokban okozott nagyobb problémát a szabályozás, ahol ugyebár vegyes gazdálkodás folyik, több növénykultúrát termesztenek, illetve több állatfajtát is tartanak, kisebb mennyiségben. Próbálunk mindent megtenni, hogy valamilyen lehetőséget ezeknek a gazdáknak is biztosítsunk, hiszen a háztáji, egészséges élelmiszert kell előtérbe helyeznünk – vélekedett Könczei Csaba parlamenti képviselő.

SZGE

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek
Sajnos a vadkárok száma nem csök­kent, ugyanúgy sok gondot oko­zott a növénytermesztőknek és állat­tartóknak az elmúlt évben. Bár kártérítést kapnak a gazdák, mégis van olyan eset, ami szintén vadkárnak minősíthető, még­sem tartozik abba a kategóriába. Könczei Csaba szerint a vadkárok szem­pontjából eléggé nagy a probléma egész Székelyföldön.
– A vadkárok problematikáját kezelő kormányhatározat megjelent, de még mindig javításra szorul. A kárfelmérés nagyon leterheli a mezőgazdasági igazgatóságokat, hi­szen ugyanarra a parcellára akár többször is ki kell mennniük helyszínelni. Meg kell említenünk, hogy az is vadkárnak számít, ha egy kerti gyümölcsösben tesznek kárt a vadak, nem csak nagy területeknél. Van egy olyan probléma is, hogy a félkész mezőgazdasági termékekben okozott károkat nem térítik meg. Ide sorolható például a fóliázott bála, hiszen akár ha csak egy medve is kiszakítja a fóliát, azt a bálát már nem lehet felhasználni – tette hozzá Könczei Csaba.
Hargita megyében több mint ötszáz esethez kellett kiszállniuk a mezőgazdasági igazgatóság munka­társainak, amit elsősorban medvék okoztak, valamint farkasok, szarvasok és vaddisznók. Romfeld Zsolt el­mondása szerint arra számítottak, hogy külterületen lesz a legtöbb vadkár, viszont nagyon számottevőek a belterületen okozott károk, fele-fele arányban oszlanak meg.

SZGE

A gyors információszerzés a legfontosabb
Nem egyszerű tanácsot adni a gazdáknak az előttünk álló évre, hiszen időről időre változnak a körülmények. Elmondhatjuk, hogy a megkérdezett vezetők, elöljárók egyetértettek abban, hogy az egyik legfontosabb a gazdák lehető leg­gyorsabb tájékoztatása. Bár az elmúlt időszak pályázati kiírásaiban olyan elvárások szerepeltek, ame­lyeknek nem mindenki tudott eleget tenni, remélhetőleg a következő években figyelembe veszik majd az itteni javaslatokat.
– A mezőgazdasági pályázatok terén a megye egyszerre teljesít jól és nagyon rosszul. A farmfejlesztésre ki­írt akár egy-két millió eurós pályá­zatok tekintetében a hegy­vidéken második helyen áll Hargita megye, ám a kisgazdaságok számára elér­hető, fiatal gazdáknak szóló pá­lyázatok tekintetében a sereghajtók közé tartozunk. Sok esetben a pá­lyázati kiírásokat olyannyira túl­bürokratizálták, hogy egy fiatal gazda nem tud eleget tenni ezeknek a követelményeknek.  Mindebből pedig az következik, hogy Hargita megyében nyílik az olló a kisgazdaságok és a nagygazdák között, mivel a nagygazdaságok a pályázati forrásokat is hatékonyabban használják fel így, kisebb összegekből tudnak fejleszteni – mondta el Borboly Csaba.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!