Az erdőgazdálkodás és az EU-tagállamok uniós és országos szintű erdőstratégiája volt a 33. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor egyik szerdai panelbeszélgetésének témája, a Tánczos Barna szenátor és Nagy István, a magyar kormány agrárminisztere ismertette álláspontját a kérdésben.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a politikusoknak az erdőgazdálkodásban a szakemberek tudására kell alapozniuk döntéseiket. Tánczos Barna szenátor szerint

Romániában, akárcsak az Európai Unió bármely tagállamában, az erdőgazdálkodásban alapvetően két érdek feszül egymásnak: a gazdasági érdek és a zöldek, azaz a természetvédelem érdeke.

– A vita országonként eltolódik egyik-másik irányba – állapította meg a szenátor, hangsúlyozva, hogy az érdekütköztetés minden országban megvan, és az erdőtulajdonosok azok, akik meg tudják teremteni az egyensúlyt a felelős politikai döntések alapján. Mint mondta,

bármennyire furcsa, de Magyarország erdősítés szempontjából jobban áll Romániánál, annak ellenére, hogy ez utóbbin húzódik végig a Kárpátok láncolata. 

– Délen kivágták az erdőket, most a sivatagosodás veszélye fenyegeti azt az országrészt, de némelyek most sem hajlandóak tudomásul venni, hogy gond van – jegyezte meg az előadó, hangsúlyozva, hogy van felelős erdőgazdálkodás Romániában. – Más kérdés viszont, hogy kinek a szavára figyel a társadalom: arra, aki minden egyes kivágott fa után tolvajt kiált, vagy a szakemberekre, akik a tudatos erdőgazdálkodás ismérvei alapján engedélyezik a fák kivágását – fűzte hozzá.

Nagy István megjegyezte, hogy az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság között szoros együttműködésre lenne szükség, a két terület nem egymás ellenfelei, mindkét ágazatnak elegendő és könnyedén hasznosítható támogatási formákat és anyagi fedezetet kell biztosítani.

– Magyarországon többek között sok fejtörést okozott az, hogy rávegyék a területtulajdonosokat az erdősítésre, fel kellett oldani azt a paradox helyzetet, hogy ha erdőt ültetek, akkor nem jár a területalapú támogatás – számolt be az anyaországi agrárminiszter.

Tánczos Barna szerint nálunk is hiányzik a két fél közötti párbeszéd, sőt, ha erdősítési programba kezdenek, mint legutóbb is történt, akkor az agrárágazat képviselői ellenkampányt indítanak.

– Pedig fontos és van is átmenet a két ágazat között – hívta fel a figyelmet a szakpolitikus. 

Az előadók szerint

a következő évtizedek kihívása az, hogy az erdősítést alkalmazkodó fafajták ültetésével valósítsák meg, ez az egész Kárpát-medencében fő szempont kellene legyen. 

– A fatelepítés kérdésében a politikusok teljes mértékben a szakemberekre hagyatkoznak, akik mérlegelik a klímaváltozás következményeit a jövőre nézve. Erdősítésnél mindig a következő generációra kell gondolni – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Tánczos Barna szerint sem feltétlenül a fenyőerdőkben kell a jövőt látni, régen is nagy összefüggő tölgyerdők voltak Székelyföldön, ezek létére ma már csak a dűlőnevek emlékeztetnek, de nem kizárt, hogy a környezeti változások függvényében újra ezen fajok ültetését szorgalmazzák hosszútávon.

– A politikusok feladata kijelölni, hová szeretnének eljutni, és ehhez kell segítséget kérjenek a szakemberektől. Csak így lehet változást elérni, közösen, ehhez viszont párbeszédre van szükség a politikusok és a szakemberek között, no meg anyagi források is szükségesek. Ha mindez megvalósul, élhetőbb világot hagyhatunk magunk után – hangzott el a panelbeszélgetés összegzéseként.