Bár az utóbbi időben a kötelező lakásbiztosítások száma – a természeti katasztrófák számával párhuzamosan – némileg növekedett, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) adatai szerint még mindig kevesen fektetnek be otthonaik védelmébe. A biztosítási kedv más területeken sem túlzott: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításon (RCA) kívül az életbiztosítások mutatói növekedtek néhány százalékot a tavalyi évben. A 2023‑as évi kimutatás szerint csak a bruttó befizetési ráta tekintetében van pozitív elmozdulás egyes biztosítási kategóriákban, ugyanakkor a számadatok szerint a biztosítótársaságok több pénzt kellett kifizessenek klienseiknek, mint a megelőző, 2022‑es évben. 

Mindig csak a szomszéd kecskéje?

A régiónkban az egyik legmellőzöttebb kategóriának a mezőgazdasági terményekre kötött biztosítás számít – mint kiderült, nem véletlenül, hiszen a kistermelőknek leginkább csak úgy érné meg terményeikre biztosítást kötni, hogyha egy nagyobb mezőgazdasági társuláshoz csatlakoznának.
Birtalan József, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság vezetőtanácsának tagja lapunk megkeresésére elmondta, hogy mezőgazdasági biztosítások kötése főként az ország déli megyéiben jellemző. Székelyföldön a területi adottságok, a mezőgazdasági társulások és vállalkozások mérete miatt inkább Kovászna megyében biztosítják be terményeiket a gazdák.

– Bizonyára pénzügyi okai is vannak a mezőgazdasági területek, termények biztosításának hiányának, de sokan úgy gondolkodnak, hogy a baj úgyis mással és nem velük történik, így mellőzik ezek megkötését

– véli Birtalan, hozzátéve, hogy emellett a haszonkulcs mértéke és a termés mennyisége is befolyásolja, hogy fektetnek-e biztosításba a gazdák. Megjegyezte, három nagyobb kategóriában lehet biztosítást kötni mezőgazdasági terményekre, ezeket viszont a biztosítótársaságok csomagjai és ajánlatai tovább bontják, így egyéni biztosítások kötésére is nyílik lehetőség.
Birtalant a kötelező lakásbiztosításokról is megkérdeztük, mint mondta: bár számuk enyhén növekedő tendenciát mutatott az utóbbi időben, még így sem éri el országos szinten a 25%‑ot, ráadásul Erdély területén örvend nagyobb népszerűségnek. Sok olyan megyében, ahol fokozott a földrengés- és az árvízveszély, 20% alatti a biztosított otthonok száma.

Sok kritériumnak kell megfelelni

A termények biztosítására vonatkozó ajánlatok a legtöbb biztosítótársaság honlapján elérhetők. Összevetve a biztosítók ajánlatait: jégkárokra, szélvihar, árvíz, tűz és földcsuszamlás okozta károkra is lehet biztosítást kötni, a csomagok összetétele viszont társaságonként változó, de egyéni kérés szerint bővíthető is.
A társaságok esetében két nagyobb biztosítási kategóriáról lehet beszélni: az egyikben teljesen, míg a másikban csak részben, bizonyos, közösen meghatározott önrész fejében jár a kártérítés. Ez utóbbit jellemzően a kockázatosabbnak ítélt esetekben alkalmazzák. Ha például valaki jégverés mellett villámcsapásra és árvízkárra is kötne biztosítást egy olyan területen, ahol jelentős az árvízveszély, igen valószínű, hogy azt csak önrésszel vállalják a társaságok, vagyis esetenként a kárt elszenvedő ki kell tegye a zsebéből a kár 40 százalékát, a biztosító csak a fennmaradó 60-at fizeti ki. Fontos kiemelni, hogy a biztosítások a terményekre vonatkoznak, a terület károsodását egyik esetben sem fedezi a biztosító.
Az egyik nemzetközi biztosítótársaság székelyudvarhelyi kirendeltségének vezetője szerint környékünkön inkább a haszonállatok biztosítása népszerűbb, bár ezek száma is csökkent az utóbbi időben. Mint elmondta, magánszemélyek alig, főként vállalkozások keresik fel társaságukat biztosítási kéréssel, ám terménybiztosítói ajánlataikat nem nagyon vették igénybe.
– A biztosítás megkötésének folyamata viszonylag egyszerű, egy kérvényt kell leadni, amit a bukaresti központba irányítunk, ők bírálják el. Nagyobb rizikójú csomag esetén is fel tudják venni az ügyfelet a biztosítottak körébe, ám ilyen esetben önrészes is lehet a biztosítás, ami azt jelenti, hogy a károkat nem térítjük meg 100%‑ban – magyarázta a társaság helyi vezetője, kiemelve, nincs konkrét formula, ami alapján megkötik a biztosítást, ugyanis a havonta befizetendő összeg a termény fajtája, mennyisége, a terület sajátosságai, a vetés és beérés ideje, a rizikófaktorok, de még a felhasznált növényvédő szerek fajtájának és mennyiségének függvényében is változhat. A szakember ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy kisebb mennyiségű terményre vagy kisebb, fél‑egy hektáros ültetvényekre nem éri meg biztosítást kötni, ám a kisebb területekkel rendelkezőknek azt ajánlja, hogy csatlakozzanak olyan nagyobb társulásokhoz, „holdingokhoz”, melyek biztosítási csomagjai számukra is kedvezményt tudnak nyújtani.