A koronavírus-járvány nemcsak Romániában, hanem Európa-szer­te lenullázta a turisztikai tevé­kenységeket. A vendéglátás leállt, a szakma azonban éber maradt, és újratervezésre, szakmai megbeszélésekre, stratégiák előkészítésére használja ki ezt a passzív időszakot. A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatójával, Szabó Károllyal és Vig Tamás magyarországi turisztikai szakemberrel – aki szoros szakmai kapcsolatot ápol a székelyföldi szakemberekkel, többször járt Hargita megyében – elemezni próbáljuk a turizmusban tapasztalt eddigi előrelépéseket, feltérképezzük a még kihasználatlan adottságokat, és természetesen a következő időszak nehézségeiről is beszélünk. Szabó Károly                                                                           Vig Tamás – A tavaly készült statisztikai felmérések azt mutatják, hogy valami megváltozott a térség turizmusában, egyre több vendég érkezett Hargita megyébe, és töltött itt akár több napot is. Önök szerint minek volt ez köszönhető, mi változott? Szabó Károly: A kérdés komplex, nem lehet egy vagy két tényezőre fogni ezt a fejlődést. Általánosan elmondható, hogy globális szinten évről évre fejlődött a turizmus, olyannyira, hogy több régió turistariogató módszereket vezetett be, hogy az overtourism mértéke csökkenjen. Hargita megye kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, érthető, hogy nálunk is lényeges növekedést mutattak a statisztikai számok. Ez párosult azzal, hogy az utóbbi időben egyre több vállalkozás látott fantáziát a különféle turisztikai termékek kitalálásában és értékesítésében, sikerült megcélozni egy jelentős belföldi réteget, amely visszajáró vendégköre lett az itteni vállalkozásoknak. Ugyanakkor mi – mint önkormányzati alapon működő társulás – nagyon odafigyeltünk az utóbbi időben a minőségi kommunikációra, az online térbe nagyon sok olyan anyagot gyártottunk három nyelven, amelynek célja az egyre erőteljesebb jelenlét volt. Vig Tamás: A tavalyi év és egyáltalán az elmúlt évek lendületét egyelőre elfelejthetjük a turizmusban. Remélem, hogy a sikeres évek alatt a turisztikai vállalkozók megfelelően tudtak tartalékolni, hogy a járványt és az azt követő válságos helyzetet túléljék. Mindenesetre a tavalyi statisztikai adatok azt mutatják, hogy kezdett beérni a turizmusba befektetett sokévnyi munka, az egyre jobban kibontakozó marketingtevékenység, a román médiával és vendégekkel kialakított egyre szorosabb kapcsolat, illetve az eredményekhez nagyban hozzájárulhatott a romániai viszonyok között létrejövő színvonalas, vendégbarát kiszolgálás, amit visszatéréssel hálálhattak meg a vendégek. Ez utóbbi csak többéves építkezés eredménye lehet, ugyanakkor a személyes tapasztalat és annak átadása a legerősebb marketingeszköz. Ezek összessége vezethet egyre jobb székelyföldi turisztikai teljesítményhez. – Egyre változatosabb a turisztikai szolgáltatások palettája, milyen ezeknek a minősége? Mi az, amin a következő időszakban még javítani lehet, amire jó lenne több figyelmet fordítani? SZ. K: A minőség képlékeny dolog, minél szélesebb réteget céloz meg és szolgál ki a vállalkozó, annál sokoldalúbban kell felkészülnie és reagálnia az esetleges helyzetekre. Mint megyei szerv mi a piacról kapott visszajelzések alapján érzékeljük azokat a pontokat, ahol még erősíteni kell, ezt elsősorban célzott képzésekkel igyekeztünk megoldani. Az utóbbi években online marketing, román nyelv, szállodai recepciós és idegenvezető képzéseket szerveztünk, tanulmányi utakat tettünk lehetővé olyan utazási irodák képviselőinek, akik kizárólag beutaztatással foglalkoztak. V. T.: A székelyföldi tapasztalataim szerint az elmúlt évek forgalma elkényelmesítette a szolgáltatókat. Több olyan szolgáltatót ismerek, akik a néhány évvel ezelőtti indulás óta nem léptek tovább, pedig a színvonal, a kínálat máshol is javul, erősödik, tehát a megtartott minőség csak egy helyben járás. A humánerőforrás biztosítása a turizmusban – csakúgy, mint Magyarországon vagy máshol is – nagy kihívás. A vendéggel történő kommunikáció sokszor tömör, szinte egyszavas, de legalább általában kedves. Érdekes tapasztalatom, hogy a szolgáltatók, vállalkozók a turisztikai műsorokban is nehezen tudják érdekesen, kedvcsinálón bemutatni szolgáltatásukat, így ez mindenképpen fejlesztendő. – Elkészült a Visitharghita, a megye turisztikai alkalmazása, mely összesíti a térségben működő szolgáltatókat. A várt eredményt hozta-e az oldal működtetése? Magyarországon ismerik-e? SZ. K.: Ez hiánypótló munka volt, amely elsősorban a megyei önkormányzat előrelátását bizonyítja, hisz egy ilyen alkalmazás a mai világban már elengedhetetlen. Nemcsak az idelátogató turistáknak hasznos, hanem saját magunknak is, az itteni szolgáltatóknak. Legnagyobb erénye, hogy egy egységes felületen, három nyelven megtalálható szinte minden, ami egy turistát érdekelhet. Mi, akik naponta foglalkoztunk ennek az alkalmazásnak a feltöltésével és karbantartásával, népszerűsítésével, azt látjuk, hogy Hargita megye attrakciókban nagyon gazdag, gyakorlatilag a tengeren kívül minden megtalálható itt, minden évszakban. A brandépítés, az ismertség növelése nem egyik napról a másikra történik, hanem éveken keresztül, téglát, téglára rakva fejlődik. Különösen igaz ez a turizmusra, mely egy nagyon komplex módon összetett iparág, ahol az utazási irodák, repülőtársaságok, szállásadó helyek, idegenvezetők, gasztronómiai szereplők mind kiemelkedő teljesítményt kell nyújtsanak ahhoz, hogy a desztináció ismert és elismert legyen. Amikor a világjárvány elkezdődött, mi abban a fázisban voltunk, hogy rendet raktunk a saját házunk táján, és tudatosan tekintgettünk azokra a célcsoportokra, akiket ide szerettünk volna vonzani. V. T.: Magyarországi szemszögből az a jellemző, hogy az ismert helyekre, szolgáltatókhoz, vendéglátókhoz mennek a turisták, talán kevésbé tájékozódnak az applikáción keresztül, hiába tehetnék meg. Ez változhat a Székelyföldet első alkalommal felkereső turisták bővülésével. folytatjuk

Pál Bíborka