Jövő év elejétől nem lehet román terméknek nevezni azt a friss palackozott tejet, mely nem helyi termelőktől és helyi feldolgozóktól származik. Ugyanígy nem lehet immár természetes tejterméknek nevezni azt sem, amely tejport vagy egyéb hozzáadott anyagot tartalmaz: a hozzáadott anyagokat viszont a címkén kötelezően fel kell tüntetni. A mulasztás vagy a szándékos megtévesztés borsos bírságokkal jár. [caption id="attachment_54034" align="aligncenter" width="2600"] Tejpalackozás a keresztúri tejfeldolgozóban. 2018-tól új címkézési szabályokhoz kell alkalmazkodniuk Fotó: Domján Levente[/caption] Tavaly májusban jelent meg a tejtermékek és a fogyasztási friss tej címkézésének pótlólagos kötelező intézkedéseire vonatkozó 2016/88-as törvény. E jogszabály kezdeményezőit lehet, hogy a jó szándék vezérelte, akárcsak a törvénytervezet parlamenti jóváhagyóit, de a gyakorlatba ültetés körül eleve bajok mutatkoztak. Lapunkban többször írtunk e törvény egyes előírásai körül kialakult faramuci helyzetről, illetve arról, hogy bár hivatkoztak az uniós direktívákra, de azok elvárásainak mégsem sikerült megfelelni. A minap viszont megszületett a 2017/192-es törvény, ami viszont csak a jövő esztendőtől lesz hatályos. Szigorúbban ellenőrzik a címkék valóságtartalmát A maguk nemében akár lényegesnek is nevezhető módosításokat tartalmaz a minap megjelent 2017/192-es törvény. Ezek közé sorolható – bár nem módosításról van szó – ama 6-os szakasznak hatályon kívül helyezése, miszerint a tejtermékek címkéjén kötelező módon szerepelnie kell a termék által tartalmazott tejpor százalékarányának (már amennyiben tartalmaz). A címkén kötelezően feltüntetendő információk köre is módosult: így például ezentúl csak a tejet feldolgozó gazdasági egység nevét kell feltüntetni, míg a címkén eddig a kereskedelmi megnevezése és címe is szerepelnie kellett volna. (A feltételes mód azért indokolt, mert az előző törvény előírásainak gyakorlatba ültetésére mindmáig nem került sor – lásd keretes anyagunkat). Továbbá fel kell tüntetni az alkalmazott hőkezelési eljárást is (az eredeti szövegben szerepelt pasztörizálási, sterilizálási eljárást is). Az összetétel módosításai tekintetében a címkén fel kell tüntetni a tej feljavításához használt ásványi sókat, vitaminokat, tejfehérjéket, de nem kell feltüntetni a tej cukortartalmának csökkentését. A pótlólagos információk tekintetében is fellelhetők módosítások: így például amennyiben a címkén a természetes termék (produs natural) felirat szerepel, akkor nem szükséges külön feltüntetni, hogy összetételében nincs tejhelyettesítő vagy tejpor. Módosul az is, hogy mikor jogos a készterméken feltüntetni a „román termék” (produs românesc) megnevezést: ez csak azon termékek esetében lehetséges, amelyeknek a nyersanyaga romániai tejtermelőktől származik, illetve feldolgozása is az országban történt. Az eredeti megszövegezésben csak az szerepelt, hogy a nyers tej 100 százalékban romániai farmokról származik. [caption id="attachment_54034" align="aligncenter" width="2600"] Tejpalackozás a keresztúri tejfeldolgozóban. 2018-tól új címkézési szabályokhoz kell alkalmazkodniuk Fotók: Domján Levente[/caption] Nőttek a kiróható bírságok Megváltozott a büntetéstétel is: amennyiben olyan friss tejet állítanak elő és ajánlanak értékesítésre, amelyről tudni, hogy tejhelyettesítőből készült, a kirovandó bírság 25 ezer lejtől 35 ezer lejig terjed. Az előző, 2016/88-as törvényben a kiróható bírság összege 20 ezer lejtől 25 ezer lejig terjedt, amit még a termelő vagy a kereskedő működési engedélyének hat hónapra szóló visszavonásával is súlyosbítottak. Amúgy nem kell sietni az új törvény előírásainak megfelelő címkék nyomtatásával: rendeléseiket a tejipari cégeknek elegendő lesz az év vége felé leadniuk. A törvény ugyanis csak 2018. január 1-jétől válik hatályossá. [box type="shadow" ]Tejcímkézési törvény a jogszabályalkotás útvesztőiben Egy kis áttekintő: a 2016/88-as törvény – 13-as szakasza értelmében – 90 nappal azt követően vált volna hatályossá, miután megszületik az Európai Bizottság véleményezési döntése. Az viszont nemigen akaródzott megszületni, bár a hazai hatóságok sokat és gyakran kilincseltek, ám a bizottság a szolgáltatott információkat nem találta kielégítőnek. A dolgok ilyenszerű alakulása újabb lépésre késztette a törvény egykori beterjesztőit: a múlt esztendőben hat honatya (három liberális párti és három szociáldemokrata) módosító jellegű indítvánnyal rukkolt elő, többek között arra hivatkozva, hogy az egykor általuk beterjesztett törvénytervezet egyes előírásai nincsenek összhangban az Európai Parlament és Tanács 2011/1196-os szabályzatával. Elég hosszú és tekervényes utat járt be az újabb honatyai „nekifutás”. A szenátusban például kifutottak az időből, így a jogszabályt 2016. december 22-én hallgatólagosan fogadták el. A képviselőház állandó bürójában az idei esztendő februárjában ismertették, s eléggé ellentmondásosnak bizonyultak a szakbizottsági viták, illetve jóváhagyások. Május 3-án érkezett meg a kormány véleményezése, amely ugyan egyetértett a törvénytervezet elfogadásával, de azzal a fenntartással, hogy szövegébe foglalják bele az általa megfogalmazott javaslatokat is. Végül is június 27-én megszavazták a képviselőházban, július 4-én juttatták el az államelnöknek kihirdetésre, amire sor is került. A 2016/88-as törvényt módosító 2017/192-es törvény a Hivatalos Közlöny július 24-i számában jelent meg.[/box] Hecser Zoltán