Ismét a gyerekek…
Megint a tanulókon verik el a port azért a tökéletlenségért, amit az elmúlt hetekben bizonyított a kormány. A hatalomvágy, a bársonyszékért való küzdelem ide vezetett, kezelhetetlenné vált a világjárvány kies hazánkban. Ha egy kicsit is komolyan vették volna eddig, meg lehetett volna előzni, nyilvánvaló jelei voltak annak, hogy katasztrófa felé tartunk. Most a kisgyerekes szülők ismét mehetnek gyerekfelvigyázó szabadságra, a munkaadók pedig törhetik a fejüket a pótlásukról. S akkor még nincs szó a gyerekekről, akikről már bebizonyosodott, hogy a legnagyobb kárvallottjai a pandémiának, a kapcsolódó, meggondolatlan intézkedéseknek. A pedagógusok szerint az online tanulás hatékonysága erősen közelít a nullához, s azt, hogy tíz év múlva milyen hatásai lesznek kimutathatók az online térbe szorított tanulási éveknek, még nem tudjuk. Benne van a levegőben, hogy a kényszervakáció után ismét ez következik.
Szülőértekezletek során vagyunk túl mi szülők az elmúlt egy hónap alatt. Valószínűleg mindenhol elmondták: vigyázzunk a gyermekeinkre, ne engedjük őket iskolába, óvodába, ha csak a nátha enyhe tüneteit látjuk rajtuk, akkor se. És a felelős szülők – tapasztalataim szerint – így kis tettek.
Az oltakozásról nemigen beszélgetnek a szülőértekezleteken. Annyira kényes és megosztó téma lett ez a védekezési, megelőzési mód, hogy kínossá vált beszélni róla. Még a nagyobb gyerekek esetében is – akik már megkaphatják a vakcinát – kerülik a témát az intézmények, a pedagógusok, sőt olyat is hallottam, hogy néhol egyenesen tilos erről beszélgetni. Azt is hallom, sokan otthon várják, hogy a házilag végzett teszttel igazolt covid-fertőzésük elmúljon, házipatikával próbálják kezelni a tüneteket. Igen, gyerekeiket is. Közben meg ugyanúgy érinti őket is a kényszervakáció, az online oktatás ugyanolyan hátrányos helyzetet hoz számukra, háborognak is miatta két köhögőroham között a világhálón. S mivel hivatalosan nincsenek karanténban, leugranak friss kenyérért a kisboltba. Hová tűnt a felelősségérzet ezekből az emberekből?!
Igen, jól érzi a kedves olvasó, dühös vagyok! Egyrészt a kormányzati szervekre amiatt, hogy nem lépnek fel hatékonyan a megelőzést illetően, másrészt a felelőtlen embertársaimra, harmadrészt az oltásellenes hisztizőkre. Nagyjából ez a három tényező miatt tartunk ott, hogy a gyerekek, miután éppen csak felfogták, hogy elkezdődött a tanév, vakációra kénytelenek menni. A pályaválasztás és képességfelmérő előtt álló, beoltott nyolcadikosok is.
Barabás-Pál Hajnalka