Befőttesüvegekből és teamécses-gyertyákból kis lámpásokat készítettek: több napig dolgoztak az apró kezek, amíg az egyszerű, befőzésre használt üvegből – az óvó nénik hathatós segítségével, természetesen – hófehér, arany csillagocskákkal díszített lámpás lett, amelyet középen egy liba sziluettje díszített. Közben Márton-napi éneket tanultak – így teltek az elmúlt napok a kisfiam óvodájában.
A kis lámpások a Márton-napi felvonulásra kellettek: az óvoda közössége a szülők bevonásával és a Szent Kereszt Plébánia közreműködésével körmenetet rendezett. Egyszerű, meghitt és rövid ünnepség volt, de annál többet jelentett a kicsik számára, mivel nekik – azon túl, hogy végre meggyújthatták és a kezükben lóbálva körbehordozhatták a lámpásaikat – minden alkalom, amikor a szüleik is az óvodai program részesévé válnak, külön élményt jelent. Nagyon fontos momentumok ezek, úgy tapasztalom. Számunkra, szülőknek mindössze egy órácska közös kézműveskedést, figyelmet és együtt töltött időt jelent, a gyermekeknek azonban egy olyan alkalmat, amikor az anyukájuk, apukájuk is belép abba a térbe, ahol az ő hétköznapjaik nagy része zajlik. 

Az első ilyen alkalomról lemaradtunk, nem tudtam ott lenni, és így a kicsit is igyekeztünk még a foglalkozás megkezdése előtt elhozni az óvodából. A közös kézművesfoglalkozás előkészületeiből azonban ő megértette, hogy az anyukák délután ott maradtak még a gyermekekkel és őszi termésekből – gesztenyéből, csipkebogyóból, dióból, mohából, tobozokból, levelekből – készítettek különböző dolgokat. 
Azóta foglalkoztatja őt ez, s legutóbb most, a Márton-napi felvonulásra készülve is feltette nekem a kérdést, hogy: Anya, te mikor ülsz be a csoportszobába, hogy megmutassam, mivel szoktam játszani?
Szóval most nagyon igyekeztem, hogy ott legyek vele, és együtt vigyük körbe az óvoda udvarán a kis lámpást. Aztán a hazafelé vezető úton ketten is elénekeljük a Kislámpás, kislámpás kezdetű Márton-napi dalt, otthon pedig a menet közbeni lóbálástól kialudt gyertyát újragyújtsuk a lámpában, és az ablakba helyezve, a családban együtt élvezzük annak fényét. 
A Márton-napi fény most minden este – amíg a nagyobbra cserélt gyertya tart – ott ragyog az ablakunkban, a novemberi délutánra szervezett ünnepség így vált tehát nálunk többnapos családi eseménnyé.