Felhívott kolozsvári barátom, jegyzetet kellett írnia, és azon tanakodott, hogy vajon tőlem idézzen, vagy Konfuciusztól. Nem mondom, komoly dilemma. Végül Konfuciuszt választotta. Bölcs döntés. Azért persze megtisztelő volt ilyen előkelő társaságban szerepelni. Jót derültem a dolgon, elvégre mindenki hiú valamennyire, a hiúság pedig nagy úr. Aki mást állít, hazudik. Elég ránézni a reklámokra. A legtöbb a hiúságunkat veszi célba, mert a reklámügynökségek marketingszakértői is tisztában vannak vele, hogy az a legsebezhetőbb pontunk. A legtöbb ostobaságot rendszerint olyankor követjük el, amikor hagyjuk, hogy hiúságunk vezéreljen. A kocsmai ugratások is erről szólnak. „Fogadjunk, hogy nem mered megcsinálni azt, hogy…” Szinte teljesen mindegy, hogyan fejezik be a mondatot, ha a fogyasztott italmennyiség eléri a kritikus állapotot, máris az ember hiúsága veszi át az irányítást. A végeredmény szerencsés esetben csak vicces lesz, de előfordul néha, hogy elképesztő ostobaságba torkollik a dolog, amit utána mindenki megbán.

A hiúság különösen rossz tanácsadó konfliktusok esetén. Hiába tudnának egy adott nézeteltérést higgadtan megbeszélni a felek, ha hiúsági kérdést csinálnak abból, hogy márpedig nekik van igazuk. Onnantól kezdve sajnos kevés az esély arra, hogy észszerű kompromisszumot tudjanak kötni. Arról nem is beszélve, hogy ha a hiúság intézményes szintre lép, a következmények sokkal súlyosabbak lehetnek. Ha egy egész országot vezérel a hiúság, elég egy csipetnyi gőgöt adni hozzá, és máris kész a háború. Az ókori görögök hübrisznek hívták ezt a kellemetlen emberi magatartásformát. Hiába vezetett rengeteg fölösleges áldozathoz, szenvedéshez, az emberiség a mai napig nem találta fel az ellenszerét. A gőggé fajult hiúság úgy működik, mint egy gonosz szellem, ha kiszabadul a palackból, és ritka szerencsés eset, ha sikerül visszagyömöszölni a helyére. Nem azt akarom mondani ezzel, hogy a hiúság kizárólag rossz dolgokhoz vezethet. Van pozitív oldala is, nevezetesen, hogy képes motiválni a csüggedő embert, hogy ne adja fel a küzdelmet, próbálkozzon még. A hétköznapokban szükség van erre. Azaz a hiúságra is érvényes, hogy mértékkel és tartózkodással használva hasznos holmi, viszont ha túlzásba visszük, rombol. Hiába, az arany középút olyan, mint Róma, minden út oda vezet.