Mégis kit büntetnek?
Majdnem mindenki tudja, hogy tiltással, büntetéssel a gyermekeknél, kamaszoknál tartós változást elérni nemigen lehet. Erre fel jön 29 képviselő, és benyújt egy olyan törvénytervezetet, amely 100 lejtől 500 lejig terjedő bírsággal sújtaná azokat a kiskorúakat, akik közterületen dohányoznak. A céljuk: elbátortalanítani, elijeszteni őket a cigarettázástól.
Értem én az aggodalmukat, mert a helyzet valóban ijesztő. Nemcsak nálunk, hiszen annak ellenére, hogy annyi szigorítási és eltántorítási módot bevetettek, és sikerült valamelyest visszaszorítani a dohányzást, az EU-ban a teljes népesség körében még mindig 26 százalék, a 15–24 év közötti fiatalok között pedig 29 százalék a cigarettázók aránya. Romániában még ennél is nagyobb számban füstölnek a fiatalok, sőt, ha az e-cigarettát is bevonjuk a képbe, akkor 40 százalék körül van a dohányzó 15–16 évesek aránya, és többen már 11–12 évesen rágyújtanak.
A kutatások szerint a fiatal agyban hamarabb kialakul a függőség a nikotin iránt, szóval minél korábban kezd el valaki cigarettázni, annál nagyobb eséllyel válik rendszeres fogyasztóvá, és annál nehezebb lesz a leszokás. Többnyire a kortársak „kedvéért” gyújt rá a fiatalok többsége az első cigire, a dohányzó szülők példája azért – természetesen – növeli a kockázatot. Vannak vizsgálatok, amelyek szerint a szorongó, nehezen beilleszkedő, gyengébben teljesítő tinédzserek nagyobb eséllyel vonzhatók be a cigizők világába. Jól ismert a nikotin szorongáscsökkentő hatása, és ott van az a pszichoneurológiai tény, hogy a kamasz agyban a kockázatok felmérésének képessége még csak kialakulóban van. Továbbá főleg a lányoknál játszik a dohányzás testsúlycsökkentő hatásába vetett hit, de a cigi – akárcsak korábban – még ma is a felnőtté válás, a szabadság jelképe a tiniknél, megadja a valahová tartozás élményét és menekülést nyújt a stressz elől.
Ha mindezt tudjuk, akkor mégis hogy jön be a képbe a büntetés? Elég lenne a fentebb felsorolt tényeknek legalább a felére rákeresni az interneten, és megkérdezni néhány szakértőt, hogy belássuk, ez nem megoldás. A magyarországi származású, Kanadában élő, világszerte ismert orvos, Máté Gábor valamelyik előadásában egyértelműen kimondja: nincs értelme a drogok kriminalizálásának, vagy a legális drogok elérhetőségének korlátozásának sem. A büntetés hatására még jobban háttérbe húzódnak a dohányzó fiatalok, hogy elkerüljék a vegzálást, de úgyis rá fognak gyújtani. A bírságot nem nekik, hanem a szüleiknek kell(ene) kifizetni. Mégis kit büntetnek? És mégis mit várnak: a szülő otthon sarokba állítja, nyakon veri, szobafogságba veti csemetéjét, hogy ne hozza őt bajba? Tovább nő a feszültség, a frusztráció, a szakadék a szülő és gyerek között, az ok a lázadásra, a szembeszegülésre, a stressz pedig akkorára, hogy újból csak rá kell gyújtani. Felnőttnek, fiatalnak egyaránt.
Mert a függőségek mögött, főleg kialakulásuk fázisában a feszültség és a túl sok stressz áll. Éppen ezért a leszokást célzó terápiák mindig a feszültségoldás, a stresszkezelés hatékony technikáinak megtalálására fókuszálnak. Társadalmi szinten pedig jól felépített dohányzáselleni programok, szakmailag megfelelően kidolgozott prevenciós programok nélkül, amiket már akár óvodától alkalmaznak, nem megy a dohányzás visszaszorítása. Ezek része kell legyen a szakszerű információközlés az ártalmakról, de egyáltalán nem mindegy a hogyan. Jó példa, amikor egy magyarországi orvos a TikTokon közérthetően magyarázta el, hogy miért veszélyes az újabb trendi termék, az eldobható elektromos cigaretta. Négy nap alatt egymillióan nézték meg a felvételt! A másik fontos tényező a társadalom, a fiatalok mentálhigiénés állapotának javítása lenne, ami igencsak ránk férne itthon.
Szóval nem egy újabb restriktív törvényre van szükség, hanem jóval több szakmaiságra, empátiára és kevesebb populizmusra. Na meg a meglévő jogszabályok betartására. Ugyebár a 18 év alattiak nem vásárolhatnának cigarettát. Kíváncsi lennék, hogy hány helyen tartják ezt be…